Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "NPK-trágyázás" x
Clear All

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Restricted access

Összefoglalás

A tápanyag-gazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges a növények tápláltsági állapotát jól jellemző, valamint a várható terméssel minél megbízhatóbb kapcsolatot mutató tápelem-koncentrációk megállapítása. Ismert, hogy a kálium számos életfolyamat nélkülözhetetlen eleme a növény életében.

Dolgozatunk célja, hogy összefüggést keressünk a kijuttatott kezelések és a növény tápláltsági állapota között.

Tenyészedényes kísérletünket 2006 tavaszán üvegházi körülmények között állítottuk be agyagbemosódásos barna erdőtalajon. Tesztnövénynek a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtáját választottuk. A trágyázatlan kontrollon kívül nyolc NPK kezelést alkalmaztunk két NP szinten növekvő K-adagokkal. Különböző fejlettségi stádiumokban, fő növényi részenként folytattunk vizsgálatokat.

A legmagasabb K-koncentráció a bokrosodáskori növényekben mutatható ki, az általunk kijuttatott kezelések hatására mért legmagasabb K-koncentráció 6,6% volt, melyet az N2P2K3 kezelésnél kaptunk. A virágzó kalász K-tartalma a trágyázástól függetlenül közel azonosnak bizonyult, 0,81–0,90% közé esik. A K0 kezelések kivételével az általunk mért K-koncentrációk a kielégítő, ill. magas kategóriába esnek. Az összefüggés-vizsgálatok eredményei igazolják, hogy szoros kapcsolat van a növény K-tartalma és száraztömeg gyarapodása között. A különböző adagú és arányú kezelések erősen befolyásolják, hogy az egyes növényi részek különböző fejlettségi stádiumokban mekkora mennyiségben és milyen eloszlásban tartalmazzák a felvett K-ot, hogyan alakul száraztömegük, víztartalmuk.

Restricted access

NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelem-felvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között. Agrártudományi Közlemények. 1. 23–28. Loch J. Az NPK-trágyázás hatása a

Restricted access

. Kádár I. & Márton L., 2007. Kukorica utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1970–2006 között. Növénytermelés. 56. 307–319. Kincses S.- né , Filep T. & Loch J., 2002. Az NPK-trágyázás

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Sándor Hoffmann, Katalin Berecz, Ágnes Bálint, Krisztina Kristóf, Györgyi Kampfl and György Heltai

Tenyészedény-kísérleteket végeztünk egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, hogy összehasonlítsuk a szerves- és ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N-felhalmozására, valamint a talajlevegő CO2-koncentrációjára.A Keszthelyen, Ramann-típusú barna erdőtalajon, 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet alábbi kezeléseinek parcelláiról töltöttünk meg nagyméretű, 40 literes tenyészedényeket: a) kontroll; b) növekvő adagú istállótrágyázás (FYM) (35, 70, 105 t·ha−1·év−1); c) ezzel ekvivalens hatóanyag-tartalmú NPK-trágyázás (1ekv, 2ekv, 3ekv); d) ezek nagy NPK-adagokkal történő kombinációja (640-360-660 kg·ha−1·év−1 N-P2O5-K2O), szervesanyag-visszapótlással vagy anélkül. Az üvegházban, teljes érésig felnevelt növényeket szervrészekre bontva vizsgáltuk. A tenyészedényekben, 20 cm talajmélységben gázcsapdákat helyeztünk el és a teljes vegetáció során vizsgáltuk a talajlevegő CO2-koncentrációját.A három kísérleti év és a kétféle kísérleti szint terméseredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mind a tenyészedény-, mind a szántóföldi kísérletek az istállótrágya NPK-tartalmával azonos mennyiségű ásványi trágyázás előnyét mutatták az istállótrágyázáshoz képest. Ez az előny a tenyészedényekben csaknem minden esetben szignifikánsan megmutatkozott a kukoricanövények szemtermésében és szem N-hozamában a kísérleti évek átlagában. A nagy ásványitrágya-adagokat tartalmazó, kombinált kezelések adták a legmagasabb értékeket a kukoricaszemek, az egyes vegetatív szervrészek, valamint a teljes föld feletti növények szárazanyagprodukcióját és N-hozamát, valamint a szántóföldi kísérlet terméseredményeit illetően is. Ezek a tápanyagadagok nagyságukat illetően azonban már többnyire nem voltak gazdaságosak.A különböző szerves és/vagy ásványi trágya kezeléskombinációk a vegetációs periódus első felében növelték a talajlevegő CO2-koncentrációját. A CO2 gáz képződése a tenyészidő második felében csökkenő tendenciát mutatott. A méréseket megelőző két nap átlagos külső léghőmérsékletének napi középértéke jó összefüggést mutatott a talajban mért CO2-koncentrációkkal. A nagyadagú NPK kezeléskombinációk átlagosan 26,2%-kal növelték a kumulatív gázkoncentrációt a trágyázatlan kontrollhoz képest, az eltérő tápanyagellátási módok hatása között a szemtermés-hozamban és a vegetatív produkcióban kimutatott különbségek azonban nem voltak egyértelműen igazolhatók.

