Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

  • "adverse drug reaction" x
  • All content x
Clear All

Barbaud, A., Concalo, M., Bruynzeel, D. és mtsa: Guidelines for performing skin tests with drugs in the investigation of coutaneous adverse drug reactions. Contact Dermatitis, 2001, 45 , 321–328. Bruynzeel D

Restricted access

Abstract  

In this study we have focused on the problem of mapping the dynamics of co-wordmatrices from subsequent time periods. Methods for mapping dynamics are important for following trends in research. We have explored the possibilities of a three way multidimensional scaling method, INDSCAL. We are especially interested to find relations between adverse drug reactions and other words in co-word-matrices from a medical field. Second we want to explore whether the relations between adverse drug reactions and other words have changed in subsequent time periods. The results show that INDSCAL can be a useful tool for mapping dynamics.

Restricted access

Searching for adverse drug reactions at the margin of scientific fields

The scientometric detection of peripheral but potentially innovative developments in pharmaceutical research

Scientometrics
Authors: Floor Rikken and R. Vos

Abstract  

Results are presented of a scientometric analysis focusing on peripheral dynamics in a scientific field. We evaluate different techniques on their appropriateness for detecting relations between aspects that seem to be not of central interest but are important in innovative research. We do so in order to quantify the role that adverse drug reactions can play as trigger points in innovative drug research.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Yousif Asiri, Abdlatif Al-Dhawailie, Saleh Alqasoumi, Mohammed Al-Yahya, and Syed Rafatullah

Stephens, M. D. B.: The Detection of New Adverse Drugs Reactions. M. Stockton Press, New York, 1985. Stephens M. D. B. The Detection of New Adverse Drugs

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Bartal, Zoltán Mátrai, Attila Szűcs, Galina Belinszkaja, Zoltán Langmár, and András Rosta

Az orálisan alkalmazott daganatellenes gyógyszerek elterjedése az onkológiai ellátás minden területére hatással van, és fontos kérdéseket vet fel a biztonságos gyógyszerfelhasználás és az adherencia (a beteg alkalmazkodásának mértéke a gyógyszer szedésével kapcsolatos orvosi előírásokhoz) témakörökben is. Az elmúlt 10 évben számos új célzott terápiás készítmény került forgalomba, paradigmaváltást idézve elő a gyógyszeres onkológiában. A kezelőorvossal részletesen egyeztett terápia pontos követése, az adherencia fokozása, valamint a mellékhatások időbeli észlelése és adekvát ellátása céljából a rendszeres orvos–beteg találkozás és a megfelelő betegoktatás alapvető. Mivel viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésre magyar nyelven az új gyógyszerekről, a szerzők szándéka volt, hogy áttekintést adjanak az ezekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókról, betegbiztonsági kérdésekről, mellékhatásokról és interakciókról. Az áttekintés alapjául a hazánkban is forgalmazott, felnőttek kezelésében alkalmazott, orális bevételre formulált daganatellenes készítmények alkalmazási előiratai és a szakirodalomban publikált farmakokinetikai, interakciós, valamint mellékhatásprofilt felmérő vizsgálatok adatai szolgáltak. Orv. Hetil., 2012, 153, 66–78.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sarolta Makó, Réka Lepesi-Benkő, Márta Marschalkó, Gyöngyvér Soós, and Sarolta Kárpáti

Dermatitis: Guidelines for performing skin tests with drugs in the investigation of cutaneous adverse drug reactions. Contact Dermat., 2001, 45 , 321–328. Bruynzeel D. European Society

Restricted access

Bolygónk lakosságának 2–3%-át érinti a hepatitis C-vírus-fertőzés, amely a fertőzöttek több mint felénél krónikus májgyulladást okoz, és a májzsugorodás, a májelégtelenség, a májsejtrák, az ezek miatt szükségessé váló májátültetés, valamint a májeredetű halálozás egyik leggyakoribb oka. A XXI. század első évtizedében arany standarddá vált pegilált interferon-alfa és ribavirin kettős kezeléssel a hazánkban domináló G1 genotípussal fertőzött, korábban még nem kezelt betegek ~40%-a ér el tartós vírusmentességet, a korábban sikertelenül kezelt betegek ismételt kezelésekor pedig csak minden ötödik. A közelmúltban törzskönyvezett két új, hepatitis C-vírus elleni proteázgátló, direkt antivirális hatású készítmény (boceprevir és telaprevir) hozzáadásával a korábban még nem kezelt betegek csaknem háromnegyede, a korábban sikertelenül kezelt betegeknek pedig több mint fele számíthat gyógyulásra. A terápia sikerét jelentősen korlátozza, hogy a gyakori – és esetenként súlyos – mellékhatások miatt a gyógyszereket a betegek egyharmada az optimálisnál alacsonyabb dózisban és/vagy rövidebb ideig kaphatja. További kihívást jelent, hogy a kettős kezelés során alkalmazott készítmények mellékhatásait az új készítmények fokozhatják (különösen anaemia), másrészt új mellékhatások is jelentkezhetnek (például boceprevir esetén ízérzészavar, telaprevir esetén bőrkiütések). Az összefoglaló célja a terápiához kapcsolódó mellékhatások és ezek kezelésének áttekintése a készítmények alkalmazási előírásai, az ezek alapját képező közlemények és a készítményeket használó szakemberek tapasztalatai alapján – abban a reményben, hogy ez segítséget nyújthat a kezelést végző kollégáknak a standard és az új készítmények biztonságos és hatékony alkalmazásához. Orv. Hetil., 2011, 152, 1997–2009.

