Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "agricultural chemistry" x
  • All content x
Clear All

agricultural production is a basic, traditional constituent of the Hungarian economy. An importance question nowadays is how the land can be cultivated and agricultural goods produced under the conditions of sustainable development. From the plant nutrition point of view the establishment of an environment-friendly fertilizer recommendation system is essential if sustainable development is to be achieved. Most experts agree that this type of fertilizer recommendation system is able to fulfil the growing demands of a growing population, while keeping the environment in good condition for the next generations. The experts also agree that fertilizer application could not be replaced widely with organic farming alone. An environmentally friendly fertilizer recommendation system has to be sensitive enough to respond to the effects of different conditions, e.g. great spatial variability of soil characteristics, mosaic-like soil cover, climate, crop rotation practices, soil nutrient supply, etc. There was a dramatic change in Hungarian agriculture at the beginning of the 90s, as the result of which the use of fertilizers decreased sharply for several reasons, e.g. privatization, changes in ownership, withdrawal of state subsidies for mineral fertilizers, drought, etc. Both Hungarian agriculture and the country as a whole is now facing two challenges, i.e. to overcome the economic difficulties and to complete the final phase of preparations to join the EU. Land use change scenarios have proved that the natural endowments of Hungary are suitable for integrating agricultural production with environmental and landscape protection and nature conservation.

Restricted access

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.

Restricted access

A stabilizálószerek jelentősen különböznek egymástól. Mivel eddig ritkán került sor modellkísérletes vizsgálatukra, nagyon kevés adat áll rendelkezésre hatásmechanizmusaikról, tényleges hatékonyságukról. Talajinkubációs modellkísérletet állítottunk be 2007-ben az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében. Az alkalmazott kémiai stabilizálószerek (különféle olcsó, nagy mennyiségben rendelkezésre álló hulladékok), a következők voltak: tatabányai erőművi pernye, csepeli és ráckevei ivóvíztisztításból származó vas-mangán csapadék. A kísérlet során alkalmazott modelltalajt a Gyöngyösorosziban található felhagyott színesfémérc bánya melletti Toka-patak öntésterületéről gyűjtöttük. A Zn, Pb, Cd, Cu, As valamint a Ba desztillált vizes, acetát pufferes, valamint Lakanen–Erviö-féle frakcióinak vizsgálatával értékeltük a különböző hulladékok stabilizáló hatását. A pernyének jó stabilizáló hatása volt a Cd, Cu, Pb és Zn fémre és nem mobilizálta az arzént és a báriumot sem. A ráckevei és a csepeli ivóvíztisztításból származó csapadékok ugyan nagyobb mértékben stabilizálták a Cd, Cu, Pb és a Zn fémeket, mint a pernye, de a mobilis As- és Ba-tartalmuk csökkentheti e speciális hulladékok ilyen jellegű hasznosíthatóságát. Ez alapján elmondható, hogy a tatabányai pernye alkalmasabb stabilizálószer, mint a ráckevei, vagy csepeli csapadék, de az erőművi pernye alkalmazásakor is rendkívül körültekintően kell eljárni, hiszen a nem megfelelő összetételű pernye használata (a toxikus fémek feldúsulhatnak), vagy a szakszerűtlen alkalmazás fokozhatja a talaj környezeti terhelését.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Barbara Simon, László Tolner, Márk Rékási, and Erika Michéli

BUZÁS, I. (Szerk.) 1988. Methods of soil and agricultural chemistry analyses 2. Physical-chemical and chemical methods of soil analyses. (In Hung.) Mezőgzdasági Kiadó. Budapest. Hungary

Restricted access

applications of spatial soil information systems and digital soil mapping at Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences. Geocarto International. 28 .(1) 13

Restricted access

Loch, J. & Nosticzius Á. , 1992. Agricultural Chemistry and Plant Protection Chemistry. (In Hungarian) Mezogazda Kiadó. Budapest. Nosticzius

