Search Results

You are looking at 1 - 10 of 117 items for :

  • "Szentendre" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. Dinnyés et al.: Magyarország régészeti topográfiája 5. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás (Die archäologische Topographie Ungarns 5 . Die archäologische Topographie des Komitats Pest. Kreis Buda und Szentendre). Budapest

Restricted access

Az Itinerarium Antonini szerkezetének és keltezésének vizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a Szentendre alatti római tábor és vicus neve nem az általánosan elterjedt és használt Ulcisia Castra, hanem csak Ulcisia. A település 4. századi neve sem Castra Constantia, hanem Constantia volt.

Restricted access

The expansion of the Osmanli Turks started in the second half of the 14th cen­tury which led to the conquest of the following independent countries: Byzantium, Bulgaria, Albania, Serbia and Bosnia. The inhabitants of these countries fled westwards and many of them found refuge in Hungary. The liberation of Buda from the Turks in 1686, then of Belgrade in 1688 triggered a series of uprisings against the Turkish rule. In 1688 the centre of the uprisings in West-Bulgaria was Čiprovec and the neighbouring settlements: Kopilovec, Železna and Klissura, all with Catholic inhabitants converted by the Bosnian Franciscans. In 1655 the leaders of the Čiprovec voivodship (district) formed a military league but their plans came out and it resulted in a bloody retaliation by the Turks in 1688. This made many of the Bulgarians flee to the neighbouring countries and even to Hungary. The study, after describing the historical background of the flight, discusses the archival data of the Bulgarian refugees settled in Szentendre, in a town north of Buda. It pays special attention to the history of the “Čiprovačka” church in Szentendre, the first document of which dates back to 1731. It analyses the names of the settlers and the names of their professions which were mostly Turkish. The author also dwells on the role of the Serbs in Szentendre who fled in 1690 from Old Serbia (Raška, Racia) and formed here the centre of the Orthodox Serbian bishopric. Living in isolation from their homeland, the Bulgarians from Čiprovac gradually assimilated to the surrounding Hungarian population.

Restricted access

The author describes three copies of the incunabulum Oktoich Prvoglasnik (Cetinje 1494) published by Đ. Crnoević which can be found in the National Széchényi Library (Budapest), Serbian Orthodox Museum, Library and Archives—the Buda Serbian Ortodox Diocese (Szentendre) and the King Saint Stephan Museum (Székesfehérvár). The author describes the book according to bibliographical standards. He gives a literal transcription of the notes handwritten by the possessors and the marginalia found in the book.

Restricted access

A III. évezred küszöbén számos térségi kezdeményezés indult el országszerte, mely az egyes térségek régi és új szereplőinek megismerésére, erőforrásaik feltárására, valamint a kihasználásukra irányuló programok értékelésére irányul. A régiók, a térségek, a települések és a települési szereplők egyaránt arra törekednek, hogy a mindenkori változásokhoz igazodva sajátos karaktereket alakítsanak ki, s ezáltal helyet biztosítsanak a különféle iparágaknak, tevékenységeknek. A Térségi szereplők és térségi sajátosságok a Pilis-Dunakanyar (Szentendrei) kistérségben című jelen összefoglaló a kreatív iparágak körét kívánja bemutatni egy Budapesthez közeli, kiváló pozícióban lévő kistérség helyzetén keresztül. A kistérség kedvező helyzetét nemcsak települései és azok lakói, hanem a természeti és épített környezete, továbbá az egyes települések történeti múltja biztosítja. E témával összefüggésben a jelen munkában két területre kívánok összpontosítani: egyfelől a települések és a bennük rejlő potenciákra, a helyi ún. kreatív iparágak megjelenésére, illetve azok formáira, másfelől a térség természeti és társadalmi leírására, a térségben élők kapcsolati tőkéjére, illetve kapcsolódási pontjaira. Alapvető megállapításom, hogy a térségben kiváló erőforrások állnak rendelkezésre a helyben élők számára (természeti és tárgyi kincsek), amelyek sem az ipar, sem a társadalom oldaláról nem hasznosulnak kellőképpen. A hiányosságot minden esetben az egyéni és csoportos kezdeményezésekben, a társadalmi kapcsolatok szakadozottságában, az erőforrások nem megfelelő összpontosításában, valamint a helyi iparágak és szereplők bizonytalan helyzetében érhetjük tetten. A térségi potenciák azonban mindebben kötőelemet jelenthetnek, amennyiben sikerül a fenti csoportokat belső és külső együttműködésre késztetni.

Restricted access

The Hungarian painter Lajos Vajda left little in terms of documentation for posterity. His witten legacy is largely confined to three notebooks and a variety of scribbled notes that complement the letters saved by his wife.

