Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "TSH levels" x
Clear All

serum T 3 , T 4 , and TSH levels before and 2 weeks after the administration of GnRHa. The patients in Group 1 had serum T 3 , T 4 , and TSH levels before GnRHa treatment. Group 2 contained the women who had serum T 3 , T 4 , and TSH levels after GnRHa

Open access

serum T 3 , T 4 , and TSH levels before and 2 weeks after the administration of GnRHa. The patients in Group 1 had serum T 3 , T 4 , and TSH levels before GnRHa treatment. Group 2 contained the women who had serum T 3 , T 4 , and TSH levels after GnRHa

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Korábbi kísérletek és klinikai megfigyelések alapján a pajzsmirigyhormonok szerepet játszhatnak a prosztatarák kialakulásában. Célkitűzés: Retrospektív adatelemzésünk során a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a prosztataspecifikus antigén (PSA) vérszintjei közötti kapcsolatot értékeltük a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében az elmúlt 12 évben mért TSH- és PSA-szintek alapján. Módszer: A laboratóriumi informatikai rendszerből lekértük azon, 40 és 75 éves kor közötti férfi betegek TSH- és PSA-értékeit, akiknél a két mérés között legfeljebb 14 nap telt el (n = 7279). A logaritmizált TSH- és PSA-szintek közti kapcsolatot többszörös regresszióval értékeltük, és a betegek életkorára korrigáltuk. Eredmények: Az lnPSA és lnTSH, valamint az lnPSA és az életkor között szignifikáns kapcsolatot találtunk (r = 0,297, illetve 0,472). A hyperthyreoticus (TSH<0,35 mU/ml) (n = 405) és euthyreoticus (TSH 0,35–4,95 mU/ml) (n = 6698) betegek PSA-szintjei szignifikánsan különböztek, alacsonyabb TSH esetén magasabb volt a PSA-szint (1,118 [0,639–2,338] vs. 0,920 [0,508–1,826] ng/ml, p<0,016). A regressziós elemzés alapján a TSH 10%-os csökkenése esetén a vizsgált populációban 0,42%-kal nő a PSA-szint. Ez azt jelenti, hogy ha egy betegnél a 2,0 mU/ml TSH-szint 0,2 mU/ml-re csökken, akkor a PSA-értéke 42%-kal emelkedne. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy a PSA-szint egészséges referenciatartománya hyperthyreoticus és euthyreoticus betegek között eltér. Javasolt, hogy a PSA klinikai vágóértékét a laboratóriumok a beteg pajzsmirigystatusa alapján módosítsák. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1376–1379.

Open access

, Suzuki N, et al. Falsely elevated thyroid-stimulating hormone (TSH) level due to macro-TSH. Endocr J. 2009; 56: 435–440. 8 Ikegami K, Liao XH, Hoshino Y, et al. Tissue

Open access

associated with serum TSH levels and thyroid function. Am. J. Hum. Genet., 2008, 82 , 1270–1280. Ceresini G. Phosphodiesterase 8B gene variants are associated with serum TSH levels and

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Hamadi Fetoui, Hanen Bouaziz, Amira Mahjoubi-Samet, L. Soussia, F. Guermazi and Najiba Zeghal

In the present study, two groups of pregnant female rats were submitted to food restriction (24 h fast versus 24 h diet intake) from the 14th day of pregnancy until either the 14th day (group B) or the 4th day after parturition (group C). All pups and their mothers were sacrificed on day 14 after delivery. The body weight of the 14-day-old pups (group B) was 46% less than the controls (group A). Free thyroxine and free triiodothyronine levels in the plasma were reduced by 44 and 16% in pups and by 20 and 36% in their mothers, respectively. These reductions were correlated with a decrease in thyroid iodine content of the pups (-50%) and their mothers (-24%). Radioiodine uptake (131I) by the thyroid gland of pups was significantly increased by 27%. Plasma TSH levels were decreased by 38% in pups and by 44% in dams. Morphological changes in thyroid glands were observed in energy restricted dams and in their pups. Some of follicles in pups were empty. Moroever in dams, we noted the presence of peripheral resorbed vacuoles, sign of thyroid hyperactivity. After a refeeding (group C) period of ten days, total recovery occurred in plasma thyroid hormone levels (FT4 and FT3) and in thyroid iodine contents of pups in spite of a partial recovery of body weights and plasma TSH levels. In dams, a partial recovery occurred in plasma thyroid hormone levels in spite of total recovery in thyroid iodine contents, while plasma TSH levels exceeded control values. A significant amelioration in thyroid histological aspects was observed in pups and their dams.

Restricted access

The present study was undertaken to assess the effect of selenium (Se) on hypothyroidism induced by methimazole (MMI) in lactating rats and their pups. Rats were randomly divided into four groups of six each: group I served as a negative control which received standard diet; group II received orally MMI (250 mg L −1 ); group II received both MMI (250 mg L −1 , orally) and Se (0.5 mg/kg of diet); group IV served as a positive control and received Se (0.5 mg Na 2 SeO 3 /kg of diet). Treatments were started from the 14th day of pregnancy until postnatal day 14. In the MMI-exposed group, the body weight of 14-day-old pups diminished compared to controls; besides, a hypertrophy of the thyroid glands was observed. Co-administration of Se through the diet restored these parameters to near normal values. In the MMI-treated group, thyroid iodine contents and plasma thyroid hormone levels significantly decreased, while plasma TSH levels increased in pups and their mothers. These biochemical modifications corresponded histologically to closed follicles, increased vascularity and a reduction in colloid volume. Co-treatment with Se ameliorated these parameters. We concluded that the supplementation of Se in diet had beneficial effects on hypothyroidism during a critical period of life.