Restricted access

The effect of rainfall on crop fertilization factors, such as macronutrients and yield, were studied during a long-term field experiment on a calcareous sandy soil with low humus content in North Hungary at the Örbottyán Experimental Station of Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences from 1961 to 2004. At the time of the set-up of the experiment, in 1959, the soil’s ploughed layer had the following characteristics: pH (H2O) : 7.5–7.8, pH (KCl) : 6.9–7.1, humus content: 0.6–1.0%, clay content: 5%, CaCO 3 content: 3–7%, AL soluble P 2 O 5 and K 2 O content: 40–60 and 50–100 mg·kg −1 . The experiment included ten treatments in five replications, giving a total of 50 plots (35 m 2 each) arranged in a Latin square design. From the 1st to the 25th year the fertilization rates were 0, 50 and 100 N kg · ha −1 · year −1 ; 0 and 54 kg P 2 O 5 ha −1 · year −1 ; 0 and 80 kg K 2 O ha −1 · year −1 and their combinations. From the 26 th year on these rates were 0 and 120 kg N ha −1 · year −1 ; 0, 60 and 120 kg P 2 O 5 ha −1 · year −1 and 0, 60 and 120 kg K 2 O ha −1 · year −1 and their combinations. The major findings can be summarised as follows. At average rainfall years on the control plots without any mineral fertilization the rye yield in monoculture stabilised at a level of around 0.8 t · ha −1 (Table 3). The yield doubled (1.8–1.9 t · ha −1 ) in the N, NP and NK treatments while the full NPK doses gave the maximum yield of 2.1 t · ha −1 significantly (mean: 1.7 t · ha −1 ). Without mineral fertilization on the control plots in droughty and dry years yields of 0.7 t · ha −1 and 0.8 t · ha −1 were harvested. This was a 13% yield reduction in droughty years as compared with an average year. Yield depressions of 33, 16, 21 and 20% were caused by drought (dry and droughty years) in the N, NP, NK and NPK treatments. In wet year the yield was 0.9 t · ha −1 in the control plots, representing a yield grown of 12.5% compared with average years (0.8 t · ha −1 ). In the case of N, NP, NK nutrition the increase in the harvested main yield was 43.1% while NPK treatments led to yield increment of 36.9% only. In the very wet years the rye yield declined even more than in case of drought. The unfertilised plots yielded 25% less than in the average years. In the case of unfavourable nutrition (N, NP, NK) the decrease in the main grain yield was 32.8% and in the case of NKP plots the negative effects was 26.2%. Rye in monoculture has approx. 29.4% less tolerance of very wet years than to dry. This yield depression is in line of Márton et al. (2007) statement whereas the over-wet conditions could be resulted oxygen deficiency in the crop’s root zone. Depending on the nutrient supplies, significant quadratic correlations were observed between the rainfall quantity and the yield (Control: R=0.7489***, N: R=0.8974***, NP: R=0.8020***, NK: R=0.7370***, NPK: R=0.9047***, mean R2=0.8180; 66.9%) during the vegetation period. The increase in grain yield per mm rainfall ranged from 3.0 to 6.4 kg·ha −1 in the case of optimum rainfall supplies, while the quantity of rainfall during the vegetation period required for the production of 1 kg air-dry yield ranged from 1529 to 3360 litres in the case of maximum yield. Based on the meteorological database for the 44 years of the long-term experiment (1961–2004) the frequency of years in which the rainfall was optimum for various levels of nutrient supply was as follows: control: 2%, N: 7%, NP: 7%, NK: 9%, NPK: 7%, giving an average of 6% over the treatments. This suggests that the occurrence of optimum rainfall supplies and the possibility of achieving optimum yields in the rye production will decline in the future. Under two different arable site plant ecological conditions (rainfall quantity, NPK fertilization) the yield average of rye in monoculture on calcareous sandy soil (Őrbottyán) was 86% less than that achieved in a biculture (rye and potato) on acidic sandy soil (Nyírlugos).