Despite the scarcity of documentation, the three “chequered notebooks” (named after their chequered covers) provide a considerable insight into the scope of Vajda’s reading especially when analysed in conjunction with the letters.

After initially attempting to “reconstruct” Vajda’s intellectual background through his reading, I discovered an important gap in the academic research conducted into Vajda to date.

This related to the drawings of houses and streets in the small town of Szentendre that Vajda produced between 1935 and 1938 – contemporaneously with the writing of the Chequered Notebooks. These drawings have largely been seen as part of a larger project. However, my reading of these notes leads me to believe that they were selfstanding experiments in the depiction of space influenced by his concurrent reading and reflection on Egyptian and Persian ideas of the depiction of space.

Of especial interest is the role of Vajda’s line drawings and the possibility of exchanging positive and negative forms. This problematic had already appeared in his earlier montage works but – despite the similarities in style – he now experimented with new solutions to the depiction of space.

The shapes do not mark overlapping layers of space but rather they enclose a special form through distortions projected onto the plane. Vajda did not use the usual systems of geometrical depiction (the Monge type depiction system, axonometric or one and two-point directional perspective) or depict the motifs from a single point of view, but drew the contours by following the detection and the direction of the gaze.

In summary, my research aimed at discovering the extent to which knowledge of the artist’s reading material assists in the analysis of works created at the same time. In the comparison with the experiments in the depiction of space of that era, I was interested in how Vajda’s experiments with space were different and what relationship they had with his reading material (Egyptian, Persian Art).

Restricted access

. III, 479–553. Lőrincz, B. 2009 Praefatio részletek a CIL III 2 4. kötethez. StudEpPann Vol. II, 161–164. Maróti E.–Topál J. 1980 Szentendre római kori temetője (Das römerzeitliche Gräberfeld von

Restricted access

Changes in the architecture, interior furnishing and lifestyle of villages in the 20th century

The group of 20th-century buildings of the Hungarian Open Air Museum

Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Miklós Cseri and Zsolt SÁri

Bedal , Konrad 2002: Häuser aus Franken. Museumhandbuch. Bad Windsheim. Cseri , Miklós 1999: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén [The thirty-year-old Open Air Ethnographic Museum in Szentendre]. In

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: László Mód, Netta Nagy, Zoltán Miklós, Lehel Peti, Laura Iancu, Éva Deák, and Zsuzsa Borók

Zoltán Fejős: Tárgyfordítások. Néprajzi Múzeumi Tanulmányok [Object Translations. Ethnographical Museum Studies]. Budapest: Gondolat Kiadó 2003; Miklós Cseri-Zoltán Fejős-Zsuzsa Szarvas (eds.): Touristic Construction and Consumption of Culture. Budapest-Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság-Néprajzi Múzeum-Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2004; Sándor Oláh: Falusi látleletek [Dörfliche Fundberichte]. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó 2004; József Gagyi: A krízis éve. 1949 [Das Jahr der Krise. 1949]. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó 2004; Elena Rodica Colta: Repere pentru o mitologie a românilor din Ungaria[Data on the Beliefs of the Romanians in Hungary]. Cluj-Napoca: Editura Fundaţia Pentru Studii Europene 2004; Ene Kõresaar-Art Lee (eds.): Everyday Life and Cultural Patterns. International Festschrift for Elle Vunder. (Studies in Folk Culture, Volume III.) Tartu: Tartu University Press 2004; Michael Simon: “Volksmedizin” im frühen 20. Jahrhundert. Zum Quellenwert des Atlas der deutschen Volkskunde. Gesellschaft für Volkskunde in Rheinland-Pfalz e.V. (Studien zur Volkskunde 28.) Mainz 2003

Restricted access

In this essay, the author analyses the pictures of the altar screen located in the Greek Orthodox Church in Balassagyarmat, dogmatically and from the view of the history of art. Most of the Greeks dealing with trading activity in Nógrád County lived in Balassagyarmat in the 18th century. Accordingly, the one and only orthodox mother church of the County was founded here. Their first written records were mentioned in 1737. The governing committee gave permission to build the church in 1785. The parish in Balassagyarmat requested Miklós Jankovicz, one of the utmost masters of the late baroque wood sculpture in Hungary, to do the altar screen. The pictures on the altar screen were painted by Mihajlo Zsivkovics. For a long time, the fate of the church and that of the Greek or, by that time rather Serbian, community intertwined, and due to their decreasing number the church was demolished in 1908. In the right place, a smaller chapel and a block of flats were built. Church services were held once a week up to 1970 but then the church was sold. The Serbian Church in Balassagyarmat has been operated as an art gallery since the middle of the 1980s. The altar screen was taken apart and carried to Szentendre in the early seventies of the 20th century.

Restricted access