Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "Pliny the Elder" x
  • All content x
Clear All

Pliny the Elder’s encyclopaedia contains lots of information on Etruria and the Etruscans in different contexts. Besides geographical descriptions, there are text parts related to the Etruscans in the volumes on botany, zoology, pharmacology and mineralogy. In the following, I am going to provide an analysis of all the passages related to the Etruscans in the encyclopaedia along different themes.

Restricted access

In volume II of his encyclopaedia Pliny the Elder presents astronomical, meteorological, geographical and climatologic phenomena. The study analyses the use of the most important technical terms with the help of the data of a database specially made for this purpose. The entire Hungarian translation of volume II was made with the help of this database: it facilitated the consistent translation of technical terms. In many cases the terms used by Pliny the Elder have diverse meanings. As the entire volume II is a complex collection of knowledge pertaining to diverse scientific fields existing in our days, the use of terms cannot be classified on the basis of belonging to certain disciplines. In many cases we cannot speak about exact terms yet. However, in Pliny the Elder’s Cosmology the consistent and precise definition and use of terms can sometimes be observed, which refers to the existence of exact technical terms.

Restricted access

The life-work of Augustus and its memory is usually illustrated by the Res gestae as well as the historical pieces of Tacitus, Suetonius and Cassius Dio. This cultural memory omits the Augustus-portrait of the chapters 147–150 of Book 7 of the Naturalis Historia, which summarize the life or more exactly the misfortunes of the life of Rome’s first emperor. This anti-Res gestae divi Augusti is unique not only in ancient literature but in the context of the Naturalis Historia as well. Critics have advocated different explanations. This paper is devoted to an analysis of these chapters in the context of the textual unit that organically contains them, and which culminates in them.

Restricted access

The Natural History of Pliny the Elder contains several allusions to the first century Roman society. These allusions can extend our knowledge based on inscriptions and ancient authors. We can get more information about prices and wages in Pliny’s age, and also interesting contribution to the social status of senatores, equites, liberti, and women.

Restricted access

The Natural History of Pliny the Elder was the first work in which the trade-route to India was described, leading from Coptos to Berenike, a port on the Red Sea across the Eastern Desert. However, the exact meaning of two significant expressions ( praesidium and deverticulum ) remain controversial in these passages. The written sources and the findings of local archeological excavations help to interpret the meaning of these words.

Restricted access

As testified by a fragment, which survived in the oeuvre of Charisius, a grammarian from the late Antiquity, L. Annaeus Cornutus dedicated his critical work on Virgil to Silius Italicus, the author of the epic entitled Punica, who belonged to Nero's circle of literati in his youth. Given the knowledge of the history of Nero's literary circle and the findings of a careful examination of the fragment, it can be assumed that this work of Cornutus, which might have been quoted by Pliny the Elder in his Dubius sermo, was probably written and published in the early 60s (A.D.).

Restricted access

A historical approach to plant pathology has been provided on the basis of textual evidence. Roman writers on agriculture, i. e. Cato, Varro, Virgil, Pliny the Elder and Columella, have been revised, with the aim of identifying some of the plant diseases spread in the Roman Age. Rust disease of cereals was the most frequently reported, besides grape rot, root rot of fig trees and rue plants, wood decay of holly oak and, probably, Esca disease of grapevine. Insects and weeds were occasionally cited. The recorded data have been briefly discussed and compared to Greek and Biblical textual sources, while archaeological evidence has been presented to support them, although pertaining to a prehistoric context.

Restricted access

A tanulmány a római kánonképződés folyamatának bemutatására tesz kísérletet három szöveghely alapján. A kérdés vizsgálatának megkerülhetetlen kiindulópontja Cicero Brutusa, amely az első próbálkozás a római irodalmi teljesítmény összegzésére és a görögökéhez viszonyított értékelésére. Ennek az előzménynek a kontextusában vizsgálom az id. Plinius Naturalis Historiajának (7, 107–117) és Quintilianus Institutiojának (10, 1, 46–131; 12, 10, 1–9) a görög és a római irodalom történetét áttekintő fejezeteit: az alkalmazott módszereket (irodalmi komparatisztika, vizuális analógia), a narratív egységek struktúráját szervező szempontokat (kronológia, korszakolás: görög és római, régi és új, műfajok szerinti csoportosítás), és igen fontos szempontként a szövegek terminológiáját. Mindezek eredményeként kibontakozik a római kánon alakulástörténete, mely a köztársaság korának utolsó századában vette kezdetét és a Flavius-korban teljesedett ki, s amely a világot birtokba vevő Imperium Romanum kulturális identitásának egyik irodalmi formájaként értelmezhető.

Restricted access

Res ardua vetustis novitatem dare

A leo generosus és idősebb Plinius zoológiája

Antik Tanulmányok
Author: Ágnes Darab

A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásából az oroszlánról (8, 41–58). Az elemzés ezt a 17 fejezetnyi narratív egységet elhelyezi az enciklopédia zoológiai tárgyú könyveinek, majd a 8. könyvnek a struktúrájában, megállapítja és értelmezi a leírás narratív sajátosságait. Mindezt tágabb összefüggésbe helyezve összeveti a téma legfontosabb előzményével, Aristotelés leírásaival az oroszlánról, illetve kitekint a legfontosabb recepciójára, Ailianos oroszlán-narratíváira. Az irodalmi kontextus mellett fontos szempont a filozófiai háttér: az ember és a természet többi élőlényének viszonyáról kialakított, alapvetően a sztoikus filozófiában gyökerező, a racionalitás-irracionalitás oppozíciójára épített álláspont. Mindennek ismeretében történik meg Plinius oroszlán-narratívájának, valamint az elemzésbe bevont analógiák alapján zoológiájának elhelyezése az antik zoológiai irodalom palettáján.

Restricted access

Vespasianus uralomra kerülése után a dinasztikus politika elvét követte, a senatus i ellenzék és a kor köztársasági érzelmű gondolkodói azonban a sztoikus_0

Restricted access