Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • All content x
Clear All

Primer peritonitis egészséges serdülő fiúban

Primary peritonitis in an adolescent boy

Orvosi Hetilap
Authors: László Farkas, György Lazáry, Ilona Köves, Violetta Csákváry, Rebeka Rónaky, and Tamás Nagy

Absztrakt:

Az egészséges, hajlamosító tényező nélküli gyermekeknél a primer peritonitis rendkívül ritka. A klinikai kép egyértelmű hajlamosító tényezők és tünetek hiányában nem különbözik a szekunder peritonitisektől. Emiatt a diagnózis szinte mindig intraoperatív. Esetismertetés: 15 éves, korábban egészséges fiút kezeltünk enteritisnek megfelelő panaszokkal. A panaszok kezdetétől 24 órán belül akut has és szeptikus sokkos állapot alakult ki. A has komputertomográfos vizsgálatakor apró levegőzárványok látszottak a has középvonalában és a terminalis ileum mellett. Sürgősséggel laparotomiát végeztünk perforációs peritonitis gyanúja miatt. A műtét során azonban a purulens peritonitis hátterében perforációt nem találtunk. Széles spektrumú empirikus, majd célzott antibiotikumkúrát alkalmaztunk. A szeptikus sokkot és szövődményeit sikeresen kezeltük. A primer peritonitis forrását nem tudtuk azonosítani. A gyermek a hazabocsátása óta panaszmentes. Primer peritonitisnél a nem specifikus, rapidan progrediáló tünetek miatt a sürgős műtét általában elkerülhetetlen. Megfelelő antibiotikum- és szupportív terápiával a prognózis kedvező. Orv Hetil. 2020; 161(23): 977–979.

Open access

Absztrakt

Az akut has életet veszélyeztető állapot, amelynek azonnali helyes megítélése, diagnózisa és kezelése mind a mai napig komoly kihívást jelent a műtéti szakmában. A szerzők célul tűzték ki négy akut beteg diagnosztikai nehézséget okozó kórképének a bemutatását, amiket nagyméretű benignus ovariumtumorok okoztak. A benignus ovariumtumorok döntő többsége véletlenül kerül felismerésre, például más okból elvégzett kismedencei fizikális vagy képalkotó vizsgálat, egyéb okból végzett hasi műtétek során. Gyakran akut hasi tüneteket okoznak. A kórtörténet, a fizikális vizsgálat és a képalkotó eljárások eredményei sem vezetnek el mindig a pontos diagnózishoz. A szerzők a hasi feltárás során jutottak el a betegség pontos felismeréséhez, s ez után tudták a megfelelő műtétet elvégezni. A műtétet követően mind a négy beteg gyógyultan távozott a kórházból.

Restricted access

Absztrakt:

Esetismertetés: A szerzők egy 78 éves hölgybeteg esetét mutatják be, aki tizenévesként részesült gyógyszeres kezelésben pulmonális tbc miatt, majd a 2015-ben IBD kezelése céljából indított biológiai terápia kapcsán nemcsak légzőszervi tünetei lángoltak fel kb. 60 év tünetmentességet követően, hanem akut has klinikai képe is kialakult. Sürgős műtétre vittük a beteget, ahol vékonybél perforatio miatt segmentresectio történt, a szövettani vizsgálat enterális tbc-t igazolt. A posztoperatív szakban indított gátlószeres kezelés hatására a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Megbeszélés: A tuberculosis egy életet veszélyeztető megbetegedés, amely lényegében bármely szervet érintheti. Ezen cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet biológiai terápiák, ill. a különböző immunmoduláns kezelések potenciálisan fatális mellékhatásaira és a társszakmák közötti hatékony együttműködés fontosságára.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A limfómák a gasztrointesztinális traktus ritka daganatai közé tartoznak. Az úgynevezett Burkitt-like limfóma a non-Hodgkin-limfómák közé tartozó igen agresszív, gyorsan növekvő, de potenciálisan gyógyítható daganat. A sebész leginkább bélelzáródás, perforáció vagy hasi fájdalmat okozó gyorsan növekvő terime képében találkozhat vele. Tanulmányunk célja, hogy bemutassunk egy olyan esetet, amikor Burkitt-like limfóma bélelzáródás vagy perforáció nélkül okozott akut hasi panaszokat, továbbá hogy áttekintsük és összefoglaljuk a témában fellelhető tényanyagot. Esetünkkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a diagnózis felállításához és a kezelés mielőbbi megkezdéséhez elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a betegség multidiszciplináris megközelítése.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergő Józsa, Gabriella Mohay, András Pintér, and Attila Vástyán

Absztrakt

A Pécsi Gyermekklinika Sebészeti Osztályán 2010 és 2013 között 19 gyermekben diagnosztizáltak különböző eredetű hasi cystát, amelyek közül a szerzők egy parovarialis cystát, egy bélduplikatúrát és egy omentumcystát részletesen is tárgyalnak, kiemelve a klinikai tüneteket, a kórismézési módszereket és a műtéti kezelést. Megállapítják, hogy a hasi cystosus folyamatok gyakran csak enyhe panaszokat okoznak és más okból végzett ultrahangvizsgálat során véletlenül kerülnek felismerésre. Néhány esetben a hasi cysta komoly panaszokat okoz, esetleg akut has képében jelentkezik, ezekben az esetekben azonnali műtétre lehet szükség. A laparoszkópia mind a diagnosztikában, mind a sebészeti ellátásban értékes módszer. Hasi komputertomográfiás vagy mágneses rezonanciavizsgálatra a betegek többségének nincs szüksége. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1509–1513.