Restricted access

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 26. évében, 1996-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását az Orbit fajtájú tavaszi árpa fejlődésére, termésére és elemfelvételére. Termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A levonható főbb tanulságok:

1. A tavaszi árpa 3,5 hónapos tenyészideje alatt mindössze 132 mm csapadékot kapott. Száraz tavaszon az állomány gyengén fejlődött, nem bokrosodott és gyorsan szárbaszökött. A m2-enkénti kalászszám 130 db volt átlagosan, az ezermag tömege pedig 30 g. A 0,3 t/ha körüli szalma és szem tömegét a bőséges NPK-trágyázás megkétszerezte, így a maximális földfeletti légszáraz biomassza 1,5 t/ha mennyiséget ért.2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

2. A kontrollhoz viszonyítva az NP-trágyázás növelte a N és a Ca, Mg, Na, Sr kationok mennyiségét a szalmában, majd a pótlólagos K-trágyázással a kifejezett kationantagonizmus nyomán a Ca, Mg, Na, Sr elemek beépülése gátlást szenvedett. A K-Ba szinergizmust, míg a K-B elemek közötti kapcsolat antagonizmust jelzett. A kis termésben a legtöbb vizsgált elem feldúsult, az aszály töményedési effektust eredményezett a N, K, Ca, Mg, P esetében.

3. Az NP-trágyázás bizonyíthatóan serkentette a N, Ca, S, Sr, B akkumulációját a szemben. A javuló K-ellátottsággal itt is nőtt a Ba-tartalom, ill. visszaszorult az egyéb kationok felvétele. A töményedési effektus azonban nem jelentkezett a szemtermés összetételében, eltérően a szalmától.

4. A szem elsősorban a N, P, Zn, ill. részben a S és Cu elemekben dúsult. Szalma viszont 1,5–2,0-szor több K és Mg, 3–4-szer több Fe, Mn, Na, B; 10–13-szor több Ca, Ba, S, ill. 23-szor több Fe elemet halmozott fel szöveteiben a szemhez képest.

5. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérlet átlagában 35 kg N, 28 kg K, 12 kg Ca, 10 kg P (23 kg P2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében, 2000–2001 között vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna fejlődésére, gyomosodási viszonyaira, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj sok CaCO3-ot tartalmaz. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A 29 éve trágyázatlan talaj ammóniumlaktát-ecetsavas (AL) oldható PK-készlete kicsi. A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az AL-PK készlet feltalajban 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O “kielégítő” tartományba emelkedett vagy meghaladta azt.
  2. Trágyázatlan kontroll talajon a lucerna 2001 tavaszán vontatottan kelt, fejletlen és alacsony maradt világoszöld színezettel. Az NP-kezelések közepes sarjadási erényt, magasságot és erősen zöld színt mutattak. A bőséges NPK trágyázás nyomán erőteljesen sarjadó, sűrű, fejlett, méregzöld állomány jött létre.
  3. Az évekkel, ill. az egymást követő kaszálásokkal a kontroll és az NP-parcellák állománya egyaránt fokozatosan kiritkult, elgyomosodott és fejlődésben visszamaradt. A negyedik évre, 2004 tavaszára a K-nélküli NP-kezelésekben a lucerna gyakorlatilag kipusztult, a gyomok nagyságrenddel nagyobb borítást mutattak. Az abszolút kontroll talajon a lucerna és a gyom borítása közel fele-fele arányt képviselt. A bőséges K-trágyázással (az N2P2K4 kezelésekben) a lucerna borítása nagyságrenddel haladta meg a gyomborítást és az összes növényfedettség 80% fölé emelkedett, a gyomfajok száma felére csökkent.
  4. A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontroll talajon 6,8 t/ha, az N1P1 kezelésben 8,4 t/ha, az N2P2 kezelésben 9,5 t/ha, az N2P2K4 kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a K-mal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült, és így részben alkalmatlanná vált a lucernatermesztésre.
  5. Az extrém K-hiányos talajon (NP kezelések) a madárhúr (CER AR) 18%-os, az árva rozsnok (BRO IN) 4–6%-os, a pásztortáska (CAP BU) 2%-os, az összes gyom 24–29%-os borítást ért el, míg a lucerna 2–4%-ot. A kísérletben 2000-ben 18 gyomfajt, 2004-ben 27 gyomfajt azonosítottunk. Az őszi árpa elővetemény után 2000 tavaszán uralkodó fajok a kétszikűek (Amaranthus spp.), voltak még 2004-ben az egyszikűek.
Restricted access

