Search Results

You are looking at 1 - 10 of 43 items for :

  • "aktiváció" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Érzelemszabályozás és machiavellizmus kapcsolata az agyi aktiváció tükrében: fMRI-kísérlet

The relationship of emotion regulation and Machiavellianism in the light of neural activation: An fMRI experiment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anita Deák
,
Barbara Bodrogi
,
Gábor Perlaki
,
Gergely Orsi
, and
Tamás Bereczkei

A klasszikus nézet szerint a machiavellista személyek érzelmileg nem vagy kevésbé vonódnak be egy helyzetbe. Interperszonális kapcsolataikat a melegség hiánya jellemzi, kerülik mások szoros közelségét. A rájuk váró feladat kognitív aspektusára koncentrálnak, tehát egy helyzet értékelése és pontos megértése vezérli őket. Affektív távolságtartásuk következtében érzelmileg megterhelő helyzetekben is képesek hideg fejjel és logikusan gondolkodni.

A kérdés az, hogy a machiavellisták érzelmi távolságtartása mögött az érzelmek megélésének hiánya áll-e, vagy a kialakuló érzelmeiket erősen kontroll alatt tartják? Kísérletünkben a résztvevők agym7ködését mértük érzelmeket előhívó feladat végrehajtása közben, ami egyúttal megkövetelte a helyzet eltérő nézőpontokból való értelmezését, a rugalmas váltás képességét is. Az eltérő (és átváltást igénylő) helyzetek egyben eltérő érzelmi állapotokat is jelentettek.

Az érzelmi átkeretezési feladat során agyi aktivációt találtunk a machiavellisták hippokampuszában, az inzulában, a hátulsó cinguláris tekervény és a cuneus területén. A machiavellistákra jellemző agyi aktiváció többsége (hippokampusz, cuneus) kognitív funkciókat ellátó területeken jelentkezik. Ezek részt vesznek a figyelmi, emlékezeti folyamatok végrehajtásában, a nem releváns információk gátlásában. Ugyanakkor az érzelemszabályozás agyi folyamatai is megjelennek, melyet az inzula és a hátulsó cinguláris kéreg területeinek aktivációja bizonyít.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy valóban jellemző rájuk egy érzelmi távolságtartás, ugyanakkor intenzív érzelmeket élnek át, amely befolyásolhatja a döntéshozatali folyamataikat.

Restricted access

A dolgozat áttekinti, hogy milyen fogalmi előzményei voltak a pozitív pszichológiai szemlélet kialakulásának. Ilyen a kultúra és a személyiség szerepe a 19. század közepén John Stuart Mill filozófiájában, az aktiváció és a viselkedés energetikájának problémája, a kompetencia fogalomrendszerének beillesztése az emberi motívumok rendszerébe, a személyiség aktív koncepciója az önmegvalósítás előtérbe helyezésével és a determinizmus megkérdőjelezése.

Restricted access

Az összefoglaló az emlékezetkutatás területén feltárt kognitív eseményhez kötött potenciálokat tekinti át. Ismerteti a területen használt általános kísérleti elrendezéseket. Részletezi az ún. későbbi emlékezeti hatás, a szemantikai előfeszítés, az ismétlési hatás (ismétlési előfeszítés) és a régi/új hatás kapcsán elvégzett fontosabb kísérleteket, a feltárt eredményeket. Foglalkozik az egyes komponensek pontosabb lokalizációjával. Különös figyelmet szentelünk a felismerési emlékezetet a felidézés, illetve az ún. ismertség alap­ján magyarázó kutatások ütköztetésének, és az e területhez kapcsolódó forrásemlékezeti hatás kutatásának. A tárgyalt tanulmányok eredményeit megkíséreljük összegezni, s egységes (spekulatív) aktivációs magyarázatot kínálunk a jelenségekre.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Mária Horváth
,
Rita Mágenheim
,
Beatrix Annamária Domján
,
Viktória Ferencz
,
Tímea Tänczer
,
Eszter Szabó
,
Rita Benkő
,
Csaba Szabó
,
Ádám Tabák
, and
Anikó Somogyi

