Search Results
Jakó, J., Szerafin, L., Nagy, P.: Occurrence of malignant haematologic diseases of adults in Szabolcs-Szatmár-Bereg county between 1983–2007. [Felnőttkori malignus hematológiai megbetegedések
Jakó, J., Szerafin, L., Nagy, P.: Extranodal lymphomas in leukaemia/lymphoma registry of Szabolcs-Szatmár-Bereg county. [Extranodális lymphomák a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben
Terhesség során az anaemia napjainkban is a leggyakoribb belgyógyászati elváltozások közé tartozik. Az anya és az utód számára egyaránt számos káros következménnyel járhat. Célkitűzés: A szerzők vizsgálták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008-ban szült nők vérképadatai (hemoglobin, átlagos vörösvértest-térfogat), szérum ferritinszintje és a terhességi kor, a várandósok életkora, az iskolázottság, az előző terhességek száma, a vetélések és koraszülések gyakorisága közötti összefüggéseket. Módszer: A szerzők a megyei, 2008-as védőnői nyilvántartások adatait elemezték. Eredmények: A vérszegénység előfordulásának aránya az I. trimeszterben 2,54%, a másodikban 0,71%, a harmadikban 1,87% volt, és szignifikánsan gyakoribbnak bizonyult a fiatalkorúak (10,30%), az alacsony iskolai végzettségűek (5,55%), a második vagy többedik terhességüket viselők (2,56%) között. A vetélések arányában nem volt különbség, de a koraszülés gyakoribb volt az anaemiás terhesek között (7,14%, vs. 5,46%). Minden vizsgált csoportban az anaemiások számánál jelentősen magasabb volt a normálisnál alacsonyabb átlagos vörösvértest-térfogattal jellemezhető vérképek aránya (6,06–22,88%), ami az esetek döntő többségében kórosan csökkent vasraktárra utal. (Ferritinszint-meghatározás csak az esetek 2,42%-ában történt, ezek között viszont 93,1%-ban kórosan alacsony értéket mértek!) Következtetések: A szerzők a többségükben (latens) vashiányos, jóval ritkábban vashiányos anaemiás várandós esetek kapcsán felhívják a figyelmet a fiatalkorú, alacsony iskolázottságú, illetve többedszer szülő terhesek gondozásának kiemelt fontosságára, valamint már a várandósság korai szakaszában a vérkép helyes értelmezésére, a megfelelő vaspótlás időben történő elkezdésére, sőt, a vasraktárak még fogamzás előtti feltöltésének szükségességére. Ehhez az irodalmi adatok alapján ajánlásokat fogalmaznak meg.
Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságára vonatkozó hazai adatokkal évtizedek óta nem rendelkezünk. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a Magyar Infarctus Regiszter Program működése során a főváros öt kerületében (II., III., IX., X. és XVII. kerület) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kórházi és a kórházon kívüli esetek számbavételével a myocardialis infarctus incidenciájának vizsgálatát. Módszer: A regiszter adatbázisán kívül – a prehospitális esetek gyakoriságának megállapításához – az Állami Népegészségügyi Intézet, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát használták fel az adatvédelmi ombudsman korábbi állásfoglalásában leírt szabályok betartásával. Eredmények: A fővárosban a szívizominfarktus 10 000 lakosra számított incidenciája férfiak esetén 28,63 és nőknél 16,21 volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a férfiak átlagos incidenciája 32,49, a nőké 18,59 volt. A főváros öt kerületében a myocardialis infarctus incidenciájának átlaga sem a férfiak, sem a nők körében nem különbözött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értékek átlagától. Az egyes fővárosi kerületek incidenciaértékeit hasonlítva a vidéki adatokhoz, azt találták, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értékek mind a férfiak, mind a nők esetén szignifikánsan magasabbak voltak, mint amit a főváros II., III. kerületeiben találtak, míg a X. kerületben csak a férfiak incidenciaértéke volt szignifikánsan kisebb, mint a megyei érték. Következtetések: A megfigyelt átlagos incidenciaértékeket kivetítve a főváros, illetve a vidéki lakosság kor és nem szerinti összetételére, Magyarországon évente 20 000 új infarktusos betegre számíthatunk. Orv. Hetil., 2013, 154, 1106–1110.
References 1 Jakó, J., Szerafin, L., Nagy, P.: Incidence of haematological malignancies in adults in Szabolcs-Szatmár-Bereg county between 1983–2012. The
), 1743–1751. [Hungarian] 3 Jakó, J., Szerafin, L., Nagy, P.: Incidence of haematological malignancies in adults in Szabolcs-Szatmár-Bereg county between 1983
A felnőttkori akut lymphoid leukémia epidemiológiai jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (35 év adatainak elemzése)
Epidemiologic features of adult lymphoblastic leukemia in Szabolcs-Szatmár-Bereg county (analysis of data of a 35-year period)
neoplasms and acute leukemia. Blood 2016; 127: 2391−2405. 10 Jakó J, Szerafin L. Geographic distribution of patients with acute myeloid leukemia in Szabolcs-Szatmár-Bereg county
Absztrakt:
Bevezetés: A szerzők korábbi közleményei óta nem jelent meg a malignus hematológiai betegségek családon belüli halmozódásával kapcsolatos újabb hazai tanulmány. Célkitűzés: A testvérekben tapasztalt betegségtársulások adatainak részletes elemzése. Módszer: A szerzők az elmúlt 34 év alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 86 családban észlelték hematológiai malignitások familiáris előfordulását. Familiáris eseteik közül 19 társulás testvérekben fordult elő. Eredmények: A 18 kettős és egy hármas társulás miatt az elemzett társulások száma 21 volt, amelyek mindegyikében a fiatalabb testvér betegsége jelentkezett fiatalabb életkorban. Az antepozíció átlaga 10,8 (1–33) évnek, a medián antepozíció 10 évnek adódott. Következtetés: Az egyenes ági és oldalági leszármazottakban már korábban tapasztalt anticipáció mellett joggal merül fel a fiatalabb testvéreket érintő antepozíció lehetősége is. Hasonló megfigyeléssel a rendelkezésre álló irodalomban nem találkoztak. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1283–1287.
References 1 Jakó J, Szerafin L, Nagy P. Incidence of haematological malignancies in adults in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, Hungary, between 1983 and
11. évfolyamosok nyelvtanulásának és jövőterveinek vizsgálata Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Examining of 11th Graders’ Foreign Language Learning and Future Plans in the Counties of Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg
A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja, például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.