Search Results

You are looking at 1 - 10 of 311 items for :

  • "Renaissance" x
Clear All

1 The article was written within the grant funded by Palacky University Olomouc with the reference no. of IGA_ PdF_2019_009 titled Renaissance Sepulchral Production in

Restricted access

Werk: Gottfried Semper – Dresden und Europa. Die moderne Renaissance der Künste . Akten des Intern. Kolloquiums der Technischen Universität Dresden aus Anlass des 200. Geburtstags von Gottfried Semper, hrsg. v. H. Karge, München – Berlin 2007, S. 13 f

Restricted access

The aim of this work is to provide a possible definition for Renaissance antiquarianism. This cultural pathway, which influenced the way the past was interpreted between the fourteenth and seventeenth centuries, represented a methodological perspective which involved the cross-referencing of heterogeneous sources, strongly linked to mankind’s perception of time and that helped shape a renewed historical consciousness. Focus will be devoted to a possible history of the phenomenon and a general explanation of its methodology.

Open access

Conclusion Memory allows human culture to continue. The revival of rural ruins is the hope that the development of rural architecture will heal mankind. The renaissance of rural ruins is to hope for the cure mankind by allowing the development of rural

Open access

5 (1871) S. 146. “Ami az épület külsejét illeti, egészében és részleteiben a modern renaissance idomait mutatja, s – közelebbi meghatározással – az u.n. berlini iskola terméke gyanánt mosolyog felénk. Ez iskolának kiváló vonása épen a gyöngéd

Restricted access

BOOK REVIEW The dissociative psychedelic renaissance Lowan H. Stewart MD

Open access

(1959): Medieval and Renaissance Medicine. Philosophical Library, New York Medieval and Renaissance Medicine

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

Renaissance Music in Croatia is still little recognized in wider international context. In the study some general remarks on the topic are given, namely on theoreticians and academies, on folk music and early music print. More attention is given on sources of Renaissance polyphonic music and composers, such as motets and madrigals by J. Skjavetic (Schievetto) and L. Courtoys.

Restricted access

Abstract  

I offer insight into the principles by which the salaries of Italian Renaissance professors were determined. There is a longstanding fascination with the fact that some professors during the Renaissance had extremely high salaries. It has been suggested that at the top of the salary scale were the superstars, professors who could attract many students and raise the prestige of the university. Through an analysis of data on the salaries of professors at Padua in 1422–1423, I argue that much of the differences in salaries can be explained in terms of the stage of career of professors. Those professors who have taught the longest tend to be paid the most. Hence, there is little evidence for the superstar thesis.

Restricted access