Absztrakt

Bevezetés: Gestatiós diabetes mellitusban emelkedett oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció van jelen, amely szerepet játszhat a későbbi élet során tapasztalt magasabb cardiovascularis kockázat kialakulásában. Célkitűzés: A szerzők azt vizsgálták, hogy 3 évvel a szülés után a megelőző gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja-e az anyák érrendszerének állapotát, valamint milyen összefüggés mutatható ki az érfunkció romlása és az oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció között. Módszer: Korábban súlyos (inzulinnal kezelt) vagy enyhe (diétával kezelt) gestatiós diabetesen átesett 40 nő nagyartériáinak funkcióját applanációs tonometriával, a mikrokeringést provokációs tesztek elvégzése során lézer-Doppler-módszerrel vizsgálták. A véralkotókban mérhető oxidatív-nitratív stresszt és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktivációt kolorimetrás, valamint immunhisztokémiai technikával határozták meg. Eredmények: Inzulinnal kezelt gestatiós diabetesben a mikrokeringés zavarát, valamint az oxidatív stressz emelkedését mutatták ki. Következtetések: Az eredmények alapján az előzetesen igazolt gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja a kialakuló microvascularis diszfunkció mértékét, amelyet emelkedett oxidatív stressz kísér. A nitratív stressz és a poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció összefüggést mutat egyes vascularis paraméterekkel, bár ezek mértékét a betegség súlyossága nem befolyásolja. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1932–1936.

Open access

A tanulmány a Wason-féle kártyaszelekciós feladat főbb problémáival foglalkozik, amelyet 1966 óta folyamatosan vizsgálnak, mert a kutatók tucatjai nem képesek megmagyarázni, hogy az embereknek mintegy 90%-a miért nem tudja megoldani ezt az egyszerű feladatot a logikai norma szerint. Röviden vázol néhány általános és speciális szabályelméletet a kudarcokkal és az elméletek között folyó vitákkal. Már a reménytelenség jelei mutatkoznak, de újabban úgy látszik, hogy a Johnson-Laird mentális modell elmélet nyer alátámasztást két különböző forrásból. Az egyik a pszichofiziológiából ered: miközben a személyek absztrakt deduktív feladatokat oldanak meg, PET- és fMRI-adatok bilaterális vagy jobb ol­dali parietális aktivációt mutatnak az aktivációs mintázatban, amely térileg organizált mentális működésre utal. A másik egyéni különbségek tanulmányozásából ered: egyes emberek azon képessége, hogy alternatív modelleket generáljanak, korrelál absztrakt következtetési feladatokban nyújtott teljesítményükkel, és ez a mentális modell elmélet lényege.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Mária Végh
,
Gábor Széplaki
,
Szabolcs Szilágyi
,
István Osztheimer
,
Tamás Tahin
,
Béla Merkely
, and
László Gellér

