Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "alcohol and cigarette use" x
  • All content x
Clear All

Elméleti háttér: A serdülőkor olyan átmeneti fejlődéstani periódus, amelynek során számos biológiai és pszichoszociális változás történik, így például ez a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka is. A szerfogyasztáshoz nagyon sokféle egyéni és környezeti tényező járul hozzá, többek között a serdülőkorral összefüggő jelenségek is, mint a fokozott kockázatvállalás, élménykeresés. Cél: Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az impulzivitás, kockázatvállalás, empátia és énhatékonyság jellegzetességeit a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása függvényében, a nemek vonatkozásában is, valamint összehasonlítsuk a sportoló és nem sportoló fiatalok csoportjait. Módszer: Adatgyűjtésünkre 2012 első félévében került sor Debrecenben, három középiskola bevonásával (N = 413), 214 (51,8%) sporttagozatos és 199 (48,2%) általános gimnáziumi osztályba járó diák körében. Önkitöltéses kérdőívet alkalmaztunk, amely kiterjedt a szociodemográfiai adatokon túl a sporttal kapcsolatos kérdésekre és a személyiségjegyekre. Eredmények: A leíró statisztikai elemzés, valamint a bináris logisztikus regresszióelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy az impulzivitással hozható leginkább összefüggésbe a serdülők szerfogyasztása. Megerősítést nyert az is, hogy a sportolók impulzivitása és kockázatvállalása nagyobb mértékű, aminek következménye lehet a gyakoribb dohányzás és alkoholfogyasztás is a körükben. Következtetések: Adataink támogatják azt a felvetést, hogy az információadáson túlmenően szükség van a szerfogyasztás szempontjából magas rizikójú helyzetekre való felkészítésre is, hogy a serdülők hatékonyan tudják e szituációkat kezelni.

Restricted access

A társadalmi háttér és az egészségi állapot közötti összefüggést számos kutatás igazolta. Ezek közül azonban csak kevés foglalkozott a kamaszkorral, ugyanis az uralkodó hipotézis az volt, hogy az egyenlőtlenségek az egész életen át kihatnak az egészségre. Több kutatás kimutatta azonban, hogy ez a hatás az életciklus alatt változik, más-más korosztályban különböző erősségű, sőt bizonyos esetekben inverz is lehet. Egyes vizsgálatok a kamaszkorúaknál az egészségi állapot “relatív egyenlősödéséről” számolnak be a gyermekkorhoz képest, más kutatások ezt azonban nem igazolták. Ebben a korban a társadalmi háttér hatása, ha nem is mutatkozik meg közvetlenül az egészségi állapotban, rejtett formában jelen van, többek között az alkoholfogyasztás, dohányzás és a mentális jóllét egyenlőtlenségeinek formájában, amelyek felnőttkorban mediátor változókként játszhatnak szerepet. A kutatás kérdőíves adatfelvételére (N=501) Debrecenben, a 20122013- as tanév második féléve folyamán került sor, négy középiskola bevonásával. A társadalmi státuszt a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és alkalmazási minőségével (objektív mutatók), valamint a társadalmi helyzet önbesorolásával (szubjektív mutató) mértük. A kutatásban függő változóként a mentális jóllét mérésére alkalmazott skálák, a diákok dohányzását és alkoholfogyasztását mérő dichotóm változók szerepeltek. Eredményeink szerint mind az objektív, mind a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások jóllétével; legerőteljesebb a szubjektív mutató szerepe. A dohányzás esetében csak az anya alkalmazási minőségével, az alkoholfogyasztásnál egyik társadalmihelyzet-mutatóval sem sikerült összefüggést kimutatni.

Restricted access

Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete. Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat. Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is. Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Robert F. Leeman PhD, Julie A. Patock-Peckham, Rani A. Hoff, Suchitra Krishnan-Sarin, Marvin A. Steinberg, Loreen J. Rugle, and Marc N. Potenza

Abstract

Background and aims

Perceived parental permissiveness toward gambling may relate to adolescents’ engagement in various risky behaviors. To examine this possibility, we analyzed data from a high-school based risk-behavior survey to assess relationships between perceived parental permissiveness toward gambling and adolescent gambling behavior, substance use and related problems. We also evaluated predictions that relationships between perceived parental permissiveness toward gambling and risky behaviors would be particularly strong amongst adolescents reporting high sensation-seeking or impulsivity.

Methods

High-school students (n = 2,805) provided data on risky behaviors, perceived parental permissiveness toward gambling, impulsivity and sensation-seeking. Bivariate and logistic regression analyses were conducted to examine relationships with gambling and alcohol, cigarette and marijuana use.

Results

Perceived parental permissiveness toward gambling related significantly to adolescent gambling, all substance-use behaviors as well as alcohol and drug problems. There were significant parental-permissiveness-by-sensation-seeking interactions in multiple models. Relationships between perceived parental permissiveness toward gambling and alcohol-use frequency were particularly strong among those with high sensation-seeking. This relationship also applied to gambling and heavy cigarette smoking, albeit to a lesser extent. Impulsivity related strongly to drug problems among those who perceived their parents to be more and less permissive toward gambling.

Discussion and conclusions

These findings support the relevance of perceived parental permissiveness toward gambling to adolescent risky behaviors. Parenting perceived as less permissive toward gambling appeared to have protective effects on gambling, alcohol and cigarette use, even among those with high sensation-seeking. Reducing parental permissiveness toward gambling may be a valuable intervention goal, particularly for parents of sensation-seeking adolescents.

Open access

norms and parent involvement to cigarette and alcohol use. Journal of School Health, 71 (6), 223—228. Oteyo, J., & Kariuki, M. (2009). Extent to which selected factors contribute to alcohol and cigarette use among public day

Restricted access

Participants were asked to complete a questionnaire assessing age, years of education, marital state, occupation, and alcohol and cigarette use. In addition, each participant completed the Alcohol Use Disorder Identification Test (AUDIT) and Fagerstrom Test for

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Shan-Shan Ma, Chiang-Shan R. Li, Sheng Zhang, Patrick D. Worhunsky, Nan Zhou, Jin-Tao Zhang, Lu Liu, Yuan-Wei Yao, and Xiao-Yi Fang

individual subjects; Mean FD = the frame-wise displacement (FD) of head position. a U value. b the number of participants. c the rate of alcohol and cigarette use. d χ 2 value. Group differences in neural response The activity of two functional networks

Open access