. MÉM NAK . 21. Kincses S.-né – Filep T . – Loch J. : 2002 . Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelem-felvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött

Restricted access

Egy műtrágyázási kísérlet (35. évében, 2008-ban) vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 8. évének termésére és ásványi elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A kísérlet módszerét, beállításainak körülményeit és az előző évek adatait korábbi közleményeink taglalták. A kaszálás 2008. május 26-án történt.A főbb eredmények:

  1. A 35 éve trágyázatlan kontrollon mért 0,9 t·ha−1 szénatermést az együttes NPK-trágyázás 10 t·ha−1-ra növelte. Döntőnek a N, illetve a N×P kölcsönhatások bizonyultak, de a javuló K-ellátás is 2 t·ha−1 körüli szénatöbbletet eredményezett a nitrogénnel és foszforral egyaránt jól ellátott talajon. A kielégítő ellátottság a 150–200 mg AL-P2O5, ill. AL-K2O·kg−1 értékekhez köthető a szántott rétegben.
  2. A nagy szénaterméshez köthető „optimális” összetételt az 1,8% körüli N- és K-, valamint a 0,2% körüli P-koncentráció jelezte növénydiagnosztikai szempontból. A kedvező N/P arány 8–12 közötti, a N/K 1 körüli tartományban volt. A N-trágyázás általában növelte, míg a K-trágyázás csökkentette a kationok beépülését. Érvényesült a nitrát-molibdenát, foszfát-molibdenát, a K-B és a P-Zn antagonizmus. A N×P kölcsönhatások eredőjeként a P 0,10–0,29%, a NO3-N 100–2138 mg·kg−1, a Mn 45–75 mg·kg−1, a Zn 12–25 mg·kg−1, ill. a Mo 0,3–1,3 mg·kg−1 tartományban változott. A N×K kölcsönhatások függvényében 0,7–1,7% K, 0,3–0,6% Ca, 46–1653 mg·kg−1 Na, 4–8 mg·kg−1 B, és 2–4 mg·kg−1 Cu szélsőértékeket mértünk. A Cu-hiányos széna a N-hiányos kezelésekben azonosítható, ahol a Cu/Mo arány 2–3 közötti. A kívánatos 10 körüli, vagy feletti Cu/Mo arány csak a bőséges NP-kínálattal állt elő.
  3. A hektáronkénti elemfelvétel a kezelések függvényében az alábbi szélsőértékek között változott: N 7–141, K 15–131, Ca 4–36, P 2–14, S és Mg 2–11, és Na 0,1–11 kg·ha−1. A termésekkel felvett mikroelemek mennyisége szintén tág határok között ingadozott a termés tömege és összetétele eredőjeként: Fe 54–430, Mn 42–540, Al 30–270, Zn 12–120, Sr 8–116, B 5–46, Ba 3–33, Ni 1–4, és Co 0,1–0,5 g·ha−1.
  4. A hektáronkénti egy tonna szénatermés képződéséhez a pillangósnélküli gyep a kísérlet átlagában 15 kg N, 13 kg K (15 kg K2O), 1,7 kg P (4 kg P2O5), 4,4 kg Ca (6 kg CaO), 1,4 kg Mg (2,3 kg MgO) mennyiséget igényelt. A fajlagos elemtartalom adatai felhasználhatók a tervezett termés elemigényének számításakor a szaktanácsadásban.

Restricted access

Kincses S.-Né , 2002. Az NPK-trágyázás hatása az őszi búza és kukorica szemtermésének mennyiségére és ásványianyag tartalmára. In: Az agrokémia időszerű kérdései. (Szerk.: Győri Z. & Jávor A. ) 163–171. DE ATC Mezőgazdaság-tudományi Kar. MTA Talajtani és

Restricted access