A 29 éves férfi beteg több alkalommal jelentkező és EKG-val is dokumentált palpitáció miatt kereste fel az ambulanciát. A szerzők az EKG alapján supraventricularis tachycardiát véleményeztek, elektrofiziológiai vizsgálatot és a ritmuszavar katéteres ablatióját javasolták. A vizsgálat során a katéterek pozicionálásakor a ritmuszavar spontán elindult. A sinus coronarius elektródán a ritmuszavar alatt distalistól proximalis irányba történő ingerületterjedést észleltek. A jobb pitvari entrainment ingerlése során hosszú return cycle-t kaptak, a sinus coronarius distalistól pacelve a return cycle a ritmuszavar ciklushosszánál 15 ms-mal volt hosszabb. Ezek alapján a ritmuszavar eredetét bal pitvarinak tartották és kettős transseptalis punctiót végeztek. Lasso diagnosztikus és hűtött fejű ablatiós katétert juttattak a bal pitvarba, majd elektroanatómiai és aktivációs térképezést végeztek CARTO3 rendszerrel. Az aktivációs térkép a tachycardia fókuszát a bal felső vena pulmonalisban proximalisan lokalizálta, a vénaszájadéktól distalisan. Rádiófrekvenciás ablatiót végeztek a legkorábbi aktiváció helyén, amelynek hatására kezdeti akceleráció után a ritmuszavar megszűnt. Ezt követően elvégezték az adott véna elektromos izolációját és bidirekcionális blokkot igazoltak a véna és a bal pitvar között. A ritmuszavar 30 perc várakozás után sem volt kiváltható. Három hónappal később a kontroll-Holter-vizsgálat sem mutatott ritmuszavart, a beteg az ablatio óta panaszmentes. A vena pulmonalis tachycardia a supraventricularis ritmuszavarok azon fajtája, amely minden életkorban előfordulhat, az EKG alapján a diagnózis nem mindig egyszerű. Az elektroanatómiai térképezőrendszerek használata az ilyen ritmuszavarok diagnosztikájában és terápiájában rendkívül hasznos lehet, bár ez konvencionális elektrofiziológiai módszerekkel is kivitelezhető. A fokális vena pulmonalis ritmuszavaroknál a fókusz ablatiója elegendő lehet, azonban a ritmuszavar kiújulása teljes vénaizoláció esetén ritkább. Orv. Hetil., 2011, 152, 1374–1378.

Open access

Az utóbbi években a folyamatos technikai fejlesztéseknek köszönhetően az elektrofiziológiai szívlaborokban megjelentek az elektroanatómiai térképező rendszerek, melyek segítségével precízen jellemezhetők a ritmuszavar alapjául szolgáló anatómiai struktúrák, és könnyen reprodukálhatók egy adott szívüreg aktivációs folyamatai. Lehetővé vált a ritmuszavar kialakulásához szükséges élettani folyamatok megértése, és ezáltal pontosan meghatározható a tervezett intervenció térbeli helye. Az utóbbi években a képi diagnosztikai módszerek rohamos fejlődésének köszönhetően a ritmuszavarok anatómiai szubsztrátjának képi megjelenítése és az anatómiavezérelt katéterablatio került előtérbe. Jelenleg több térképező technológia áll rendelkezésünkre: Carto XP, Ensite NavX és Array, Real-time Position Management. A jelen közleményünkben röviden áttekintjük a felsorolt elektroanatómiai térképező rendszerek működési elveit, külön ismertetve egyes rendszerek előnyeit és hátrányait. A gyakorlati alkalmazások mellett elméleti lehetőségekkel is foglalkozunk, hiszen a jövő rendszerei, az aktivációs idők és feszültségek mellett, egy sor egyéb fiziológiai paramétert regisztrálnak majd, és képesek lesznek azokat elemezni, egyre tökéletesebb anatómiai megjelenítésben. Az új technológiák bevezetésének köszönhetően a katéterablatiós terápiás beavatkozások a ritmuszavarok széles spektrumánál sikeresen alkalmazhatók. Segítségükkel az atípusos flutter, a kamrai tachycardiák, a congenitalis vitiumok műtéti megoldását követő ritmuszavarok és a pitvarfibrilláció katéterablatiós kezelése rutinfeladattá vált. A technológiai újítások érdeme megkérdőjelezhetetlen, ám a terápiás és a költséghatékonyság mérlegelése további kérdéseket vet fel.