Restricted access

A szerzők közleményükben egy 53 éves, krónikus alkoholista betegük esetét ismertetik, akit akut has diagnózisával, rossz általános állapotban vettek fel. A képalkotó eljárások az ascites mellett vért is jeleztek a hasüregben, ezért a beteg keringésének rendezése után urgens műtétet végeztek, melynek során a máj mindkét lebenyére terjedő durva göbös cirrhosist találtak. A jobb májlebeny rekeszi felszínéhez közel egy női ökölnyi nagyságú cirrhoticus göb spontán rupturáját észlelték, spriccelő artériás vérzéssel, melyet Tacho-Comb-szövetragasztóval láttak el. Betegük gyógyult.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tímea Hevér, Zoltán Fórizs, and Zoltán Lóderer

Absztrakt:

Bevezetés: Az akut mesenterialis ischaemia előfordulása a populáció öregedésével és a társbetegségek növekvő előfordulásával együtt emelkedik. A diagnosztika széles körű elérhetősége ellenére az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés nem biztosított. Ennek okai a nem azonnal végzett obligát CT-angiographia és a belek rövid ischaemiás toleranciája miatt 4–6 órás időablakon belül elvégezhető érsebészeti beavatkozás elmaradása. Célkitűzés: Beteganyagunk retrospektív áttekintése során a műtétre kerülés idejét, az elzáródások típusait, a végezhető műtéti megoldásokat és a kórlefolyást elemeztük négy, általunk reprezentatívnak és említésre méltónak tartott eseten keresztül. Eredmények: 1. eset: Arteria mesenterica superior embólia bélelhalás nélkül, embolectomiát végeztünk. 2. eset: Arteria mesenterica superior thrombosis okozta főtörzsi elzáródásnál elkésett arteriás rekonstrukció után sem állt helyre a bél keringése. 3. eset: Szignifikáns főtörzsi szűkület esetében a néhány naposan felállított diagnosis és akut has esetében nem alakult ki kiterjedt bélelhalás. Thrombendarterectomiát végeztünk. 4. eset: Akut elzáródás krónikus mesenterialis ischaemia talaján korábbi AMS stentimplatáció után. Műtétnél talált életképes belek, bypass műtétet végeztünk. Következtetések: Az akut mesenterialis ischaemia ritka betegség, sokszor későn kerül felismerésre és ellátásra. A betegek egy része megmenthető, ha az érrekonstrukció és bélresectio egy ülésben az első ellátási helyen rövid időn belül megtörténik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Patrícia Sarlós, Ágnes Király, and Lajos Nagy

Bevezetés: A Peutz–Jeghers-szindróma (PJS) autoszomális dominánsan öröklődő bélpolyposis, mely pigmentanomáliával és fokozott rákrizikóval jár. Célkitűzés, módszer: Két PJS család 5 generációját vizsgáltuk (21–21 fő) a klinikai jellemzők megítélése céljából anamnézis, fizikális vizsgálat, labor, radiológiai és eszközös vizsgálatok segítségével. Eredmények: Az A-családban a 13 érintett személy mindegyikénél születéskor jelen volt a periorális melanosis, az első tünet görcsös hasi fájdalom volt (átlag 12, 2–35 év). Kilenc betegnél összesen 14 hasi műtétet végeztek akut has miatt. 4/13 beteg vékonybélileusban halt meg (átlag 7; 2–31 év), 2/13 gasztrointesztinális (GI) eredetű tumor miatt (54 év). A B-család 7 érintett betegénél szintén hasi görcsök jelentkeztek először (átlag 22 év), fő halálokként nőgyógyászati (1/5) és gasztrointesztinális (GI) malignomák (4/5) szerepelnek időskorban. Következtetések: Eredményeink alátámasztják, hogy a PJS nem jóindulatú betegség, melynek kimenetele nehezen jósolható a variábilis expresszió és az inkomplett penetrancia miatt. Hangsúlyozni kívánjuk a családfavizsgálat szerepét, valamint a családon belüli vezető tünet meghatározását. Minden családtagnál széklet Weber és rutin laborvizsgálat elvégzését javasoljuk, ezek pozitivitása, illetve panaszok esetén teljes körű kivizsgálást protokoll szerint.

Restricted access