Restricted access

The composition of precipitation and element loads originating from rainwater were examined monthly between 2005 and 2008 at two experimental stations (Őrbottyán in the Danube–Tisza Interfluve region and Nagyhörcsök in the Mezőföld region of Hungary) of the Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences. Twenty-five characteristics were analysed: pH, EC, NO 3 -N, NH 4 -N, and concentrations of the main macro- and microelements. The observation represents the dry and wet deposition together. Measurements were carried out by ICP-OES device, with the exception of carbonate, chloride, ammonia and nitrate. The main results can be summarized as follows: – Generally, the lower amounts of monthly precipitation resulted in higher EC, pH; NH 4 -N, Ca, Na and K concentrations. The highest element yields, however, were typical of the wet months. Acidic precipitation (below pH 5) was rich in nitric acid forming NO 3 -N, but poor in NH 4 -N at the Őrbottyán Experimental Station. Emission of the nearby cement works in February and March 2006 caused an order of magnitude higher increase in Ca, Mg, Na and Sr elements as compared to other months, and there was a considerable rise in the NH 4 -N, S, Zn, As, Cr and Pb concentrations of the precipitation (Table 5, 1st half of the year). The pH reached 7.0 at this site. – Depositions were small at the Nagyhörcsök Experimental Station in winter. During the warmer months (May, June and July) the NH 4 -N concentration was 10–20 times higher than the NO 3 -N concentration. The neighbouring fertile and humus rich soils, fertilization, as well as the nearby animal husbandry farm make notable NH 3 emission. In this period the concentration of NH 4 -N and the alkalizing cations Ca and K raised the precipitation’s pH, and the pH increased from January to June. – Aerial deposition varied greatly at both sites, representing the following values in kg·ha -1 ·year -1 unit: NO 3 -N 5–20; NH 4 -N 10–31; total N 30–48; Ca 6–60; K 6–16; S 2–21; Na 4–13; Mg 2–16; P 2–6. The deposition of Zn, Mn, Fe, Cu and B elements at these sites were similar to previous Hungarian and Austrian data. Pb, Ni, Cd and Co depositions, however, were an order of magnitude lower, which demonstrates the positive result of the successful control of heavy metal pollution in Europe since 1990. – Aerial deposition has considerable agronomical and environmental significance. According to the present study, aerial deposition could satisfy 10% K, 15% Mg, 20% P, 30% Ca and N, 40% S element demand of an average 5 t·ha -1 grain and 5 t·ha -1 straw yield of cereals on the chernozem soil of the Nagyhörcsök Station. When using combine harvesting, the straw remains on the site and only the grain is removed, so 25% P, 45% K, 100–300% S and Ca, and several fold of Na-requirement could be covered by the aerial deposition. – Atmospheric deposition may more or less compensate the amount of Mo, Ni and Se built in by grain, while the Zn requirement might be exceeded by about 60%. The deposition of B, Ba, Cu and Sr is several times higher than the amount built in by the grain yield. Aerial fertilization with Cu, Mo, Se and Zn seems to be advantageous, as the site is poor in Zn and Cu, or not satisfactorily supplied with Mo and Se elements. Cd, Hg and Pb loads, however, are environmentally disadvan-tageous, especially on the long-term. The latter harmful heavy metals can also get into waters, on the surface of crops and can cause direct damage to the food chain. – The following minimal – maximal depositions were measured on the two experimental sites: Zn 112–1391; Sr 30–202; Cu 21–153; Fe 42–119; Ba 40–79; Mn 33–62; B 0–33; Pb 2–4; Ni, Cr and Mo 0–6; As 0–4; Hg 0–1.5; Co 0.4–0.7; Cd 0–0.3 g·ha -1 ·year -1 . The pH varied between 4.2 and 7.0 while electrical conductivity ranged between 25 and 1996 μS·cm -1 .

Restricted access

Összefoglalás

Az MTA TAKI Őrbottyán Kísérleti Telepén, Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon a gyümölcslé gyártási hulladék komposzt hatását tanulmányoztuk szabadföldi terhelési kísérletben. A termőhely talaja erősen meszes, humuszban szegény, P-ral közepesen, N és K elemekkel igen gyengén ellátott. A terület aszályérzékeny, a talajvíz 5–10 m mélyen található. A T értéke (CEC) 6–8 mgeé/100 g, agyagtartalom 4–5%. A kezelések 0, 15, 30, 60, 120 t/ha komposzt sz.a.-nak feleltek meg. Az 5 kezelést 4 ismétlésben és 20 parcellával véletlen blokk elrendezésben állítottuk be 2000 tavaszán. Az első 4 évben Spirit fajtájú rövid tenyészidejű kukoricát, az 5. évben Disco fajtájú tritikálét termesztettünk. Főbb megállapításaink:

1. A RAUCH komposzt káros mennyiségben nem tartalmazott nehézfémeket és még a 120 t/ha sz.a. maximális terhelés sem jelentett határérték túllépést.

2. A kukorica termése alacsony maradt ezen a növény számára nem kedvező termőhelyen 1,3–2,4 t/ha szem, illetve 1,2–2,7 t/ha szár hozamokkal. A trágyázás sem a szem, sem a szár termését nem befolyásolta igazolhatóan, limitáló tényezőnek a vízhiány bizonyult. A kísérlet 5. évében termett tritikále szem termését 1,1-ről 2,1 t/ha-ra növelte igazolhatóan, de a későbbi években terméstöbbletek már nem jelentkeztek.