Restricted access

Bevezetés: A Kaqun víz stabil, oldott formában tartalmaz nagy mennyiségű oxigént, amely a bőrön és emésztőrendszeren keresztül a szervezetbe jutva megemeli a szövetek oxigéntartalmát. Célkitűzés: A szerzők 21 napos Kaqun-terápia egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire kifejtett hatásának vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Immunfenotipizálással meghatározták a lymphocyta-alpopulációk arányát, CD25 és CD71 aktivációs antigénekkel felmérték a lymphocyták aktiváltságát, illetve megmérték a neutrophil granulocyták ölőképességével arányos reaktív oxigén intermedier termelést. Az adatokat ismételt méréses varianciaanalízissel elemezték. Eredmények: A neutrophil granulocyták reaktív oxigén intermedier termelése szignifikánsan nőtt a stimulált mintákban három hét Kaqun-kezelés alatt. Szintén emelkedett a CD25 aktivációs antigént kifejező T-, illetve helper T-lymphocyták százaléka, illetve az NK-sejtek aránya. Következtetések: A Kaqun-terápia által megemelt oldottoxigén-koncentráció számos immunológiai funkcióra hatással van: a neutrophil granulocyták ölőképességének fokozódását, a T-lymphocyták aktivációját, vagyis az immunválasz aktivitásának növekedését okozza, és növeli az NK-sejtek előfordulását, ami a vírussal fertőzött vagy tumoros sejtek elpusztítását segítheti elő. Orv. Hetil., 2014, 155(24), 949–953.

Open access

A dolgozat a tudat tulajdonságaiból indul ki (beszámoló képesség, élénkség, egységesség, koherencia), majd először az 1960-as években tekinti át a tudat iránt megindult érdeklődés első szakaszait, olyan jelenségekre összpontosítva, mint a verbális kondicionálás, az éberségi kontinuum, a hasítottagy-kísérletek, a tudat és a prefrontális működések kapcsolata. Azután áttekinti a mai természettudományos szemléletű tudatkutatás néhány vezető kérdését. Ilyenek a tudat neurobiológiai megfelelőinek keresése, az agykérgi helyektől (prefrontális rendszerek) a sajátos működésmódokig (gamma oszcilláció) s a tudatzavarok kérdéséig. Miközben egyre többet tudunk a tudatról, nem szabad felednünk, hogy számos kísérleti pszichológiai megfigyelés (előfeszítés, kétértelműségi aktiváció, figyelmi vakság) is arra mutat, hogy igen összetett jelenséggel van dolgunk, például szemantikai alapú viselkedéseink sem mindig hozzáférhetőek a tudatosság számára.

Restricted access

A tanulmány első részében áttekintjük a hallássérültek által alkalmazott kódolási típusokat a rövid távú emlékezetben. A siketeknél a legtöbb esetben hiányzik a hallóknál használt fonetikai-akusztikai kód, viszont képesek bizonyos mértékben az artikulációs kód alkalmazására. Világossá vált az is, hogy lehetséges az információk jelbeli kódolása, abban az esetben ha az ingerek bemutatása is ebben a modalitásban történik. A jelnyelvbeli kód használata a rövid távú memória feladatokban a feladat jellegétől és a vizsgált személyek képességeitől, nyelvi kompetenciájától egyaránt függ. A siketek kisebb rövid távú memória kapacitása ellenére a munkamemória feladatokban hasonlóan teljesítenek, mint halló társaik, ami arra utal, hogy a siketek számára is hasonló erőforrások állnak rendelkezésre, ha a nyelvi információk online manipulációjáról van szó. Az auditív rendszer nagyon hatékony a különböző hangok sorrendjének megtartásában, és lehetséges, hogy a hallók és a siketek eltérően kódolják a szeriális információkat (a rövid távú memória kapacitásbeli különbségei ebből is származhatnak), az előbbiek sorrendi, míg a jelölők téri kódolási stratégiára támaszkodnak. A jelnyelv sajátos lehetőséget kínál a nyelv neuronális szerveződésének tanulmányozására. A tanulmány második részében megvizsgáljuk, hogy az eltérő szenzoros bemenet hogyan befolyásolja a nyelv kérgi reprezentációját. Igazából a hangos beszéd és a jelnyelv estében is hasonló kérgi aktivációs mintázatot figyelhetünk meg, ami arra utal, hogy a nyelvi feldolgozás kérgi központjainak szerveződését nem a különböző szenzoros modalitások határozzák meg, hanem a természetes nyelvek belső szerkezete.

Restricted access