Search Results
A serdülőkor egyfajta útkeresés, mind az egyéni életút vonatkozásában, mind pedig a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek megismerésében és integrálásában. A pozitív pszichológia a vallásosságot és a spiritualitást humán erősségként határozza meg, amely fejlődéstanilag erősíti a rezilienciát, az egészséggel, boldogsággal és jólléttel kapcsolatban pedig hatékony védőfaktor. Jelen tanulmány célja szegedi középiskolások (N = 655, 14–21 évesek, 49,2% lány, 50,8% fiú) körében annak tesztelése volt, hogy mennyiben igazolható a kapcsolat az alkoholfogyasztás (életprevalencia, aktuális alkoholfogyasztás és nagyivás), valamint a vallásosság/spiritualitás mutatói között. Logisztikus regresszióanalízis segítségével értékeltük az alkoholfogyasztást mérő dichotóm változók, valamint az egyes vallásos változók közötti összefüggéseket. Adataink azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztásra kevésbé hajlamosak azok a fiatalok, akiknek a vallás fontos szerepet tölt be a mindennapi életükben, akik biztosak a hitükben, és akik gyakorolják is a vallásukat (például imádkozással, templomba járással). Önmagában az, hogy valaki megnevez-e vallási felekezetet vagy közösséget, még nem jelent védelmet. A New Age hiedelmek elfogadása ugyanakkor nagyobb eséllyel hat az alkoholfogyasztás gyakoriságára.
approach. People with alcohol use disorder are often stigmatized, maligned by society and blamed. However, many of these patients have experienced adverse psychosocial circumstances. Their trajectory into alcohol use disorder has often resulted from
Introduction According to the recent US National Epidemiological Survey on Alcohol and Related Conditions, the prevalence of a lifetime occurrence of an alcohol use disorder (AUD) in the United States hovers just under 30
EXD. The results indicated that eating disorder pathology and alcohol use disorder were more common in participants with EXD but pathological buying was not. Taken together, the outcomes of the aforementioned studies confirmed earlier results
paid to integrate the neurobiological substrate and clinical phenomenon of loss of control and repetitive behavior in the direction of alternative theoretical models. Alcohol use disorder (AUD), a “traditional” substance addictive disorder
) reward anticipation, (ii) processing of addiction-related cues and (iii) their interaction, in both addicted and healthy control groups. We conducted two studies: one in patients with alcohol use disorder [AUD] and one in patients with gambling disorder
-being, smoking, and alcohol use among South African adolescents. Social Science & Medicine, 72 (9), 1447—1453. Caballero-Hidalgo, A., González, B., Pinilla, J., & Barber, P. (2005). Factores predictores del inicio y consolidación del
825 Conrod, P. J., Castellanos-Ryan, N. & Mackie, C. (2011). Long-term effects of a personality-targeted intervention to reduce alcohol use in adolescents. Journal of Consulting and Clinical
Sung, J., Lee, K., Song, Y. M. & Kim, J. H. (2011). Relationships between State and Trait Anxiety Inventory and Alcohol Use Disorder Identification Test Scores among Korean twins and families: The healthy twin study. Twin Research and Human Genetics
A társadalmi háttér és az egészségi állapot közötti összefüggést számos kutatás igazolta. Ezek közül azonban csak kevés foglalkozott a kamaszkorral, ugyanis az uralkodó hipotézis az volt, hogy az egyenlőtlenségek az egész életen át kihatnak az egészségre. Több kutatás kimutatta azonban, hogy ez a hatás az életciklus alatt változik, más-más korosztályban különböző erősségű, sőt bizonyos esetekben inverz is lehet. Egyes vizsgálatok a kamaszkorúaknál az egészségi állapot “relatív egyenlősödéséről” számolnak be a gyermekkorhoz képest, más kutatások ezt azonban nem igazolták. Ebben a korban a társadalmi háttér hatása, ha nem is mutatkozik meg közvetlenül az egészségi állapotban, rejtett formában jelen van, többek között az alkoholfogyasztás, dohányzás és a mentális jóllét egyenlőtlenségeinek formájában, amelyek felnőttkorban mediátor változókként játszhatnak szerepet. A kutatás kérdőíves adatfelvételére (N=501) Debrecenben, a 20122013- as tanév második féléve folyamán került sor, négy középiskola bevonásával. A társadalmi státuszt a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és alkalmazási minőségével (objektív mutatók), valamint a társadalmi helyzet önbesorolásával (szubjektív mutató) mértük. A kutatásban függő változóként a mentális jóllét mérésére alkalmazott skálák, a diákok dohányzását és alkoholfogyasztását mérő dichotóm változók szerepeltek. Eredményeink szerint mind az objektív, mind a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások jóllétével; legerőteljesebb a szubjektív mutató szerepe. A dohányzás esetében csak az anya alkalmazási minőségével, az alkoholfogyasztásnál egyik társadalmihelyzet-mutatóval sem sikerült összefüggést kimutatni.
