Search Results

You are looking at 1 - 10 of 643 items for :

  • "akadémia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az Akadémia székházához felhasznált kőzetek

Stones at the palace of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest

Építés - Építészettudomány
Authors:
Balázs Burján
and
Ákos Török

köntösben – a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves épülete . Földgömb 33 ( 2015 ) 1 . 1 – 31 . Csengery 1865 Csengery Antal : A Magyar

Open access

Az Akadémia épülete a városban

A Széchenyi tér és az Akadémia épülete

The building of the Hungarian Academy of Sciences in the town

The Széchényi square and the building of the Academy
Építés - Építészettudomány
Author:
Lajos Koszorú

A tanulmány célja a spontán és tervezett folyamatok hatásának bemutatása a város területi növekedésében és szerkezetének alakulásában, a Széchenyi tér történetén keresztül. A városrészek, terek, épületek kölcsönhatásban történő változásának — evolúciójának — elemzése segít megérteni környezetünk alakulásában a változás és állandóság dinamikáját. E példa megmutatja egy adott hely tágabb városszerkezeti összefüggéseinek és azok változásának hatását — a hely kiépítésére, funkcióira, és a helyet meghatározó elemek időbeni alakulására.

A Széchenyi tér térsége a városfalon kívüli, áradásokkal fenyegetett lapályból Pest gyorsan fejlődő elővárosává, majd kerületévé válik. A hajózás meghatározó korszakában kereskedelmi, logisztikai, átkelési hídfőként indul fejlődésnek, magához vonzva a kompatibilis funkciókat.

A korai városrendezési tervek alapján nagyléptékű klasszicista városrész épül föl, melynek betetőzése a Lánchíd. Ez a Kárpát-medencei állandó átkelési lehetőség mintegy 30 éven át stratégiai és gazdasági szempontból nagy helyzeti előnyt jelentett e városrész kiépülése terén és komoly vonzerőt gyakorolt mind az államigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a civil szerveződések megtelepedésére.

Az Akadémia megépítése hozta létre az építészeti teret — lezárva a városszerkezet-alakítás első ciklusát —, majd a kiegyezéssel előtérbe került a reprezentativitás, a korszellemnek megfelelő, felfokozott emlékhely tematika. A vasútkorszak más városrészek gyors fejlődését eredményezte. A tér fejlődése a 20. század első évtizedeiben vett új lendületet, a klasszicista épületek az Akadémia léptékéhez igazodó új házakra cserélődtek.

A korai szocialista korszak nagy lendülettel tervezte a Duna-part modernizációját, melyből csak az 1970-es évek közepére valósult meg a Spenót ház, majd két új szálloda, és eközben az autós korszak — a szerkezetalakítás második ciklusa — elfoglalta a teret, a Lánchídra vezetve regionális forgalmakat. A 21. sz. elején lecserélődött a 30 éve épült irodaház, funkciót váltott a Gresham-palota, és a környék magas státusának megfelelő funkcionális szerkezet erősödött meg, miközben a tér egyre inkább leszakadt megújuló környezetének minőségétől.

A Budapest Szíve Programban a térre vonatkozó koncepció a város és a Belváros új kontextusának, a térség letisztult funkcióinak megfelelően a gyalogos és gépjárműforgalmi fókuszú térrészek kiegyensúlyozásával adta meg az „épület és tér kapcsolatának” új kereteit.

Restricted access

Labdarúgó akadémiások sporton kívüli tevékenységei

Non-Sporting Activities of Soccer Academies’ Players

Educatio
Authors:
József Bognár
,
Zoltán Kiss
,
Diána Déri
, and
István Csáki

. Felcsút–Budapest, Puskás Akadémia–Magyar Testnevelési Egyetem. pp. 319–366. 5 Bognár J., Trzaskoma-Bicsérdy G., Révész L. & Géczi G. (2006) A szülők

Open access

Az edző–sportoló kapcsolat egy labdarúgó akadémián

The Coach–Athlete Relationship at a Football Academy

Educatio
Author:
Máté Kasuba

Absztrakt:

A tanulmány célja, hogy bemutassa egy elit labdarúgó akadémia edzőinek és játékosainak véleménye alapján a tehetséggondozás, beválás, edző–sportoló kapcsolat, család problémaköreit. Kutatásomat egy magyarországi elit labdarúgó akadémián végeztem. Speciálisan ehhez a kutatási témakörhöz tartozó kérdőívvel felmértem az akadémián főállásban dolgozó edzőket (N 1 = 9) és a klub U19-es csapatát (N 2 = 18). Kutatásom eredményei alátámasztják több szakirodalom kutatását is, miszerint az edzőknek és a játékosoknak kölcsönösen empatikusabbnak, nyitottabbnak kellene lenniük egymás felé. Jobban meg kellene ismerniük a másikat mint embert, így talán eredményesebb, sikeresebb lehetne az utánpótlásképzésünk.

Open access