3. Az alacsony termésekben a makro- és mikroelemek nagyobb része feldúsult, esetenként a normál összetétel 2–3-szorosára a töményedési effektus nyomán. A komposztterheléssel mérséklődött általában a Ca, Mg, Sr elemek mennyisége a növényi szervekben, viszont javult a K, P és Zn, ill. részben a Mo és B beépülése.

Összességében megállapítható, hogy még az extrém nagy 120 t/ha egyszeri komposzt adag sem okozott depressziót, sőt az 5. évben terméstöbbleteket eredményezett. A komposzttrágyázással a növényi összetétel kedvezőbbé vált. Az első évben végzett talajvizsgálatok adatai szerint a 8 hónap után komposzttal talajba vitt 48 t/ha szervesanyag 30–40%-át, az összes N 50–60%-át, míg a P és K mintegy 70%-át NH4-acetát+EDTA oldható formában találtuk. A maximális komposzt trágyázás nyomán a feltalaj PK-ellátottsága a kielégítő tartományba került.

Restricted access

A nagy területeken elterjedt gyomfajok erős alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, így - különösen a kukorica korai fejlődési időszakában - a tápanyagokért és vízért folyó versenyben intenzív növekedésükkel a kultúrnövény fölé kerekedhetnek. A gyomflóra diverzitásának és gyomnövény-gyomnövény kapcsolatrendszernek a tápanyag-ellátottsággal összefüggésben történő vizsgálata kukorica állományban segítséget nyújthat a gyombiomassza produkció, a gyomflóra dominancia viszonyainak és a versengés várható hatásainak meghatározásában.

Kutatómunkánkat az MTA ATK TAKI nagyhörcsöki kísérleti telepén, mészlepedékes csernozjom talajon 2003-ban beállított trágyázási tartamkísérletben végeztük 2014-ben, öt kezelésben (kontroll, PK, NK, NP, NPK), hat ismétlésben a kukorica korai fejlődési szakaszaiban (BBCH 12-14 és BBCH 16-18). Öt és hét héttel a vetést követően vizsgáltuk a gyomflóra faji összetételét, a gyomnövények egyedsűrűségét, dominancia viszonyait, továbbá mértük a gyomok földfeletti biomassza tömegét.

A mintaterületeken összesen 22 gyomfaj fordult elő. A gyomflóra diverzitásában a tápanyagkezelések szerint szignifikáns eltérések mutatkoztak. A kontroll (Ø), PK és NK kezelésekben az Ambrosia artemisiifolia L. és a Sorghum halepense (L.) Pers., az NP és NPK kezelésekben a Chenopodium album L., Chenopodium hybridum L. és Datura stramonium L. voltak a domináns fajok.

Az egyes gyomfajok egyedszáma és száraz biomassza tömege szignifikánsan változott a kezelések hatására. Az összes gyom egyedsűrűség az első mintavételkor 71 db·m−2 (NK) és 126 db·m−2 (NPK) között volt. Két hét alatt átlagosan 14%-kal nőtt meg: 80 (NK) és 142 db·m−2 (NPK) között volt az egy négyzetméterre eső egyedek száma. A kezelések egyedsűrűség szerinti sorrendje nem módosult, mindkét vizsgálati időpontban a következőképpen alakult: NK<NP<PK<Ø<NPK.

A gyomok összes száraz biomassza tömege mindkét vizsgált időpontban az NK kezelésben volt a legkisebb (5 és 40 g·m−2), a PK kezelésben pedig a legnagyobb (21 és 125 g·m−2). A száraz biomasszatömeg szerint az NK, NP és kontroll kezelések között nem volt szignifikáns különbség, valamint a PK és NPK kezelés között sem. A két időpont átlaga alapján a kezelések sorrendje a következő volt: NK<Ø<NP<NPK<PK. Az egyes tápanyag kezelések hatását a gyomflóra egyedsűrűségében és biomassza tömegében is kimutattuk.

Korai fenológiai fázisban a gyomok növekedését, ill. biomassza képzését az eltérő tápanyagellátás, a műtrágyázás hatására kialakuló eltérő fajösszetételű gyomnövényzet és a különböző összetételű gyomflóra kukoricával való kompetíciójának együttes hatása befolyásolta a legnagyobb mértékben.

Restricted access