Search Results

You are looking at 1 - 10 of 56 items for :

  • "adaptáció" x
Clear All

Az élő rendszerek egyik alapvető tulajdonsága - mely a környezetükhöz való alkalmazkodás és így a túl­élés fontos eleme - az alkalmazkodás vagy adaptáció. A központi idegrendszeri neuronok adaptációját a perceptuálisan megfigyelhető utóhatások megjelenése mutatja. Az utóbbi időkben az egyszerű vizuális ingerekhez való adaptációra kialakuló utóhatások mellett egyre többet vizsgálják a komplex alakokra, többek közt az emberi arcokra megfigyelhető utóhatásokat is. Tanulmányunkban ezeket az újonnan leírt utóhatásokat foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogyan vetítenek fényt ezek az eredmények az emberi agy tárgy- és arcreprezentációjára.

Restricted access

adaptáció és kardioprotekció: az ACE-gátlás új indikációja.] Cardiolog. Hung., 2003, 33, 72–76. [Hungarian] 18 Jancsó, G., Jaberansari, M. T., Gasz, B., et al.: Bradykinin

Restricted access

A tanulmány négy fő részből áll. Az első rész összefoglalja a klímaváltozás városi kockázati tényezőit. A második ismerteti az európai városok sérülékeny csoportjait_.

Restricted access

–88. Halász E. és Király I. (2013). Téves emlékek gyerekkorban – Trauma és befolyásolhatóság. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 57–70. Hámori E. (2013). Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben – A

Restricted access

A tanulmány amellett érvel, hogy az adaptív mechanizmusoknak és diszfunkcióiknak a finom elemzése jelentősen hozzájárul a fejlődés és a betegségek jobb megértéséhez, és a betegségek osztályozásának és a terápiáknak új útját nyithatja meg. Az evolúciós megközelítés a pszichoterápiába nem új elméletet vagy terápiás megközelítést kíván bevezetni, hanem az emberi természet törvényszerűségei mentén új megértési stratégiákat javasol. A patológiás szerveződést alapvetően az adaptivitás dimenziójában gondolja el. Ez kikényszeríti a fejlődési történet és a multikauzalitás szem előtt tartását. Hosszú távon ez a tüneti kategorizáción alapuló diagnosztika újragondolását is jelenti.

Restricted access

Jelen kutatás célja az ún. ECR-RS (Experiences in Close Relationships — Relationship Structures, Fraley, Heffernan, Vicary és Brumbaugh, 2011) kötődési kérdőív magyar adaptálása, mely számos eddig megoldatlan módszertani problémára ad adekvát választ. Egyrészt alkalmas egy-egy fontos személyhez (apa, anya, pár, barát) fűződő kötődés specifikus vizsgálatára. Másrészt az azonos tételeknek köszönhetően a különböző kötődési személyekkel kapcsolatos elkerülés és szorongás mértéke könnyedén összehasonlíthatóvá válik, hiszen a kérdőív ugyanazokat a dimenziókat méri a 4 fontos személlyel kapcsolatban. Felnőtt, párkapcsolatban élő személyek mintáján (n=336) az ECR-RS jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik. A feltáró faktorelemzés a kötődés kétfaktoros elképzelését támasztja alá (elkerülés és szorongás). A kérdőív validitása megfelelő, a magasabb párkapcsolati elkerülés és szorongás alacsonyabb általános jóllét, párkapcsolati elégedettség és párkapcsolati megküzdési erőforrás értékekkel, valamint magasabb depresszió és párkapcsolati stressz értékekkel jár együtt. Az öt alapvonás csak mérsékelt kapcsolatot mutat a felnőtt kötődéssel. A különböző személyekkel kapcsolatban mért elkerülés és szorongás szintje szignifikáns eltéréseket mutat: a számunkra fontos személyekhez különbözőképpen kötődünk, és ez eltérő módon befolyásolja a jóllétet, illetve a párkapcsolat minőségét. K-központú klaszterelemzés segítségével a két dimenzió figyelembevételével lényegében sikerült azonosítani az ismert négy kötődési típust is.

Restricted access

Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.