Restricted access

Abstract

Abstract

Due to its antioxidant capacity, the essential trace element selenium exerts complex effects on the endocrine and immune systems. Selenium may have an important role in autoimmune thyroid diseases because levels of free oxygen radicals are elevated during physiological thyroid hormone synthesis.

Objective

To determine whether selenium therapy can influence anti-thyroid peroxidase and anti-thyroglobulin antibody levels or if there is a correlation between antioxidant capacity and autoantibody titres.

Method

132 patients with autoimmune thyroiditis were investigated in a prospective, blinded and placebo controlled study. L-thyroxine substitution therapy was administered in both groups and TSH levels remained in the normal range. The selenium treated group (70 patients, 68 female, mean age 41.4 ± 9.5 years) was compared with the placebo treated group (62 patients, 61 female, mean age 42.7 ± 8.3 years). Selenium therapy included oral administration of 100 μg L-seleno-methionine tablets twice a day for a year. Determinations of TSH, fT4 and fT3 as well as antibody levels were carried out by chemoluminescent method. Total antioxidant capacity was determined by Randox kit, and serum selenium levels were measured by atomic absorption technique. In the course of the study patients were controlled every third month and at the end of the one year long observation period.

Results

Selenium levels in untreated patients were significantly lower than those in treated patients and controls. The fT3/fT4 ratio proved to be higher in patients after selenium therapy. Titres of antithyroid antibodies (mostly antithyroid peroxidase) significantly decreased at the end of the study. An inverse correlation was found between antioxidant capacity and antithyroid peroxidase levels. The volume of thyroid gland slightly diminished in treated patients. No adverse reactions were observed.

Conclusion

Selenium completed with L-thyroxine is a suitable therapy of patients with autoimmune thyroiditis.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Beáta Szalóczi, Ágnes Harmath, Barbara Pete, Eszter Kovács, János Rigó jr. and Júlia Hajdú

A szerzők egy Basedow–Graves-kór miatt korábban thyreoidectomián átesett, kezeletlen anya koraszülöttjének esetét ismertetik. Gondozatlan terhességből magzati tachycardia, fenyegető intrauterin asphyxia miatt sürgős császármetszéssel született a 33. hétnek megfelelő érettségű, 1350 gramm súlyú, dysmaturus (testsúlypercentil <10), nagy nyaki strumával bíró koraszülött. Az újszülött respiratoricus elégtelenség miatt konvencionális és magas frekvenciás gépi lélegeztetésben részesült, súlyos tachycardia (>180/perc), cardialis decompensatio miatt béta-blokkoló, digoxin- és dobutaminterápiát igényelt. Kivizsgálása során cardiomegalia, pericardialis folyadékgyülem, súlyos tüdőhypoplasia, mitralis és tricuspidalis insufficientia, hepatosplenomegalia igazolódott. A pajzsmirigy-szabadhormonok szintje többszörösen meghaladta a referenciaértéket (fT4: > 6 ng/dl, fT3: > 30 pg/ml), a TSH-szint ugyanakkor 0 volt. Légzéstámogatást 7, keringéstámogatást 10 napig igényelt, propranolol- mellett K-jodid-kezelésben részesült. Tachycardiája mérséklődött, a béta-blokkoló kezelést csökkentett adagban kapta tovább, pajzsmirigyhormonszintjei fokozatosan a normális tartományba kerültek. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a Basedow–Graves-kórban szenvedő anya újszülöttjénél jelentős súlybeli, növekedésbeli elmaradás, súlyos keringési elégtelenség, thyreotoxicosis tünetei alakulhatnak ki, és hangsúlyozzák az anyai hormon-, valamint antitestszintek nyomon követésének jelentőségét.

Open access

Vita tárgyát képezi, vajon a szubklinikus hypothyreosis káros hatást fejt-e ki a cardiovascularis rendszerre, amelynek a következménye megnövekedett morbiditás és mortalitás. Ennek a tisztázására számos epidemiológiai vizsgálatot végeztek, mégis ez idáig ezek nem adtak egyértelmű választ. A vizsgálatok kiértékelését számos zavaró körülmény befolyásolja, márpedig ezeket tekintetbe kell venni. A szerzők a TSH-vizsgálat végzésekor életkor-specifikus referenciatartomány meghatározását ajánlják, mivel az életkor előrehaladtával a TSH-szint magasabb érték felé tolódik el. Így elkerülhető lenne kissé emelkedett TSH-szintű idősebb betegek helytelen besorolása a szubklinikus hypothyreosisos csoportba. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy szubklinikus hypothyreosisban a cardiovascularis betegség kockázata elsősorban a 65 életévnél fiatalabbakon növekszik meg. Ezt a lehetőséget is tekintetbe véve, a jövőben jól tervezett, prospektív, randomizált vizsgálatok elvégzése szükséges, amelyekben tekintetbe veszik a betegek életkorát, a vascularis eseményeket pedig elsődleges végpontnak tekintik. Remélhetőleg ezek megadják majd a választ arra a kérdésre is, vajon a tiroxinnal végzett korai szubsztitúciós kezelés megakadályozhatja-e ezen betegekben az ischaemiás szívbetegség kifejlődését. Orv. Hetil., 2010, 37, 1488–1494.

Restricted access