Search Results

Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ²= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI₉₀:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ² = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI₉₀:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Elméleti háttér: Seligman PERMA modelljét 2016-ban operacionalizálták. Ennek a mérőeszköznek a magyar adaptációját végeztük el a nemzetközileg publikált tapasztalatok és egy rendelkezésre álló hozzáférési mintavétel segítségével. Cél: A PERMA Jóllét Profil kérdőív átfogó pszichometriai ellenőrzése (konfirmatív, megbízhatósági és érvényességi vizsgá lata). Módszerek: Online keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat (n = 1540, férfi: 25,4%, nő: 74,6%, átlagéletkor = 52,0 év; SD = 11,3 év). Mérőeszközök: A demográfiai és testi/lelki egészségre vonatkozó kérdéseken kívül az elemzésbe bevont változók az alábbi kérdőívek voltak: Mentális Egészség Teszt, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. Az elemzés során mind a PERMA ötfaktoros alap-, mind a Negatív érzelmekkel és Egészséggel kiegészített, bővített modelljének a konfirmatív faktorelemzését is elvégeztük. Eredmények: A PERMA öt, illetve öt plusz két faktorának megerősítő faktorelemzése egyaránt igazolta az eredeti struktúrát. Az illeszkedés az alapmodellben (χ ²(80) = 418,405, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,938, RMSEA = 0,052, RMSEA CI₉₀: 0,048–0,057, pClose = 0,205; SRMR = 0,035) és a bővített modellben is (χ ²(168) = 648,555, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,941, RMSEA = 0,043, RMSEA CI₉₀: 0,040–0,047, pClose = 0,999, SRMR = 0,033) elfogadható volt. A faktortöltések minden esetben megfelelő nagyságúak voltak, kivéve az Elmélyülés és a Teljesítmény alskála egy-egy tételét, amelyek elmaradtak az elvárt értéktől, illetve az Elmélyülés faktor belső megbízhatósága is csak közepes szintű (0,5–0,6 közötti) volt. Ezek az eredmények összhangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal. A kialakított alskálák egymással való viszonya, illetve a többi mérőeszközökkel való együttjárási mintázatok alátámasztották a PERMA Jóllét Profil kérdőív konvergens és diszkriminációs validitását. Következtetés: A PERMA felnőtt magyar mintán történt adaptációja összhangban van az eredeti struktúra tapasztalataival, így azonos szempontok és feltételek mellett alkalmazható.

Background: Seligman’s PERMA model was operationalized in 2016. The Hungarian adaptation of this assessment instrument was examined, based upon the earlier international adaptations. We conducted convenience sampling. Aim: Comprehensive psychometric verification of the PERMA-Profiler Questionnaire (confirmatory analysis, reliability and validity testing). Methods: Online cross-sectional survey (n = 1540, male: 25.4%, female: 74.6%, mean of age = 52.0 years; SD = 11.3 years). Measures: In addition to demographics and physical / mental health issues, the variables included in the analysis were the items of the Mental Health Test (MHT), the Global Well-being Questionnaire, the Diener Flourishing Scale, the Abbreviated Savoring Beliefs Inventory, and the Abbreviated Psychological Immune System Questionnaire. We performed confirmatory factor analysis (CFA) of both PERMA’s five-factor baseline and extended model, supplemented with negative emotions and health. Results: The confirmatory factor analysis of the five and the five plus two factors of the PERMA confirmed the original structure. The fit was also adequate in the basic model (χ ²(80) = 418.405, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.938, RMSEA = 0.052, RMSEA CI₉₀: 0.048–0.057, pClose = 0.205, SRMR = 0.035), as well as in the extended model (χ ²(168) = 648.555, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.941, RMSEA = 0.043, RMSEA CI₉₀: 0.040–0.047, pClose = 0.999, SRMR = 0.033). The factor loadings were adequate in all cases, except for the subscales of engagement and achievement for which the values were below the expected score. The reliability of engagement factor was also uncertain. These results are in line with international findings. The relationship between the subscales and other measures supported the convergent and discriminatory validity of the instrument. Conclusion: The adaptation of PERMA on a Hungarian sample is in line with the experience of the original structure, it can be applied under the same criteria and conditions.