Search Results
Az élő rendszerek egyik alapvető tulajdonsága - mely a környezetükhöz való alkalmazkodás és így a túlélés fontos eleme - az alkalmazkodás vagy adaptáció. A központi idegrendszeri neuronok adaptációját a perceptuálisan megfigyelhető utóhatások megjelenése mutatja. Az utóbbi időkben az egyszerű vizuális ingerekhez való adaptációra kialakuló utóhatások mellett egyre többet vizsgálják a komplex alakokra, többek közt az emberi arcokra megfigyelhető utóhatásokat is. Tanulmányunkban ezeket az újonnan leírt utóhatásokat foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogyan vetítenek fényt ezek az eredmények az emberi agy tárgy- és arcreprezentációjára.
adaptáció és kardioprotekció: az ACE-gátlás új indikációja.] Cardiolog. Hung., 2003, 33, 72–76. [Hungarian] 18 Jancsó, G., Jaberansari, M. T., Gasz, B., et al.: Bradykinin
A tanulmány négy fő részből áll. Az első rész összefoglalja a klímaváltozás városi kockázati tényezőit. A második ismerteti az európai városok sérülékeny csoportjait_.
Jobb kamrai adaptáció pulmonalis artériás hypertoniában
Right ventricular adaptation in pulmonary arterial hypertension
Összefoglaló. Pulmonalis artériás hypertoniában (PAH) a tüdőartériák falának átépülése az elsődleges patofiziológiai eltérés, amely a pulmonalis vascularis rezisztencia (PVR) és a pulmonalis nyomás progresszív emelkedéséhez vezet. Ez a nyomásemelkedés a jobb szívfélben az afterload fokozódásához vezet, ami hosszú távon jobbkamra-diszfunkciót és jobbszívfél-elégtelenséget okoz. Az egyre növekvő PVR mellett kialakuló cardialis adaptáció pontos patomechanizmusa nem ismert, de egyes betegek esetén nagyon eltérő lehet az adaptáció mértéke és kialakulásának üteme. A kialakuló myocardium-hypertrophia és -dilatáció mértéke nagyban függ a PAH etiológiájától, de emellett egyéb tényezők – mint az életkor, a neurohumoralis aktiváció mértéke, genetikai és epigenetikai faktorok – is jelentősen befolyásolják. Minél kevésbé képes a jobb kamra megtartani funkcióját az egyre növekvő ellenállással szemben, annál gyorsabban alakul ki a jobbszívfél-elégtelenség, és annál rosszabbak a beteg életkilátásai. Ezen folyamatok jobb megismerése klinikai jelentőséggel bír, mivel a jobb kamrai adaptáció elősegítése javíthatja a betegség kimenetelét. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1485–1493.
Summary. Remodeling of the pulmonary artery wall is the primary pathophysiological abnormality in pulmonary arterial hypertension leading to a progressive increase in pulmonary vascular resistance (PVR) and pulmonary arterial pressure. The elevation of pressure increases the afterload in the right heart, causing right ventricular dysfunction and right heart failure in the long term. The exact pathomechanism of cardiac adaptation with increasing PVR is unknown, but the degree and rate of adaptation may be very different in patients suffering from pulmonary hypertension. The development of myocardial hypertrophy and dilatation is highly dependent on the etiology of pulmonary hypertension, but is also significantly influenced by other factors such as age, degree of neurohumoral activation, and genetic and epigenetic factors. Right heart failure develops and life expectancy shortens if the right ventricle is unable to maintain its function in the face of increasing resistance. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1485–1493.
A Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (PALMS) adaptációs vizsgálata magyar mintán
Validation of the Physical Activity and Leisure Motivation Scale (PALMS) on Hungarian sample
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja a Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (Physical Activity and Leisure Motivation Scale, PALMS) magyar változatának (PALMS–H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: 893 fő vett részt a vizsgálatban (nférfi = 428, átlagéletkor = 33,7 év; SD = 11,79 év). A PALMS–H mellett a Sportmotivációs Skála II-t (SMS-II) alkalmaztuk. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis támogatta a PALMS–H nyolcdimenziós elméleti modelljét, megfelelő illeszkedési mutatókat kaptunk [χ 2(893) = 3427,77; p < 0,01; GFI = 0,95; TLI = 0,94; CFI = 0,94; RMSEA = 0,07]. Az alskálák belső konzisztenciája egy kivételével (Külső elvárások, Cronbach-α = 0,58) megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,85–0,91). A skála invariánsnak mutatkozott a nemeket tekintve. A konstruktumvaliditás vizsgálata során szignifikáns, mérsékelt, illetve erős kapcsolatot mutatott az Elsajátítási cél és az Örömérzet az SMS-II-vel mért intrinzik motivációjával (r = 0,53–0,70), integrált (r = 0,41–0,47), identifikált (r = 0,32–0,60) és introjektált szabályozásával (r = 0,36–0,37). Gyenge, illetve közepes erősségű (r = 0,20–0,47) kapcsolatot találtunk a PALMS–H kérdőív többi alsklálája és az SMS-II öndeterminált viselkedésre utaló skálái között. Következtetés: A PALMS magyar nyelvű változata megfelelő, megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a testmozgás motivációs hátterének mérésére.
