Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "alkotmány" x
  • All content x
Clear All

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladatait, hatáskörét az Alkotmány és más törvények rögzítik. A számvevőszéki törvény a rendszerváltás hajnalán, 1989 őszén született. Más fontos szakmai törvények (államháztartási, számviteli, önkormányzati, privatizációs stb. törvény) ekkor nem léteztek, nem volt szó az Európai Unióhoz való csatlakozásról (hiszen az EU sem létezett még). A csatlakozásra való felkészülés tolta előtérbe a hazai számvevőszéki ellenőrzésnek azokat a dilemmáit, melyek a rendszerváltáskor is felmerültek. Egy részük (például az előzetes ellenőrzés problémája) csak az Alkotmány módosításával oldható meg. Alaptörvényünk számvevőszéki fejezetének fő problémája, hogy szakmailag nem tisztázott feladatokat, jogosítványokat deklarál. Megoldatlan az ÁSZ vezetési modellje is: a választott vezetők együttműködése, döntéshozatali mechanizmusa, felelőssége.

Restricted access

Az írás egyszerre leíró és normatív jellegű, azaz a kapitalizmusról mint alkotmányról beszél, s az arisztotelészi hagyománynak megfelelően úgy próbál tényszerű képet nyújtani róla, hogy annak normatív feltételeit is számba veszi. Amellett érvelek, hogy a kapitalizmus egyike a lehetséges és kívánatos jó alkotmányoknak, mert a jó _

Restricted access

A tanulmány1 felhívja a figyelmet arra, hogy a globalizált világban felettébb fontos érteni és ismerni, milyen társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok zajlanak a világ második legnépesebb országában, amely egyre inkább regionális nagyhatalmi pozíciókra tart igényt, és ahol a gazdasági fejlődés a világon az egyik legdinamikusabb. Miközben Indiában nyugati típusú demokratikus intézmények léteznek, mára átalakult tartalmuk és működésük, és sok esetben mást értenek az egyes fogalmak alatt, mint azokban az országokban, ahol ezek a fogalmak és intézmények eredetileg kialakultak. A tanulmány leszűkíti e vizsgálódást a szekularizmus, a szekuláris állam kérdésére, amely felszámolásának lehetünk tanúi napjainkban. A folyamat bevallott célja a hindú India megteremtése. A tanulmány felvázolja a törekvés ideológiai tartalmát, eszközrendszerét, összefonódását a gazdasági-társadalmi folyamatokkal. Magyarázatot keres és részben kínál arra is, hogy miért militáns a mozgalom, miért támadja a muszlimokat és főképpen a keresztényeket. A többségi elv — e demokratikus érték — sajátos indiai értelmezésével a mozgalom és annak kiterjedt szervezeti hálózatai a vallási kisebbségek felszámolására törekednek, és ennek érdekében nem riadnak vissza brutális eszközöktől és tettektől sem. Ez a meghökkentő folyamat, miközben az ősi értékekhez és törvényekhez való visszatérést hirdeti, felhasználja a modern információs forradalom minden eszközét a megújított vallási tanok és erkölcsi törvények terjesztése és elfogadtatása érdekében, ugyanakkor megszabadítja azokat ókori formájuktól és tartalmuktól, de erőteljes nacionalizmusa érdekében állítja, hogy ugyanarról a vallásról és hagyományról van szó. A tanulmány idéz néhány példát, amelyek cáfolják ezt az állítást.A nemzetközi szakirodalommal egyetértve a szerző szerint a társadalom hinduizálását követi az állam hindúvá tétele, hiszen a politika aktorainak túlnyomó többsége azonosul a hinduizmussal, mint identitása legfontosabb elemével. Ez az azonosulás és a többségi elv együttesen pedig azt a paradox helyzetet teremti meg a mai Indiában, hogy állam és társadalom számos demokratikus elv feláldozásával a hinduizmus alapján válik egységesedő nemzetté, amely ezzel igyekszik a háttérbe tolni a társadalom gazdasági, vallási és kaszteredetű feszültségeit, és bizonyos értelemben megszilárdítja a családon belüli patriarchális viszonyokat, valamint szentesíti a társadalmi hierarchia tiszteletét.

Restricted access

A cikk kritikailag elemzi az EU Lisszaboni Programja „megvalósításának”első fázisát. Rámutat, hogy a tudásalapú fejlesztésre, az integrált piac tökéletesítésére és a foglalkoztatás feltételeinek javítására összpontosító stratégia csak célkitűzéseiben közösségi, a megvalósítás eszközeit a Közösség a tagállamokra hagyta. A Tanács megerősödése a többi uniós intézmény rovására, valamint az új tagállamok munkaerő-áramlásával kapcsolatos korlátozások, és ennek a tőkeáramlással kapcsolatos hatásai azonban komoly gátjai annak, hogy a tagállamok felülemelkedjenek aktuális politikai érdekeiken és kiemelt célként kezeljék az európai versenyképesség javítását. A szerző az alkotmány megfeneklését a további bővítésekre, sőt, a korábbi bővítés utólagos értékelésére vonatkozóan is intő jelnek tekinti. Ezért szorgalmazza egy, módszerében a Konventhez hasonlóan sikeres, tartalmában viszont sokkal jövőorientáltabb tárgyalássorozat megkezdését.

Restricted access

II. János Pál: Békesség a teremtő Istennel – békesség az egész teremtett világgal. 1990. január 1. Hatálybalépés: 2012. január 1. http://www.mkogy.hu/fotitkar/alkotmany

Restricted access

): Bírói gyakorlat - Alkotmány. Magyar Jog , 51. évf. 11. szám, 641–648. Harmathy A Magyar Jog 2004

Restricted access

Literature Ablonczy , B. , Az alkotmány nyomában – Beszélgetések Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel (Elektromédia 2011 ) [The volume has been published in

Full access

18. évf. 3, 68–77. Julesz Máté (2010): Szociális ökológia szalutogenetikus nézőpontból. Orvosi Hetilap 151. évf. 52, 2154–2157. Julesz Máté (2011a): GMO-mentes alkotmány. Orvosi Hetilap 152

Restricted access

alkotmányozáshoz. Új Magyar Közigazgatás , 3. évf. 12. szám, 36–40. Julesz Máté (2011): A 2011-es alkotmány környezetjogi olvasatban. Magyar Jog , 58. évf. 10. szám, 589–596. Julesz Máté (2011): Az egészséges

Restricted access

Literature Balogh , Zsolt , ‘ Az Alkotmány fogalmi kultúrája és az alkotmánybíráskodás ’ (The conceptual culture of the Constitution and the constitutional

Full access