Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "agy-bél tengely" x
Clear All
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access

A gastrointestinalis rendszer egyrészt a független enteralis idegrendszer irányítása alatt áll, másrészt szorosan kapcsolódik a központi idegrendszerhez, és közöttük bidirekcionális kommunikáció van. E kommunikáció neuralis pályákon, immun- és endokrin mechanizmusokon keresztül történik. Az agy-bél tengely kiemelkedő fontosságú a bélfunkció modulálásában. Különböző eredetű szignálok (hang, látvány, szag, szomatikus és visceralis események, fájdalom) jutnak el az agyhoz, amelyeket a memória, kognitív és affektív mechanizmusok módosítanak, ezután integrálódnak a központi idegrendszer, a gerincvelő, az autonóm és enteralis idegrendszer köreiben. Fiziológiai hatásokat váltanak ki, megváltoztatják a motilitást, a szekréciót, az immunfunkciót, a gastrointestinalis traktus vérátáramlását. Az egyik fő neurotranszmitter a szerotonin, amely kulcsszerepet játszik a leggyakoribb krónikus, funkcionális gastrointestinalis betegség, az irritábilis bél szindróma patogenezisében. Ez a biopszichoszociális kórkép az agy-bél tengely diszregulációjának következménye, ahol az endogén fájdalomgátlás helyett a fájdalom facilitációja lép fel, a visceralis percepció patológiás mértékben fokozódik, és a fájdalomküszöb csökken. A betegek anamnézisében igen gyakori az elszenvedett erőszakos esemény, személyiségvonásaik közül leggyakrabban a túlzott lelkiismeretességet, a perfekcionizmust, a túlérzékenységet, a hatékonyságérzés hiányát, a nagyobb szociális megfelelés iránti igényt, a neuroticizmust és az alexithymiát írják le. Nőkre jellemző a nemi szerepkonfliktus és az alacsony asszertivitás. Kezelésükben az antidepresszánsoknak és a pszichoterápiás módszereknek egyaránt szerepük van. A neuroticizmus és az alexithymia a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkre is jellemző, anamnézisükben gyakori a zavart anya-gyermek kapcsolat. Szokványos és korai neurológiai szövődmény az autonóm neuropathia. A refluxbetegség és az obstruktív alvási apnoe kölcsönösen generálják egymást, súlyosságuk korrelál. Coeliakiában a leggyakoribb neurológiai manifesztáció az ataxia, a polyneuropathia és a myopathia. A szövettanilag igazolt coeliakiák 85%-ában nem jelentkeznek gastrointestinalis tünetek, ezért idiopathiás ataxia esetén igen fontos az antigliadinantitest-titer mérése. A gluténmentes étrend a neurológiai tünetek teljes regresszióját eredményezheti.

Restricted access

Absztrakt

A belekben élő mikroflóra – bélbakterióta – évtizedek óta ismert, de egyre újabb funkcióit megismerve ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A bélrendszerben 100 000 billió baktérium él. A bélbakterióta a bélrendszer különböző szakaszaiban változó összetételben és mennyiségben helyezkedik el, életkortól, testsúlytól, földrajzi elterjedéstől, étrendtől függően. A normális bélflóra megvédi a szervezetet a káros mikroorganizmusok behatolásától, elősegíti az emészthetetlen rostok emészthetővé tételét, biztosítja a bélnyálkahártya integritását, befolyásolja a szervezet immunitását, inzulinérzékenységét, a testsúlyt, sőt az agy működésével is kölcsönhatásban van. A bélbakterióta hatására a vastagbélben szénhidrátok fermentációjából rövid láncú zsírsavak – butirátok, acetátok, propionátok – keletkeznek, amelyek kedvezően hatnak a metabolikus folyamatokra. Új észlelés az agy–bél tengely létezése, a mikrobióta közvetlenül hat az agyi központokra, ahonnan információk érik a mikrobiótát. E kétirányú folyamatban részt vesz az immun- és neuroendokrin rendszer, az autonóm és a centrális idegrendszer is. A bélmikrobióta működése függ a cirkadián ritmus változásától is. A gazdaszervezet és a bélflóra közötti egyensúly megbomlása dysbacteriosist okoz, Gram-negatív baktériumok által termelt endotoxinok (lipopoliszacharidok) jutnak a keringésbe (metabolikus endotoxaemia) a bélnyálkahártya permeabilitásának fokozódása útján, amelyek immunreakciót és gyulladást indukálnak. Ezek a folyamatok elhízást, inzulinrezisztenciát, diabetest, metabolikus szindrómát, gyulladásos bélbetegséget, autoimmunitást, daganatképződést okozhatnak. Biztató terápiás lehetőség e betegségek gyógyításában az egészséges bélflóra helyreállítása probiotikumok, prebiotikumok útján. Egészséges egyénből származó széklet transzplantációja az elhízott egyén minden kóros metabolikus paraméterét javította. Remélhető, hogy a mikrobióta alaposabb megismerése hatásos gyógymódok kifejlesztését fogja eredményezni. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 13–22.

Restricted access