Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "Propertius" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

It is a controversial question whether lines 19–20 of Propertius 4. 8 should be left where they stand in the MSS, or they should be placed after the first distich of the poem, or they should be expelled from the text altogether. This article argues for the second of these solutions. That results in an introductory section (lines 1–2 and 19–20) that is not entirely consistent with the rest of the poem. It is argued that these inconsistencies need not be attributed to textual corruption or to the clumsiness of an interpolator, but they can simply be explained by the fact that Propertius gave the poem a slightly different plot from what he had in mind as he wrote the first lines.

Restricted access

Pellegrin, E. : Manuscripts latins de la Bodmeriana . Cologny-Genève 1982, 340f., and by Butrica, J. L. : The Manuscript Tradition of Propertius . Toronto 1984, 215f. Pellegrin E

Restricted access

Jelen tanulmány egy oktatástörténeti folyamatot vázol fel, amennyiben a kezdetektől (vagyis a legkorábbi föllelhető dokumentumoktól) 1945-ig vizsgálja Tibullus és Propertius előfordulását a magyarországi tankönyvekben. A dolgozat kitér az európai előzményekre és a magyar oktatáspolitika vonatkozó előírásaira is, mindenekelőtt azonban tartalmi és statisztikai összefoglalást nyújt arról, hogyan jelent meg a két szerző életműve a nyelvkönyvekben, antológiákban, irodalomtörténeti könyvekben és minden egyéb típusú tankönyvben: mely műveiket ismerték és olvasták, illetve hogyan értékelték irodalomtörténeti jelentőségüket.

Restricted access

Propertius Kr. e. 16-ban keletkezett actiumi elégiája (IV 6) — az Aeneis pajzsleírásának egy utalását leszámítva — az első szöveg, amely a Kr. e. 28-ban fölszentelt palatiumi épületegyüttest az actiumi csata eseményéhez köti. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Propertius-költemény hogyan kapcsolódik a templom és könyvtár épületéhez, az elégia hogyan építi föl a kulturális-politikai emlékezet terét. Először a verset meghatározó gyűrűs szerkezet pontos föltárására tesz kísérletet, majd a propertiusi Augustus-kép néhány vonását tárja föl, végül pedig azt kutatja, hogy Propertius, illetve Horatius szövegeiben hogyan jelenik meg a kor kánonteremtő igénye, az irodalmi nyilvánosság kérdése, a Bibliotheca Apollinis Palatini kulturális üzenete.

Restricted access

Summary

Adonis presents a special case of Romans' wide interest in Eastern religions during the Augustan age: he was brought to Rome by poets, and for this reason his ‘existence’ in Latin culture was exclusively literary. His worship never had the same importance as in Hellenistic Egypt, but the pathos of this figure, and his story of love and death aroused the interest of the elegiac poets, in particular, who used his exemplum to illustrate certain τόποι of their genre and to emphasize the originality of their poetry. Through the analysis of his treatment in Propertius and in Ovid a series of reflections on elegy's nature and sense can be reconstructed in an interesting dialogue between the two poets.

Restricted access

The Cornelia-figure of Lucan is a relative of the female figures of Virgil and Ovid according to linguistic and motivic references, however, on a motivic level, it should be grateful to the tragedies of Propertius and Seneca. In the Cornelia-narrative of Lucan we can assume, on the one hand a conscious linguistic and motivic reference to Ariadne of Catull with a reasonable certainty, and on the other hand to many other longer or shorter Ariadne-narratives of Ovid. The study reviews the possible references to the Ariadne-story in the epic of Lucan. In Rome, where the Naxos-episode, the most frequently mentioned part of the Ariande-story was set, the image of katasterismos was linked to the figure of the princess of Crete: which means that the connection of the ‘Ariadne in Naxos’-story with Cornelia can be a mythological metaphor of the image of becoming god. So, as a virtuous woman, Cornelia does deserve becoming a god in connection with her husband, just like Pompey as a man.

Restricted access

The Arcadian landscape was originally developed in Vergil to transcend an actual landscape and identify with an idealized setting temptingly abstract in order to serve as a metaphor for the redesigned pastoral genre as promoted in the Eclogues. Vergil’s Arcadia as described in Eclogue 4, for the first time in Latin literature, was a construction, a literary topos and a symbol of innovative poetics, but also of Roman history and contemporary politics interfused. Vergil’s Arcadia was an imaginary landscape. This utopia becomes — in full awareness of Vergil’s literary contemporaries and the poets following after them — an appropriate setting for the staging of imaginary literary dialogues between shepherds-poets, and the changing poetics is reflected on the changes of the archetypal landscape of the original Arcadia topography. These changes appear first in Tibullus (in selected passages from 1. 1, 1. 3, 1. 5, 1. 7, 1. 10, 2. 1, 2. 3 and 2. 5) and recur in new forms in Propertius, Horace and Ovid. The progress of transformation evidences Arcadia’s ability to observe the rules of different generic environments and anticipates the propagation of the particularly literary topos across the centuries, as a multi-leveled symbol of poetics, aesthetics and politics.

Restricted access

Lucanus Cornelia-alakja a nyelvi és motivikus utalások szerint Vergilius és Ovidius mitikus nőalakjainak rokona, de motivikus szinten sokat köszönhet Propertiusnak és Seneca tragédiáinak is. Lucanus Cornelia-narratívájában meglehetős bizonyossággal tételezhető tudatos nyelvi és motivikus utalás egyrészt Catullus Ariadnéjára, másrészt Ovidius több, hosszabb-rövidebb Ariadne-narratívájára. A tanulmány áttekinti az Ariadne-történetre való lehetséges utalásokat Lucanus eposzában. Rómában, ahol az Ariadne-történet legtöbbet emlegetett része a naxosi epizód volt, a krétai királylány alakjához kapcsolódott a katastérismos képzete: az ’Ariadne Naxoson’-történet Corneliával való összekapcsolása ezért mitológiai metaforája lehet a megistenülés képzetének. Cornelia tehát erényes asszonyként éppúgy kiérdemeli a megistenülést a férjével kapcsolatban, mint Pompeius a maga férfiúi állapotában.

Restricted access

árnyalni, hogy Ovidius a száműzetési költeményekben tudatosan támaszkodik a római elégikus előzményekre. Néhány jellegzetes példát, közös pontot emel ki a Tristia és Tibullus, Propertius és Ovidius szerelmi elégiái között, amelyeken keresztül megmutatja a

Restricted access

and Dionysus are conquerors of the east. See CAIRNS, F.: Tibullus: Hellenistic Poet at Rome . Cambridge 1979, 43f. On the other hand, J. F. MILLER (Propertius’ Hymn to Bacchus and Contemporary Poetry. AJPh 112 [1991] 77–86, here 77–79) suggests that

Restricted access