Restricted access

Permeability glycoprotein (P-glycoprotein, Pgp) immunohistochemistry (IHC) was evaluated in dogs with multicentric lymphoma treated with cyclophosphamide– doxorubicin–vincristine–prednisolone with or without L-Asparaginase. Lymph nodes of 33 untreated dogs were immunophenotyped: Ki67% and Pgp analyses (with anti-Pgp, monoclonal mouse C494 clone) were performed. Pgp positivity rate and intensity were determined microscopically (by manual counting done by two blinded authors in two parallel specimens). The median overall survival time (OST) was 333 days and the relapse-free period (RFP) 134 days. Pgp expressions were positive in 18 out of 33 (54.5%) of tumour cells. T-cell types stained more intensively. Lower OST and RFP were found with Pgp positivity ≥ 35% (OST: 240 days, RFP: 95 days) compared to Pgp positivity < 35% (OST: 428 days, RFP: 232 days). Intensive staining was associated with a lower OST and RFP (240 and 103 days, respectively) than weak staining (428 and 221 days, respectively). Death due to adverse drug reactions was best predicted at Pgp positivity ≤ 6.5% (sensitivity/specificity: 0.55/0.81) and ≤ 123 days (sensitivity/ specificity: 0.55/0.86). Pgp evaluation by IHC can have prognostic value with a properly established Pgp% positivity cut-off value in dogs treated with Pgp substrate drugs.

Open access

Absztrakt:

A szérumalbuminszint csökkenése figyelhető meg gyulladásos folyamatokban. A helyileg előrehaladott vagy áttétes rosszindulatú daganatokban a szérumalbuminszint ugyancsak csökken, az alultápláltság fennállásától függetlenül. A csökkent albuminszint befolyásolhatja a terápia eredményeit is (például gyógyszerek farmakokinetikája, mellékhatások mértéke). Kiterjedt szakirodalmi adat és gyakorlati tapasztalat bizonyítja a táplálásterápiában részesülő páciensek jobb prognózisát. A szerzők a fontosabb szakirodalmi adatok alapján összefoglalják azon vizsgálatokat, melyek a kiindulási szérumalbuminszint és a rosszindulatú daganatos betegségek prognózisa közötti szoros összefüggést feltárták. Orv Hetil. 2018; 159(3): 96–106.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Bor, Mária Matuz, Péter Doró, Réka Viola, and Gyöngyvér Soós

A fejlett országok lakosságának elöregedése napjaink általános problémája. Az egészségügyre nehezedő teher különösen nagy, hiszen a kor előrehaladtával a betegségek, különösen a krónikus betegségek száma nő meg ebben a populációban. A halmozott gyógyszerszedés, a polypharmatia jellemző az idős betegekre. Bár az időskori komorbiditás megköveteli több hatóanyag valós indikáción alapuló alkalmazását, viszont a polypharmatia növeli az interakciók és a nemkívánatos gyógyszerhatások kialakulásának esélyét, csökkenhet a betegcompliance, romlik az életminőség és jelentős anyagi megterhelést jelent mind a beteg, mind pedig a társadalom számára. Az idős betegek gyógyszeralkalmazásából eredő problémáinak csökkentése érdekében születtek meg azok a listák, amelyek a potenciálisan nem megfelelő hatóanyagokat, dózisokat gyűjtik össze. Az egyik legkorábbi lista az úgynevezett Beers-kritériumok. Az ezekben szereplő hatóanyagok alkalmazása időskorban nem javallott, illetve kockázatos. A külföldi példák nyomán a szerzők a hazai gyógyszerkincshez alkalmazkodó listát állítottak össze, átvéve a nem megfelelőség indoklását és alternatív terápiás javaslatokat is. Orv. Hetil., 2012, 153, 1926–1936.

Restricted access