Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "Pfizer-BioNTech" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és immunogenitásának monitorozása egészségügyben dolgozókon

Immunogenicity and safety of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine in healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadette Rojkovich
,
Dóra Németh
,
Eszter Török
,
Bernadette Szabó
,
Ágnes Pintér
,
István Juhász
,
Márton Weidl
,
Éva Lányi
,
Judit Pável-Szecskó
,
Imre Lázár
,
András Perduk
,
József Reiter
,
György Nagy
,
Erzsébet Nagy
, and
Pál Géher

Subbarao S, Warrener LA, Hoschler K, et al. Robust antibody responses in 70–80-year-olds 3 weeks after the first or second doses of Pfizer/BioNTech COVID-19 vaccine, United Kingdom, January to February 2021. Euro

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Yusuf Emre Ozdemir
,
Burak Kizilcay
,
Muge Sonmezisik
,
Muhammet Salih Tarhan
,
Deniz Borcak
,
Meryem Sahin Ozdemir
,
Osman Faruk Bayramlar
,
Zuhal Yesilbag
,
Sevtap Senoglu
,
Habip Gedik
,
Hayat Kumbasar Karaosmanoglu
, and
Kadriye Kart Yasar

vaccine, and Pfizer-BioNTech, an mRNA vaccine, started to be used in community vaccination against COVID-19 in Turkey on January 14, 2021, and April 12, 2021, respectively. The second dose of vaccines were administered 4 weeks after the first dose, and the

Full access

A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon

COVID–19 infections and effectiveness of the vaccination among healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadette Rojkovich
,
Dóra Németh
,
Elek Dinya
,
Erzsébet Nagy
,
Eszter Török
,
Imre Lázár
,
András Perduk
,
Pál Géher
, and
György Nagy

–154. 2 Rojkovich B, Németh D, Török E, et al. Immunogenicity and safety of the BNT162b2 mRNA COVID–19 vaccine in healthcare workers. [A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és

Open access

development of a new type of vaccine (Pfizer/BioNTech [BNT162b2] COVID-19 vaccine, P/B) based on mRNA packed in a PEGylated liposomes [ 1 ]. It was introduced as an emergency use authorization due to the rapid development of the pandemic and thus the

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Darija Knežević
,
Miroslav Petković
,
Ljiljana Božić
,
Nataša Miljuš
,
Biljana Mijović
,
Jela Aćimović
,
Jelena Djaković-Dević
,
Dragana Puhalo-Sladoje
,
Srdjan Mašić
,
Dragan Spaić
,
Nevena Todorović
,
Nataša Pilipović-Broćeta
,
Verica Petrović
,
Dejan Bokonjić
,
Miloš P. Stojiljković
, and
Ranko Škrbić

the population [ 9 ]. The studies that compared HCW who received at least one dose of the Pfizer-BioNTech BNT16 vaccine to those who were not vaccinated in one centre in Tel Aviv, Israel, showed an association of the former group with a significantly

Restricted access

Az anti-SARS-CoV-2-IgG-antitest-immunválaszok monitorozása magyarországi egészségügyi dolgozók két kohorszában fertőzést, illetve immunizálást követően

Monitoring of anti-SARS-CoV-2 IgG antibody immune responses in two cohorts of Hungarian healthcare workers following infection or immunization

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Gervain
,
Katalin Szabóné Bartha
,
Erika Bakiné Hodovánszky
,
Lídia Kadlecsik
,
Róbert Herczeg
,
Attila Gyenesei
, and
Judit Simon

162b2 mRNA COVID-19 vaccine in healthcare workers. [A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és immunogenitásának monitorozása egészségügyben dolgozókon]. Orv Hetil. 2021; 162: 1551

Open access

Kétoldali Parsonage–Turner-szindróma COVID–19-vakcinációt követően.

Esetismertetés és az irodalom áttekintése

Bilateral Parsonage–Turner syndrome after COVID–19 vaccination.

