Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "Szkalnitzky" x
  • All content x
Clear All

intézetet kell látogatnia.“. 7. József Sisa : Szkalnitzky Antal – egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon (Antal Szkalnitzky – ein Architekt in Ungarn zur

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

Építészeti tárgyak oktatásának előzményei és helyszínei a XVIII. század második felétől ismeretesek Magyarországon. 1846-ban alakult meg a pesti Ipartanoda a pesti egyetem néhány helyiségében egyetemi rang nélkül. A József Polytechnicumot 1856-ban engedélyezték, 1860-tól lett itt magyar nyelvű az oktatás. Az első építőművészetet oktató tanár a Műegyetemen Szkalnitzky Antal volt, 1864-ben kapott Mű- és díszépítéstan néven katedrát. Az 1870/71-es tanévben a „József műegyetem […] a tudományegyetemmel egyenlő állapotra helyezett és azéval egyenlő szervezettel s önkormányzati joggal felruházott technikai főtanintézetre” emelkedett. Az újdonsült egyetem „két műépítészeti tanszék” létesítésére írt ki pályázatot, majd az egyre csökkent Műépítészet Tanszéket Steindl Imre foglalta el. Hauszmann Alajos 1872-ben egy második Száraz-, Mű- és Díszépítészeti Tanszéket kapott. Steindl a tárgyalásokban a középkori tervezési modort képviselte, Hauszmann pedig a reneszánsz stílusgyakorlatokat részesítette előnyben. 1887-ben kinevezték Czigler Győzőt az Ókori építéstan tanárává, ezzel teljessé vált a választék. A következő negyed században a műegyetemi építészoktatás ebben a formában lényegében azonos tárgyszerkezettel folytatódott az első világháborúig. Steindl Imre halála után 1902-ben tanszékét Schulek Frigyes kapta. Czigler Győző utóda az egyetemen Nagy Virgil, Schulek Frigyes utóda Möller István, Hauszmann Alajosé pedig Hültl Dezső lett. A két háború közötti időszakban a három építészeti stíluskorszakkal meghatározott tanszék fennmaradt, de a tervezésoktatásban betöltött szerepük csökkent, illetve módosult. 1936-ban a Möller-tanítvány Kotsis Iván megalapította az első tervezési tanszéket. 1944 után, két további tervezési tanszék megalakulásával az építészettörténeti tanszékeken alárendeltebb szerepű lett a tervezésoktatás.

Restricted access

Sisa 1991 - Sisa, József: Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós — két építész pályájának kapcsolódásai. In: Kat. Ybl Miklós 1991, 39–44. Sisa J. Ybl Miklós

Restricted access

Architekturlehrern (Szkalnitzky, Hauszmann, Alpár) in der Architektenausbildung in Budapest (sogar in den 1860er Jahren) auftauchten.

Restricted access

). 14. Internationale Elektrische Ausstellung (Vienna, 1883). 15. This architect's work has been thoroughly documented in: József Sisa, Szkalnitzky Antal: Egy építész a

Restricted access

. Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész? 2005 Sisa 1994 - Sisa, József: Szkalnitzky

Restricted access

. Budapest, MTA, 1993. 65-78. A historizmus művészete Magyarországon. 65 78 Sisa 1994 Sisa József: Szkalnitzky

Restricted access

Miklós Ybl (1814–1891) bicentenary

Scientific conference and exhibitions on the occasion of the bicentenary of the architect’s birth

Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors: Pál Ritoók and József Sisa

Sisa 1994 - Sisa, József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon . Budapest, 1994. Sisa J. Szkalnitzky Antal. Egy építész a

Restricted access

József : Szkalnitzky Antal – Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon . Akadémiai Kiadó , Budapest 1994 . Sisa 2007 Sisa

Restricted access