Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "Vergilius" x
Clear All

A Pharsalia szövegszerű utalásait a kutatás abból az előfeltevésből kiindulva értelmezi, hogy az eposz egyfelől Vergilius Aeneisét (esetenként Georgicáját és eclogáit is), másfelől Ovidiust (különösen Ovidius Metamorphosesét) akarja felülmúlni és átértelmezni (antivergiliánus és antiovidiánus). A költeményben utalások tárhatók fel a magasabb szerkezeti egységek és a szavak szintjén egyaránt. Az első csoport allúziói úgy is felhívhatják a figyelmet az Aeneis előszövegére, hogy ugyanabban a sorszámú Pharsalia-könyvben kerülnek elhelyezésre. Az előszövegek ugyanakkor maguk is utalhatnak más szövegekre, s felvetik a problémát, hogy a költő csak egyik vagy másik, esetleg mindkét előszövegre akart-e utalni, s ha igen, miben látta a két előszöveg viszonyát. A dolgozat a Pharsalia 9, 1—108. sorokban lévő Vergilius-allúziókat tárja fel és kommentálja, a vizsgálódásba bevonva más feltételezhető előképeket is.

Restricted access

“external” and “internal” meaningful associations (theoretical account and examples from Cento nuptialis: p. 198–203). 3 Ausonius, Opuscula. Ed. S. PRETE. Leipzig 1978. 4 Vergilius, Opera. Ed. G. IANELL. Leipzig 1930. 5 Quint. Inst. XI 2. 3 ita cum semper

Restricted access

A 3. ecloga szerkezetének egysége az ekphrasisok, az invokációk és a rejtvények szoros kapcsolatában, egymásra való vonatkoztatásában rejlik, s ez hozzásegít a rejtett tartalmak kibontásához. E három párosban foglalt allúziókban felidéződik a hésiodosi hagyományból táplálkozó tanköltemény, a theokritosi bukolika és a neóterikus költészet, valamint az elégia is. Ez a műfaji változatosság az ecloga stílusrétegeiben is megjelenik, kiegészülve az ecloga elején megjelenő komikus-mimikus vonásokkal. Ez az egész gyűjteményen belül a 6. eclogával rokonítja a jelen költeményt.

Restricted access

Vergilius Kallimachosi Pindarosa.

Királyság és gyermek-Iamos a negyedik eklogában (23-25)

Antik Tanulmányok
Author: Adorjáni Zsolt
Open access

A Georgica legvégének dulcis alebat Parthenope sorát (IV, 563–564) a Serviusig visszanyúló olvasati hagyomány hol a Szirének egyikével, Neapolis/Parthenopolis védőistenségével hozza kapcsolatba; hol a szűzi tisztasága miatt Partheniasnak nevezett költőre utaló autoreferenciális játékot vél felfedezni benne. Az életrajzi és a lokális tradíción alapuló korábbi értelmezések kiegészítéséül a tanulmány a hely metapoetikus olvasatának lehetőségét veti fel. Parthenope megidézése a sphragisban az erotikus elbeszéléseiben a mítosz megújításával kísérletező, Vergiliusszal és Galluszal szoros kapcsolatban álló Parthenios előtti tisztelgésként is értelmezhető. Az Erótika pathémata latin utóéletének kutatása döntően az elegikusokra és Ovidiusra korlátozódik, noha a Georgica rejtett mitológiai allúzióinak hátterében ugyancsak jellegzetes partheniosi narratív sémák sejlenek fel. Vergilius rövid, többnyire szerelmi szenvedéstörténeten alapuló aitionjai tekinthetők egyes partheniosi történetvázak erkölcsi téttel kiegészülő, egységes világképbe rendeződő újraírásának is.

Restricted access

Frange, puer, calamos...

Bukolikus allegória, panegyrikus és a költőszerep válsága T. Calpurnius Siculus IV. eclogájában

Antik Tanulmányok
Author: Simon L. Zoltán

A bukolikus műfaj allegorizáló fölfogása, mely Nero korában általánossá vált, soktekinte tben elszegényedést hozott Vergilius bonyolult jelképteremtő művészetéhez képest. Calpurniusnak azonban éppen a pásztori allegóriában rejlő lehetőségeket kiaknázva sikerült a pusztán reproduktív imitáció kötelmein túllépnie; Corydon alakjában saját érvényesülési törekvéseiről, a mecenatúra visszásságairól, a költők sanyarú helyzetéről rajzolt keserűen önironikus képet. A IV. ecloga nem pusztán Vergilius, Ovidius és más költők allúziók megidézte szövegeit fordítja visszájára, hanem az augustusi kor irodalmának olyan kulcsfogalmait is, mint a rusticitas, paupertas, simplicitas, vates, ezáltal pedig saját korát Augustus eszményített uralkodásának tükrében szembesíti fogyatékosságaival. A Nero aranykorát magasztaló dalverseny, melyet gyakran vizsgáltak a kerettörténetből kiemelve a gátlástalan adulatio dokumentumaként, csak ebben a szövegkörnyezetben nyeri el teljes értelmét.

Restricted access