A case report and review of the literature
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Lukács
,
Éva Csőregh
, and
Béla Fekete

A Parsonage–Turner-szindróma (PTS, plexitis brachialis) hirtelen fellépő, többnyire egyoldali, súlyos váll- vagy felkari fájdalommal járó neuritis. Bár a heves fájdalom általában önkorlátozó, a betegek kétharmadánál az akut periódust a vállöv és a proximalis felső végtag izmait érintő progresszív izomgyengeség, reflexváltozások, érzészavarok és krónikus neuropathiás fájdalom követi. A PTS-eseteknek csak kis része idiopathiás, többségében műtétet, traumát, fertőzést követően vagy oltási szövődményként számolnak be róluk. Az ismert kiváltó okok között van a SARS-CoV-2-fertőzés, és a különböző típusú COVID–19-vakcinációkat követően is többször leírták már egyoldali PTS kialakulását. A jelen közleményben egy olyan esetet mutatunk be, amelynél a második Pfizer–BioNTech BNT162b2 COVID–19-vakcina beadását követően 1 hónappal jobb oldali, 7 hónappal később pedig bal oldali részleges plexitis brachialis alakult ki. A PTS diagnózisát mágnesesrezonancia- és elektrodiagnosztikai vizsgálat is megerősítette. A PTS előfordulása nem ritka, de az ismeretek hiányában kevésszer gondolnak rá. Közleményünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a PTS lehetőségére mind a SARS-CoV-2-fertőzés, mind a COVID–19-vakcinációt követően kialakult váll- vagy felkari fájdalom esetén, mert a korai felismerés és adekvát kezelés segíthet a betegség lefolyásának rövidítésében. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1055–1060.

Open access

A poszt-COVID-szindrómával diagnosztizált betegek leggyakoribb gastrointestinalis eltérései

The most common gastrointestinal alterations in patients with post-COVID syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Kata Angyal
,
Anna Mandula Tajthy
,
Bálint Drácz
,
Pál Miheller
,
Miklós Horváth
,
Hajnal Székely
,
Veronika Papp
,
Diána Czompa
,
Attila Szijártó
, and
Klára Werling

Bevezetés: A poszt-COVID-szindrómában emésztőszervi tünetek is megjelenhetnek. Mindmáig ismeretlen azonban, hogy milyen rizikófaktorok hajlamosítanak a szindróma kialakulására. Célkitűzés: A vizsgálat célja, hogy azonosítsa a leggyakoribb gastrointestinalis tüneteket, laboreltéréseket, a szindrómára hajlamosító rizikófaktorokat és a COVID–19-oltottság hatását a tünetek kialakulására. Módszer: Retrospektív epidemiológiai kutatást végeztünk a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának poszt-COVID-ambulanciáján 2020. október és 2022. szeptember között kezelt 79 beteg adatainak felhasználásával, melyeket a klinika elektronikus MedSol-rendszeréből gyűjtöttünk össze. Eredmények: A betegek többsége (46/79) nő, átlagéletkoruk 47 év, átlagos testtömegindex-értékük alapján túlsúlyosak (BMI: 26,3 kg/m2). A leggyakoribb társbetegségek a cardiovascularis betegségek (21/79), a magasvérnyomás-betegség (20/79), a cukorbetegség (11/79) és a különböző tumoros megbetegedések (9/79). A gasztroszkópia indikációi a leggyakrabban a dyspepsia (16/79) és a gyomortáji fájdalom (10/79), kolonoszkópia esetén a hasmenés (29/79) és a fogyás (28/79) voltak. A laborleletekben a normáltartomány feletti májenzim- (medián GOT: 83,5 U/l, GPT: 85 U/l, GGT: 70 U/l) és ferritinértékek (medián 351,5 ng/ml) voltak a legjellemzőbbek. A gyomortükrözés a legtöbbször gastrooesophagealis refluxbetegséget (11/26) igazolt. Kolonoszkópia során a negatív endoszkópos és szövettani lelet alapján irritábilisbél-szindróma diagnózisa született a leggyakrabban a hasmenés hátterében. A hasi ultrahangvizsgálat a betegek többségében diffúz májlaesiót (6/79) véleményezett. Kétszer több oltatlan beteg volt, mint oltott (58% vs. 29%). Az oltott betegek 60%-a mRNS-oltást (10 Pfizer–BioNTech és 2 Moderna), míg az oltottak harmada (6/20) vírusvektor-vakcinát kapott (2 AstraZeneca, 4 Sputnik V). Következtetés: A poszt-COVID-szindróma rizikófaktorai a női nem, a túlsúly, a cardiovascularis és tumoros társbetegségek, a hypertonia és a diabetes voltak. Az oltás protektív tényezőnek bizonyult a poszt-COVID-szindróma gastrointestinalis tüneteivel szemben. Orv Hetil. 2023; 164(31): 1206–1212.

