Search Results

You are looking at 1 - 10 of 65 items for :

  • "Post-Traumatic Stress Disorder" x
Clear All
Authors: Jared I. Wildberger, Cassandra N. John and Robert M. Hallock

obsessive–compulsive disorder ( Moreno, Wiegend, Taitano, & Delgado, 2006 ), depression ( Zarate et al., 2006 ), anxiety-associated with end-stage cancer ( Gasser, Kirchner, & Passie, 2015 ), post-traumatic stress disorder ( Amoroso, 2015 ; Mithoefer

Open access

-Klosinski , B. , Emerson , A. , & Doblin , R. ( 2018 ). 3, 4-Methylenedioxymethamphetamine (MDMA)-assisted psychotherapy for post-traumatic stress disorder

Open access

violence, post-traumatic stress disorder. We included all the studies in which adverse life experiences were measured by self-reported instruments, clinician interviews or reports of social workers and in which at least one measure of BMI or WC was reported

Open access

the treatment of depression, anxiety, addiction, and post-traumatic stress disorder (PTSD; Goldsmith, 2007 ; Mithoefer, Grob, & Brewerton, 2016 ; Winkelman, 2014a ). The scientific progress and clinical promise of the modern psychedelic medicine

Open access
Authors: Seth W. Whiting, Marc N. Potenza, Crystal L. Park, Sherry A. McKee, Carolyn M. Mazure and Rani A. Hoff

gambling disorder, and gambling disorder may predict the onset of post-traumatic stress disorder (PTSD) and substance dependence ( Kessler et al., 2008 ). Conversely, in psychiatric patients, gambling disorder frequently occurs in 6%–12% of individuals

Open access
Authors: Megan E. Cowie, Hyoun S. Kim, David C. Hodgins, Daniel S. McGrath, Marco D. T. Scanavino and Hermano Tavares

-International Neuropsychiatric Interview (MINI) was used to assess current psychiatric comorbidities such as mood and anxiety disorders, obsessive–compulsive disorders, eating disorders, suicidality, and post-traumatic stress disorder (PTSD; Amorim, 2000 ). The MINI is a brief

Open access
Authors: Thomas McLaughlin, Kenneth Blum, Marlene Oscar-Berman, Marcelo Febo, Gozde Agan, James L. Fratantonio, Thomas Simpatico and Mark S. Gold

Background

Lucid dreams are frequently pleasant and training techniques have been developed to teach dreamers to induce them. In addition, the induction of lucid dreams has also been used as a way to ameliorate nightmares. On the other hand, lucid dreams may be associated with psychiatric conditions, including Post-Traumatic Stress Disorder (PTSD) and Reward Deficiency Syndrome-associated diagnoses. In the latter conditions, lucid dreams can assume an unpleasant and frequently terrifying character.

Case presentations

We present two cases of dramatic alleviation of terrifying lucid dreams in patients with PTSD. In the first case study, a 51-year-old, obese woman, diagnosed with PTSD and depression, had attempted suicide and experienced terrifying lucid nightmares linked to sexual/physical abuse from early childhood by family members including her alcoholic father. Her vivid “bad dreams” remained refractory in spite of 6 months of treatment with Dialectical Behavioral Therapy (DBT) and standard pharmaceutical agents which included prazosin, clonidie and Adderall. The second 39-year-old PTSD woman patient had also suffered from lucid nightmares.

Results

The medication visit notes reveal changes in the frequency, intensity and nature of these dreams after the complex putative dopamine agonist KB220Z was added to the first patient’s regimen. The patient reported her first experience of an extended period of happy dreams. The second PTSD patient, who had suffered from lucid nightmares, was administered KB220Z to attenuate methadone withdrawal symptoms and incidentally reported dreams full of happiness and laughter.

Conclusions

These cases are discussed with reference to the known effects of KB220Z including enhanced dopamine homeostasis and functional connectivity of brain reward circuitry in rodents and humans. Their understanding awaits intensive investigation involving large-population, double-blinded studies.

Open access

A traumatikus eseményekre való emlékezés központi kérdése, hogy kisgyermekek képesek-e pontos emlékbeszámolókat adni az általuk átélt kora gyermekkori traumatikus eseményekről. Jelen tanulmány e problémakörrel foglalkozik. E probléma vonatkozásai két kérdés közelebbi tárgyalásán keresztül közelíthetőek meg. Az első kérdés az, hogy a fejlődő, kibontakozásban lévő emlékező rendszer adott jellemzői (a felnőtt emlékezettől való eltérése) miként hatnak, hogyan alakítják a fennmaradó emlékeket, különös tekintettel, ha azok mélyebb érzelmeket tartalmaznak. A terület kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy a fejlődésben lévő emlékezeti rendszer alapvető sajátosságai rányomják a bélyegüket a korai emlékek, így a traumatikus emlékek jellegére is: kisgyerekek emlékmegőrzése az általánosítás irányában torzít, a szokatlan, egyedi eseményeket pontosabban őrzik meg, mint az ismétlődőeket. Ugyanakkor mindkét esetben az esemény célszerkezetébe illő lépésekre koncentrálnak, és az ebbe nem illőeket elhagyják. A kisgyermekkori traumatikus emlékek előhívásának megbízhatóságához kapcsolódó másik kérdés pedig az, hogy az előhívás kontextusa mennyire befolyásolja a kisgyermekeket az emlékformálásban. E kérdés tanulmányozása arra az általános eredményre vezet, hogy kisgyermekek, amiatt, hogy kevésbé képesek az emlékeik tudatos szervezésére, jobban befolyásolhatóak a kikérdezés által.

Restricted access

reprocessing for post-traumatic stress disorder and depression among Syrian refugees: results of a randomized controlled trial . Psychological Medicine , 46 , 2583 – 2593 . American Psychiatric Association

Restricted access

, 2008, 21 (5), 455–462. 13 Hapke, U., Schumann, A., Rumpf, H. J., et al.: Post-traumatic stress disorder: the role of trauma, pre-existing psychiatric disorders

Open access