A bevezető a kötet aktualitását hangsúlyozza. Bemutatja a fejlődési pszichopatológiai szemlélet sajátosságait. Amellett érvel, hogy a pszichopatológia nem rögzített állapot, mindig fejlődő szervezetekben alakul ki, adaptív erőfeszítések sorozatát takarja, így a fejlődési nézőpont érvényesítése alapvető mind a diagnosztikában, mind az intervenciók tervezésében és alkalmazásában. Az adaptív erőfeszítéseket akkor is szem előtt tartja, ha a fejlődés maladaptív irányba alakul.
A felnőtt kötődés korszerű mérési lehetősége: A közvetlen kapcsolatok élményei — kapcsolati struktúrák (ECR-RS) kötődési kérdőív magyar adaptációja párkapcsolatban élő felnőtt személyeknél
Hungarian adaptation of the experiences in close relationships — Relationship structures questionnaire in an adult sample
Jelen kutatás célja az ún. ECR-RS (Experiences in Close Relationships — Relationship Structures, Fraley, Heffernan, Vicary és Brumbaugh, 2011) kötődési kérdőív magyar adaptálása, mely számos eddig megoldatlan módszertani problémára ad adekvát választ. Egyrészt alkalmas egy-egy fontos személyhez (apa, anya, pár, barát) fűződő kötődés specifikus vizsgálatára. Másrészt az azonos tételeknek köszönhetően a különböző kötődési személyekkel kapcsolatos elkerülés és szorongás mértéke könnyedén összehasonlíthatóvá válik, hiszen a kérdőív ugyanazokat a dimenziókat méri a 4 fontos személlyel kapcsolatban. Felnőtt, párkapcsolatban élő személyek mintáján (n=336) az ECR-RS jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik. A feltáró faktorelemzés a kötődés kétfaktoros elképzelését támasztja alá (elkerülés és szorongás). A kérdőív validitása megfelelő, a magasabb párkapcsolati elkerülés és szorongás alacsonyabb általános jóllét, párkapcsolati elégedettség és párkapcsolati megküzdési erőforrás értékekkel, valamint magasabb depresszió és párkapcsolati stressz értékekkel jár együtt. Az öt alapvonás csak mérsékelt kapcsolatot mutat a felnőtt kötődéssel. A különböző személyekkel kapcsolatban mért elkerülés és szorongás szintje szignifikáns eltéréseket mutat: a számunkra fontos személyekhez különbözőképpen kötődünk, és ez eltérő módon befolyásolja a jóllétet, illetve a párkapcsolat minőségét. K-központú klaszterelemzés segítségével a két dimenzió figyelembevételével lényegében sikerült azonosítani az ismert négy kötődési típust is.
A tanulmány amellett érvel, hogy az adaptív mechanizmusoknak és diszfunkcióiknak a finom elemzése jelentősen hozzájárul a fejlődés és a betegségek jobb megértéséhez, és a betegségek osztályozásának és a terápiáknak új útját nyithatja meg. Az evolúciós megközelítés a pszichoterápiába nem új elméletet vagy terápiás megközelítést kíván bevezetni, hanem az emberi természet törvényszerűségei mentén új megértési stratégiákat javasol. A patológiás szerveződést alapvetően az adaptivitás dimenziójában gondolja el. Ez kikényszeríti a fejlődési történet és a multikauzalitás szem előtt tartását. Hosszú távon ez a tüneti kategorizáción alapuló diagnosztika újragondolását is jelenti.
