Search Results

You are looking at 1 - 10 of 73 items for :

  • "Phytoremediation" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Huang, J. W., Chen, J., Berti, W. R., Cunningham, S. D. (1997): Phytoremediation of lead contaminated soils: Role of synthetic chelates in lead phytoextraction. Environ. Sci. and Techno. , 31, 800

Restricted access

Abstract  

This study aims to find out a vascular plant species that accumulate relatively high concentrations of arsenic (As) for its use as phytoremediator at abandoned and contaminated mining areas, such as São Domingos mines (Portugal). The assessment of As contamination levels in soils and plants of other similar sites in the north of the country (Castromil and Poço de Freitas) was also conducted; and the sample analyses were made by instrumental neutron activation analysis. Agrostis genera have shown higher As transfer coefficients than other studied plant species and, in particular, Agrostis curtisii has shown a reasonable ability to accumulate high concentration of this toxic element.

Restricted access

-accumulating plants . - In: Raskin, I. and Ensley, B. D. (eds). Phytoremediation of toxic metals: using plants to clean up the environment. John Wiley, New York, pp. 193–229. Baker A J M

Restricted access

Ahmed, K. S., Panwar, B. S., Gupta, S. P. (2001): Phytoremediation of cadmium-contaminated soil by Brassica species . Acta Agron. Hung. , 49 , 351–360. Gupta S. P

Restricted access

. Herbicide Safeners: Development, Uses and Modes of Action 1989 Komives, T., Gullner, G. 2000: Phytoremediation. In: Plant

Restricted access

K. M. Kiss 1999 Application of phytoremediation process to chromium-contaminated sediment Proc. 5th Conf. on the biogeochem. of trace elements, Vienna’ 99. 1999. T

Restricted access

Ahmed, K. S., Panwar, B. S., Gupta, S. P. (2001): Phytoremediation of cadmium contaminated soil by Brassica species. Acta Agron. Hung. , 49 , 351–360. Gupta S. P

Restricted access

. Phytoremediation of soils polluted with chloroacetanilide herbicides — Cereal Research Communications vol. 33 no. 1 393–397 pp. Király Z. Phytoremediation of soils polluted with

Restricted access

Löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termőhely talajának szántott rétege mintegy 5% CaCO3-ot és 3% humuszt tartalmazott, oldható tápelemekkel való ellátottsága az alábbi volt: Ca és Mn igen jó, Mg és Cu kielégítő, N és K közepes, P és Zn gyenge. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló.A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése előtt. A 13×4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be összesen 104 parcellán splitplot elrendezésben. A kísérlet terhelési szintjei 0, 90, 270, illetve 810 kg·ha−1 mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, As2O3/NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 és ZnSO4 formájában.A kísérlet 14–18. éveiben lucernát termesztettünk. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg P2O5·ha−1 és 800 kg K2O·ha−1 adaggal feltöltő trágyázást végeztünk szuperfoszfát és kálisó formájában.A kísérleti eredmények alapján levonható főbb tanulságok a következők:

  1. Extrém aszályos év 2004 és 2008 között nem volt. Részben ezért, valamint a talaj kielégítő tápanyagkészlete miatt a lucerna képes volt öt éven át fennmaradni és kielégítő termést adni. Általában évente 4-4 kaszálásra került sor május és szeptember eleje között. A legnagyobb szénahozamokat az 1. kaszálás adta. A kontrolltalajon az öt év alatt 62,5 t·ha−1 széna termett. A 90 kg·ha−1 Se-terhelésnél kereken 10 t·ha−1 többlet jelentkezett míg az extrém Se-túlsúlyos talajon 8 t·ha−1 terméscsökkenést kaptunk. A változások statisztikailag igazolhatók voltak.
  2. A széna elemösszetétele szennyezett talajon drasztikusan változott a kontrollhoz képest. Az egyes évek és a kaszálások átlagában a Cu és Zn mintegy a kétszeresére, a Sr a háromszorosára dúsult. Az As, Ba, Cd, Cr és Ni elemek koncentrációi minimum egy, míg a Mo és Se elemek koncentrációi 2–3 nagyságrenddel emelkedtek. A nagyságrendbeli akkumuláció takarmányozásra alkalmatlan szénát eredményezett.
  3. A 19 kaszálással, illetve az öt év alatt szennyezetlen talajon a lucerna 2 t·ha−1 nitrogént épített be a föld feletti termésébe, mely döntően a levegőből származott. Az öt év alatt felvett Ca átlagosan 1546, K 1232, P 200, Mg 200, S 189 és Na 22 kg·ha−1 mennyiséget tett ki. A Fe-felvétel mintegy 7, az Al, Mn és B elemeké 3 kg·ha−1 volt, míg a felvett Co 2–3 g·ha−1 volt.
  4. A szennyezett talajon a maximális elemhozamok öt év alatt az alábbiak voltak (hara vetítve): Mo 29 kg, Sr 20 kg, Se 19 kg, Ba és Zn 2-2 kg; Cu 600 g, Ni és Cd 200 g, Cr 150 g, As 130 g, Pb 16 g.
  5. Megállapítható összefoglalóan, hogy a lucerna a Mo, Sr és Se elemekkel mérsékelten szennyezett talajok tisztítására,/remediációjára alkalmas lehet hazai viszonyaink között. Előnyt jelenthet a növény nagy föld feletti biomasszája, valamint a mélyen lenyúló gyökérzete. A Se és a Mo ugyanis szelenát/molibdenát, valamint a Cr kromátion formájában az altalajt szennyezheti. A termett széna azonban takarmányozási célokra nem használható.

Restricted access

; biotechnology; pesticides. ASTM International, West Conshohocken, PA. Brandt, R., Merkl, N., Schultze-Kraft, R., Infante, C. and Broll, G. (2006): Potential of vetiver (Vetiveria zizanioides (l.) Nash) for phytoremediation

Restricted access