Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "Turing-test" x
  • All content x
Clear All

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

This paper begins with the following question: What is the relation between memory and translation? If a computer, which can be given a very large amount of memory, stored millions and millions of documents and their human translations would that computer then be able to translate just like a human? The paper then explores a limitation to automatic translation based on memory. This limitation is explained in terms of the Black Box Myth of translation. However, despite this limitation, the usefulness of computers is explored as productivity tools for human translators. Then the study asks what properties might be needed in a computer, besides memory, in order to allow it to translate like a human and how to tell whether a computer has acquired human translation skills. A variation of the Turing Test is proposed as a diagnostic, along with various intermediate translation-based tests for theories of meaning. The paper ends with some philosophical speculation about the possible role of free will in language, including translation, and how a certain position on this question might influence future studies in the area of translation and cognition.

Restricted access