Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for :

  • "Vogul/Mansi" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

A szibériai vogul és osztják kultúrától idegen fogalmakat (foglalkozások, események, cselekvések stb.) a bibliafordítók általában körülírják, magyarázzák, pl. vogul сaккон тотнэ хумыт ‘írástudók’ (tkp. ‘törvény hozó férfiak’), osztják закона утăлтăты ёх ‘írástudók’ (tkp. ‘írás tudó nép’). A fordításokban leginkább a melléknévi igenevek játszanak szerepet. A folyamatos melléknévi igenév ugyanis önmagában (elliptikusan) nem fejezi ki a személyt, ezért a cselekvést végrehajtó személyek kifejezésére az igenév után a vogul хoтпа ‘valaki, személy’, хум, oйка ‘férfi, bácsi’, osztják хoят ‘ember’, ху ‘férfi’, ill. ёх ‘emberek’ jelentésű szót használják; pl. vogul ханисьтан хум, osztják утăлтăты ху ‘tanító’ (tkp. ‘tanító férfi’). A főnév, melléknév vagy participium után a fogalom alapjelentésétől függő segédszót használnak: pl. vogul вaрмаль ‘valami, dolog’, ут ‘dolog, való’ vagy нак ‘eset, történet’, osztják вер, oт ‘dolog, tárgy’. Pl. vogul нoх-ялтум нак, osztják нoх питaм вер ‘feltámadás’ (tkp. ‘feltámadott esemény’). Várható, hogy ezek az “üres” szavak agglutinálódnak vagy egy névszóhoz -ság/-ség, vagy egy participiumhoz -ás/-és jelentésben. A grammatikalizáció leginkább a vogul ут, ill. osztják esetében indult el. A többi finnugor nyelvben is ilyen “kiüresedett” szavak váltak szuffixummá, tehát grammatizálódtak. Megállapítható, hogy a körülírás a grammatikalizáció kiinduló pontja. Ezekből a – főleg participiumos – szerkezetekből vagy ellipszissel, vagy önálló szavak agglutinálódásával keletkezhetnek rövidebb kifejezések. Az obi-ugor nyelvekben jelenleg ez a folyamat elkezdődött.

Restricted access