Open access

COVID Vaccine Sentiment Dashboard based on Twitter Data

COVID vakcina szentiment dashboard Twitter adatok alapján

Scientia et Securitas
Authors:
Ferenc Béres
,
Rita Csoma
,
Tamás Michaletzky
, and
András Benczúr

Summary. We developed an interactive dashboard that collects Twitter information relevant to COVID vaccines and analyzes their sentiment based on time, geolocation and type of the information source. Vaccine skepticism is a controversial topic with a long history that became more important than ever with the Covid-19 pandemic. Only a year after the first international cases were registered, multiple vaccines were developed and passed clinical testing. Besides the challenges of development, testing and logistics, another factor in the fight against the pandemic are people who are hesitant to get vaccinated, or even state that they will refuse any vaccine offered to them. In the paper, we demonstrate the use of the dashboard to assess changes in sentiment towards vaccination and identify possible events that affect the public view.

Összefoglalás. Kidolgoztunk egy interaktív dashboard alkalmazást, amely összegyűjti a COVID vakcinákkal kapcsolatos Twitter-kommunikációt, és elemzi a vakcinákkal kapcsolatos attitűd időbeli változását, a földrajzi hely és az információforrás típusa alapján. A vakcina-szkepticizmus régóta megosztó téma. Az oltások népszerűsítése, az oltásellenes hangok hatásának csökkentése minden eddiginél fontosabbá vált a COVID–19 világjárvánnyal. Alig egy évvel az első nemzetközi esetek regisztrálása után több oltóanyagot fejlesztettek ki, amelyek klinikai teszteken mentek keresztül. A fejlesztés, a tesztelés és a logisztika kihívásai mellett a járvány elleni küzdelem legfontosabb tényezője azon emberek meggyőzése lett, akik haboznak az oltás felvételével kapcsolatban, vagy akár kijelentik, hogy megtagadják a számukra felajánlott vakcinákat. A cikkben bemutatjuk a közösségimédia-elemzés használatát az oltással kapcsolatos érzések változásának felmérésére és a nyilvánosságot befolyásoló lehetséges események azonosítására.

2021. január 24. és július 31. között a Twitter publikus interfészén elérhető adatokat gyűjtöttünk a „vaccine”, „vaccination”, „vaccinated”, „vaxxer”, „vaxxers”, „#CovidVaccine”, „covid denier”, „pfizer”, „moderna”, „astra” és „zeneca”, „sinopharm”, „szputnyik” kulcsszavak használatával, néhány negatív szűrő mellett, hogy csökkentsük a témához nem illő tartalmak mennyiségét. A közvélemény felmérésének fő technikai eszköze a hangulatelemzés volt, amelyet egy nyílt forráskódú eszköztárral végeztünk, amely hat nyelven előre betanított modelleket tartalmazott. A tartalmakat földrajzi hely és a Twitter-fiók típusa alapján is megkülönböztettük.

A hangulatelemzés során egy adott szöveg szerzőjének véleményét természetes nyelvet feldolgozó eszközök segítségével a negatívtól a pozitív véleményig terjedő hangulatpontszámmal értékeltük.

Összességében a Modernával kapcsolatban találtuk a legpozitívabb, a Sinopharmmal a legnegatívabb véleményeket, bár ezek között nagy a földrajzi különbség. Például Európa a legnegatívabb az AstraZenecával és az (angol nyelvű) Ázsia a Sinopharmmal szemben. Az orvosszakértők véleménye a legpozitívabb, a nem a fősodorba tartozó médiaszerzők pedig a legnegatívabbak az összes vakcinával kapcsolatban. A különböző vakcinák tevékenységének földrajzi megoszlása szorosan követi a vakcinák megoszlását, például a keleti vakcinák esetében több a spanyol nyelvű és ázsiai tartalom.

Eszközünket az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech vakcinákhoz kapcsolódó események követésével is bemutattuk, a kommunikáció mennyisége és hangulata alapján. Sikerült azonosítani azokat az eseményeket, amelyek az üzenetek számának csúcspontját vagy a hangulatváltozást okozták.

Open access

COVID–19 primer immunhiányos betegekben

COVID-19 in patients with primary immunodeficiency

Orvosi Hetilap
Author:
László Maródi

://www.pptaglobal.org/media-and-information/ppta-statements/1055-2019-novel-coronavirus-2019-ncov-and-plasma-protein-therapies2020 [accessed: Sept 25, 2021]. 26 Hagin D, Freund T, Navon M, et al. Immunogenicity of Pfizer-BioNTech

Open access