Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "absolute dating" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The present study hopes to contribute to Middle Bronze Age studies in two specific areas: first, by publishing a new series of radiocarbon dates for a period from which there are few absolute dates, and second, by describing a less known area in the Vatya culture distribution based on the investigations at Kakucs.The Kakucs area was increasingly intensively settled during the course of the Bronze Age. In this context, the area along the left Danube bank down to the Kakucs area, lying in close proximity to the eponymous site at Újhartyán-Vatya, is very instructive. Following a scanty occupation marked by a few smaller sites at the onset of the Early Bronze Age, the number of sites and associated cemeteries grew dynamically from the late Nagyrév/early Vatya period onward. Despite the uncertainties in the relative chronology of the known Middle Bronze Age sites, the increase in the number of sites is in itself a reflection of a population growth and an increasing landscape exploitation. The left bank of the Danube became one of the period’s most intensively settled regions during the Middle Bronze Age 1–3.

Restricted access

Abstract  

In the course of our work within the framework of an interdisciplinary project dealing with the absolute dating of fossil bones from Austrian caves by means of the U-series method we became interested in possible U-concentration gradients in the bone samples. A successful attempt is reported to make the U-distribution in bones directly visible by irradiating the samples with thermal neutrons and detecting the emitted fission products of235U in a plastic foil using the track etch method. This turns out to be possible also for relatively small U-concentrations of the order of 1 ppm. The uranium seems to concentrate near the surfaces which is in qualitative agreement with earlier results from the literature obtained by means of neutron activation analysis.

Restricted access

Az interdiszciplináris követelmények után a keltezés leggyakoribb módjait vázoljuk, hangsúlyozva használatuk lehetőségeit és korlátait. Többféle módszer egybevetése esetén is az ásatási megfigyelés adatai az elsődlegesek.

Restricted access

A Cikolai-vízrendszer vízgyűjtőterülete — szórványos neolitikus (vonaldíszes) megtelepedés után — először a bronzkorban (kb. 2600-900/800 cal BC) népesült be intenzíven, amikor a löszvonulat meredek peremén megjelentek a vatyai kultúra (kb. 2000/1900-1500 cal BC) lelőhelyei. A vizsgálatba vont lelőhely (Forrás-dűlő) a vatyai kultúra eddig ismert több mint 50 erődített telepe közé sorolható (Kovács, 1984). Ellentétben a ma már intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló nagy kiterjedésű teleptől, az övárokkal mesterségesen elszigetelt ún. kisvár rész talajtani és geoarchaeológiai jellegzetességei máig érintetlenek, ezáltal alkalmas a terület arra, hogy régészetileg releváns, de környezettörténetileg is fontos talajtani kérdésekre adjunk választ. A földvár ún. kisvár részét térképező talajtani/sekélyföldtani fúrásokkal tártuk fel. A PK07-es fúróponton felvett sekélyföldtani szelvény folyamatos mintasorozatán laboratóriumi méréseket (összes szerves-szén, TOC%; összes foszfortartalom, Pösszes; pH [H2O, KCl], CaCO3%, KA), valamint radiokarbon kormeghatározást (AMS 14C) végeztünk.A térképező talajfúrásokkal sikerült mind vertikálisan, mind horizontálisan meghatározni a bronzkori megtelepedési kultúrréteg kiterjedését, valamint a felszíni talajképződmények alapján recens felszíni bolygatásra következtetnünk. A kiszerkesztett kereszt- és hossz-szelvények segítségével láthatóvá vált, hogy a terület külső, kitettebb, és a központi térrésznél meredekebb, kerületén a felhagyás utáni felszínfejlődési folyamatok erodálták az egykori járószintet, illetve az arra települő kultúrréteget. A kisvár központi területén ugyanakkor bolygatatlan állapotban tudtuk feltárni a bronzkori megtelepedési réteget. A földvár rétegrendje négy jól elkülönülő egységre osztható: a recens talajtakaró, illetve annak talajképző alapkőzete; a megtelepedési kultúrréteg; valamint az eredeti alapkőzet. A PK07-es fúróponton 350 cm mély fúrómagján végzett laboratóriumi mérésekkel pontosítottuk a felszíni talajképződmény besorolását, valamint megadtuk a teljes rétegrend talajtani alapadatait. Ennek fényében a felszíni talajtakarót kilúgzott mezőségi talajként határoztuk meg. Az eltemetett megtelepedési kultúrréteg morfológiai és talajfizikai, valamint -kémiai adatai egyértelműen alátámasztották az egykori intenzív bolygatással járó felszínhasználatot. A kultúrréteg anyagán végzett főkomponens elemzés eredményei arra engedtek következtetni, hogy az egységes képet mutató kultúrréteg 190 és 250 cm közötti rétege kevésbé erős, míg a felső 130 és 190 cm közötti rétege intenzívebb emberi bolygatásnak lehetett kitéve.A kultúrrétegből feltárt szervesanyag-maradványokon végzett radiokarbon kormeghatározással a bronzkori megtelepedés és intenzív területhasználat időpontját 1920-1530 cal BC-re lehetett keltezni.A lelőhelyen végzett vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a hasonló típusú lelőhelyeket — amelyeket a kutatás stratigráfiai adatok hiányában korábban „pszeudó-tellként” értelmezett (KOVÁCS, 1969; BÓNA, 1975) — nemcsak gazdasági és társadalmi szerepük alapján (Gogâltan, 2002; P. Fischl & Reményi, 2013; Reményi, 2013), de rétegsoruk alapján is valódi, többrétegű tell településként értékelhetjük.

Restricted access

Methodological and interpretational problems in the dating of 6–7th centuries AD on the Great Hungarian Plain•

Comments to Sándor Gulyás, Csilla Balogh, Antónia Marcsik and Pál Sümegi: Simple calibration versus Bayesian modeling of archeostatigraphically controlled 14 C ages in an early Avar age cemetery from SE Hungary: results, advantages, pitfalls

A Kr. u. 6–7. századkeltezésének módszertani és értelmezési problémái az Alföldön•

Megjegyzések Sándor Gulyás–Csilla Balogh–Antónia Marcsik–Pál Sümegi: Simple calibration versus Bayesian modeling of archeostatigraphically controlled 14 C ages in an early Avar age cemetery from SE Hungary: results, advantages, pitfalls című tanulmányához
Archaeologiai Értesítő
Authors:
Zsuzsanna Siklósi
and
Gábor Lőrinczy

2017 Absolute dating of Avar age belt sets using the coin-assemblage method . Hungarian Archaeology Online , 2017 Autumn, 21 – 35 . http://files.archaeolingua.hu/2017O/Upload/Somogyi_E17O.pdf (last access: 14. 08. 2021) Stadler , Peter 2005

Open access

, J. Machnik . Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 12. SüdosteuropaSchriften 20 . Leidorf 1998 , 511 – 560 . B. Teržan – M. Črešnar : Poskus absolutnega datiranja starejše železne dobe na Slovenskem (Attempt at an absolute dating of

Open access

of the same “level” illustrated in the figure along a horizontal line, but not joined by a continuous line, cannot be associated with certainty with the same absolute date. We distinguished between burials that also contained LT A type finds. 61

Open access