The study analyses a peculiar feature of the archaeological material known from the 6th-10th-century Carpathian Basin, i.e. the mostly aniconic nature of the visual arts during the Avar and Hungarian Conquest periods. The author attempts to explain the generally rare appearance of human depictions and anthropomorphic ornaments. Thus he seeks to investigate the main reasons for employing visual ornaments and proposes some probable reasons that may lie in the background of the increase of human depictions in the Late Avar period.
A magyar nyelvű PERMA Jóllét Profil kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata
Examination of the reliability and validity of the PERMA-Profiler Questionnaire in Hungary
Elméleti háttér: Seligman PERMA modelljét 2016-ban operacionalizálták. Ennek a mérőeszköznek a magyar adaptációját végeztük el a nemzetközileg publikált tapasztalatok és egy rendelkezésre álló hozzáférési mintavétel segítségével. Cél: A PERMA Jóllét Profil kérdőív átfogó pszichometriai ellenőrzése (konfirmatív, megbízhatósági és érvényességi vizsgá lata). Módszerek: Online keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat (n = 1540, férfi: 25,4%, nő: 74,6%, átlagéletkor = 52,0 év; SD = 11,3 év). Mérőeszközök: A demográfiai és testi/lelki egészségre vonatkozó kérdéseken kívül az elemzésbe bevont változók az alábbi kérdőívek voltak: Mentális Egészség Teszt, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. Az elemzés során mind a PERMA ötfaktoros alap-, mind a Negatív érzelmekkel és Egészséggel kiegészített, bővített modelljének a konfirmatív faktorelemzését is elvégeztük. Eredmények: A PERMA öt, illetve öt plusz két faktorának megerősítő faktorelemzése egyaránt igazolta az eredeti struktúrát. Az illeszkedés az alapmodellben (χ 2(80) = 418,405, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,938, RMSEA = 0,052, RMSEA CI90: 0,048–0,057, pClose = 0,205; SRMR = 0,035) és a bővített modellben is (χ 2(168) = 648,555, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,941, RMSEA = 0,043, RMSEA CI90: 0,040–0,047, pClose = 0,999, SRMR = 0,033) elfogadható volt. A faktortöltések minden esetben megfelelő nagyságúak voltak, kivéve az Elmélyülés és a Teljesítmény alskála egy-egy tételét, amelyek elmaradtak az elvárt értéktől, illetve az Elmélyülés faktor belső megbízhatósága is csak közepes szintű (0,5–0,6 közötti) volt. Ezek az eredmények összhangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal. A kialakított alskálák egymással való viszonya, illetve a többi mérőeszközökkel való együttjárási mintázatok alátámasztották a PERMA Jóllét Profil kérdőív konvergens és diszkriminációs validitását. Következtetés: A PERMA felnőtt magyar mintán történt adaptációja összhangban van az eredeti struktúra tapasztalataival, így azonos szempontok és feltételek mellett alkalmazható.
Background: Seligman’s PERMA model was operationalized in 2016. The Hungarian adaptation of this assessment instrument was examined, based upon the earlier international adaptations. We conducted convenience sampling. Aim: Comprehensive psychometric verification of the PERMA-Profiler Questionnaire (confirmatory analysis, reliability and validity testing). Methods: Online cross-sectional survey (n = 1540, male: 25.4%, female: 74.6%, mean of age = 52.0 years; SD = 11.3 years). Measures: In addition to demographics and physical / mental health issues, the variables included in the analysis were the items of the Mental Health Test (MHT), the Global Well-being Questionnaire, the Diener Flourishing Scale, the Abbreviated Savoring Beliefs Inventory, and the Abbreviated Psychological Immune System Questionnaire. We performed confirmatory factor analysis (CFA) of both PERMA’s five-factor baseline and extended model, supplemented with negative emotions and health. Results: The confirmatory factor analysis of the five and the five plus two factors of the PERMA confirmed the original structure. The fit was also adequate in the basic model (χ 2(80) = 418.405, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.938, RMSEA = 0.052, RMSEA CI90: 0.048–0.057, pClose = 0.205, SRMR = 0.035), as well as in the extended model (χ 2(168) = 648.555, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.941, RMSEA = 0.043, RMSEA CI90: 0.040–0.047, pClose = 0.999, SRMR = 0.033). The factor loadings were adequate in all cases, except for the subscales of engagement and achievement for which the values were below the expected score. The reliability of engagement factor was also uncertain. These results are in line with international findings. The relationship between the subscales and other measures supported the convergent and discriminatory validity of the instrument. Conclusion: The adaptation of PERMA on a Hungarian sample is in line with the experience of the original structure, it can be applied under the same criteria and conditions.