Restricted access

Elméleti háttér: A „személyes autoritás a családi rendszerben” fogalmát Williamson (1981, 1982) dolgozta ki. Olyan sajátos fejlődési feladatot és szakaszt ír le, mely egyszerre érvényes egyéni és családi szinten, és lényege a fiatal felnőtt személy és szülei közötti családi hierarchia újraértelmezése és átrendezése. A fejlődési szakasz optimális esetben a korábbi, jelentős mértékben tekintélyre alapozott kapcsolattól egy differenciált, mégis bensőséges kapcsolati mód, az individuáció és az intimitás közötti egyensúly elérését jelenti. Cél: Tanulmányunkban a Bray és munkatársai (1984) által kidolgozott Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív (Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFSQ) magyar adaptációjának folyamatát írjuk le és a kérdőív pszichometriai jellemzőit is bemutatjuk. A PAFSQ intergenerációs családi folyamatokkal kapcsolatos, 132 tételből álló kérdőív, mely három generáción keresztül méri a családi kapcsolatokat, a vizsgálati személy szemszögéből. Módszerek: Kérdőíves vizsgálatunkban 338 felnőtt, tartós párkapcsolatban élő személy vett részt (123 férfi és 215 nő, átlagéletkor: 41,09 ± 10,95 év). Ellenőrző faktoranalízissel megvizsgáltuk, hogy magyar mintán is megfigyelhető-e a Bray és munkatársai (1984) által meghatározott faktorstruktúra. Emellett feltáró faktoranalízist is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van-e olyan faktorszerkezet, amely a magyar mintára jobban illeszkedik az eredetinél. Eredmények: Az általunk azonosított faktorstruktúra nagymértékben egyezik a Bray és munkatársai (1984) által közölttel. Hat faktor azonos volt, míg a két eltérő (Trianguláció, Személyes felelősség a fontos kapcsolatokban) kulturális különbségeket tükrözhet. Az így kapott faktorok Cronbach-alfa mutatói elfogadhatónak bizonyultak (0,70—0,90). A kérdőív nyolc itemének segítségével négy elégedettségi mutatót képeztünk, amelyek a párkapcsolatra, a gyermekkel, az anyával és az apával való kapcsolatra kérdeznek rá. Fenti mutatók és a magyar mintán kapott faktorok között összefüggést mutattunk ki. Utóbbiak segítségével három, az individuáció és az intimitás különböző fokozatait mutató profiltípust azonosítottunk. Következtetések: A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változata (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői megfelelőek. A kérdőív alkalmazható a kutatásokban, de struktúrája véglegesítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access

The study analyses a peculiar feature of the archaeological material known from the 6th-10th-century Carpathian Basin, i.e. the mostly aniconic nature of the visual arts during the Avar and Hungarian Conquest periods. The author attempts to explain the generally rare appearance of human depictions and anthropomorphic ornaments. Thus he seeks to investigate the main reasons for employing visual ornaments and proposes some probable reasons that may lie in the background of the increase of human depictions in the Late Avar period.

Restricted access
Authors: Gábor Urbán, Gábor Orosz, Leila Kerepes and Miriam Ivett Jánvári

Absztrakt

A jelen tanulmány célja az volt, hogy egyetemista mintán (N = 745) megvizsgáljuk a 3×2 Teljesítés- Cél Kérdőív (Elliot, Murayama és Pekrun, 2011) konstruktumvaliditását, belső konzisztenciáját és időbeli stabilitását. A kérdőívet kétféle módon dolgoztuk ki: az első változat pontos magyar fordítása az eredeti kérdőívnek, a második változatban néhány kérdést kiegészítő tételekre cseréltünk, melyek teljes mértékben illenek a teoretikus háttérhez, viszont könnyebbé teszik a megértést és csökkentik a kérdőív monotóniáját. A megerősítő faktorelemzések szerint mindkét verzió esetében 3×2 modell konstruktumérvényessége és megbízhatósága megfelelő a magyar mintán. Ezenfelül megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggés mutatható ki a teljesítés-célok és az impulzivitás között, mivel az impulzivitás a rövid távon érvényesülő jutalmak felé irányítja a diákokat, akik ilyen célok felé erősebben orientálódnak. Az eredmények alapján kiderül, hogy a feladat- és szelf-célok vagy függetlenek vagy negatívan korrelálnak az impulzivitással, míg a társ-célok semlegesen vagy pozitívan függenek össze a UPPS kérdőív impulzivitás dimenzióival. Összességében a 3×2 Teljesítés-Cél Kérdőív megfelelően használható magyar egyetemista mintán.

Restricted access