Search Results
Absztrakt
Az egészségügy és a gyógyítóeljárások rohamléptékű fejlődése mellett a XXI. században egyre inkább középpontba kerül az ellátás hatékonysága, az intézményi működés és a biztonságos betegellátás kérdésköre. A betegbiztonság növelésének tudományosan is bizonyítottan eredményes eszköze az akkreditáció, amely bár lassan több mint száz éve jelen levő eszköz az egészségügyben, robbanásszerű terjedése csak az 1990-es évektől indult meg. A közeli jövőben Magyarországon is elinduló, hazai fejlesztésű akkreditációs rendszer működtetésében és sikerében meghatározó tényező lesz az egészségügy szereplőinek támogatása és aktív részvétele – ez azonban nem várható el az alapvető célok és jellemzők ismerete nélkül. Bonyolítja az új rendszerben való eligazodást és ahhoz való viszonyulást a magyar ellátók által már jól ismert ISO tanúsítás jelenléte. Jelen összefoglaló rövid áttekintést kíván nyújtani az egészségügyi akkreditáció fejlődéséről, céljairól, működéséről és jelentőségéről, valamint a tanúsítással való hasonlóságokról és eltérésekről. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 138–145.
Absztrakt
Bevezetés: Magyarországon 2012-ben indult az egészségügyi ellátószervezetek akkreditációs programjának fejlesztése, amelynek célja az egészségügyi ellátás biztonságának növelése, eredményességének, hatékonyságának javítása. Célkitűzés: A vizsgálat célja az akkreditációs standardok hatására történő szervezeti változások felmérése a projekt tesztelésében részt vevő intézményekben. Módszer: Hét önkéntes intézményben vizsgálták a szervezeti kultúra változását nemzetközileg validált kérdőív segítségével. A vizsgálatot két körben, az akkreditációs program bevezetésének kezdete előtt és egy évvel később, standardok megismerése, gyakorlatba ültetésének elkezdése után végezték el. A kérdőíveket leíró statisztikai elemzésekkel és logisztikus regressziós modellekkel vizsgálták. Eredmények: A kórházak körében szignifikáns (p<0,05) pozitív változást mutattak a szervezeti tanulás, folyamatos fejlődés, a nyílt kommunikáció és a csapatmunka a szervezeti egységben dimenziók, az önálló járóbeteg-szakrendelők körében pedig az általános felfogás a betegbiztonságról és a betegbiztonság szervezeti egységen belüli észlelése dimenziók. Következtetések: A vizsgált intézményekben a szervezeti kultúra még fejlesztésre szorul, de az észlelt pozitív változások a betegbiztonságot elősegítő irányba mutatnak. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1667–1673.
A 2008. évi XXI. genetikai törvény a humángenetikai vizsgálatok és kutatások hazai kodifikálásának mérföldköve. A törvény a nemzetközi jogszabályokkal harmonizál, EU-konform. Garantálja az önrendelkezési jog és a szakma szabályainak teljes körű érvényesülését. A legális működés feltétele az intézményi akkreditáció, a rendszeres auditálás, az állami felügyelet rendeletszintű szabályozása és a koordinált hálózati felépítés lehet. A végrehajtáshoz további kormány- és miniszteri rendeletek szükségesek. Orv. Hetil., 2012, 153, 683–689.
Az új kétszintű magyar felsőoktatási képzési rendszerben is fontos szerepet játszanak a képzési és kimeneti követelmények. Ezek adják meg az alapot a szakindítások megítéléséhez és az intézményi tantervek kidolgozásához. A cikkben a követelményeket hierarchikus rendszerben látjuk jól megvalósíthatónak: az általános és a képzési ágakhoz tartozó leírásokat követik az intézményi szintű szakleírások. Mindezek lényegi eleme a kimeneti oldalra történő koncentrálás, a kompetenciákra építés. A cikk utolsó részében ajánlásokat fogalmazunk meg a képzési és kimeneti követelmények formai megvalósításához.
Egyetemi tanári pályázatok minimális publikációs követelményeinek változása és várható hatása a társadalomtudományok területén
Changes in the Minimum Publication Requirements of Applying for Positions of University Full Professor and Their Expected Impact in the Field of Social Sciences
Összefoglaló. Az egyetemi tanári pályázat összeállításához és értékeléséhez összeállított, a Magyar Akkreditációs Bizottság által elfogadott módosított útmutató 2020. szeptember 1-jétől lépett hatályba. A módosított követelményrendszer vizionálja a jelenlegi értékmérők átalakulását. A tudományos teljesítmény súlypontjaivá a folyóirat-publikációk váltak, azonban a hazai közlemények önmagukban nem elegendőek, a nemzetközi láthatóság és minőségi rangsor feltétele a nemzetközi publikálás, amely egyúttal a tudományos fokozatok elérésének is feltételévé vált. Jelen tanulmány a gazdaságtudomány, valamint a társadalomtudományok területén működő magyarországi egyetemek oktatóinak publikációs tevékenységén keresztül vizsgálja a módosított követelményrendszer hatását és következményeit az egyetemi tanári pályázat, valamint tágabb értelemben a nemzetközi tudományos elismertség vonatkozásában.
Summary. The modified Guidelines for the Compilation and Evaluation of the Applications for the Position of University Full Professors approved by the Hungarian Accreditation Committee was to enter into force on the 1st of September in 2020. The reshaped requirement system envisions the transformation of current assessment criteria. Journal publications have become the focus of scientific performance, however, publications in domestic journals alone are not enough; apart from being required for achieving international scientific visibility and quality ranking, international publications have also become a prerequisite for scientific degrees. The present study examines the impact and consequences of the modified requirement system on university professorships and, in a broader sense, on their international scientific recognition through the publication activities of lecturers from Hungarian universities in the fields of Economics and social sciences.
Közép-Európában. Budapest, Új Mandátum Kiadó. 19 Kozma T. & Rébay M. (2006, eds) Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában . Budapest, Új Mandátum
A doktori képzés nemzetközi és hazai átalakulása
The International and Domestic Transformation of Doctoral Education
doktori iskola? Egy akkreditáció visszhangja. Educatio, Vol . 18. No. 1. pp. 64–75. 22 KSH (2021) Felsőoktatás 2020
A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetőségei az egészségügyben.
Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján
Aggregate causes of adverse events and possible methods to mitigate them within healthcare.
Results and lessons learned based on the reports sent to the Hungarian NEVES reporting and learning system
betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra változása a hazai akkreditációs programot tesztelő intézményekben.] Orv Hetil. 2016; 157: 1667–1673. [Hungarian] 27
vegyészhallgatók fakultatív képzésében, illetve az agro-ökológus szakmérnök-hallgatók oktatásában. Szerepet vállalt a Kar által kezdeményezett „agrárkémikus agrármérnöki” szak akkreditációs anyagának előkészítésében is, a tudományterületéhez kapcsolódó tantárgyak
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. Tudományos és tudományszervezői munkájáért számos elismerésben részesült. Szakmai elismeréseinek sorát a Kardos-díj nyitja (2002), s ezt követik a Magyar Pszichológiai Társaság díjai, a Mérei Ferenc
