Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • "anesztézia" x
Clear All

, 2017; pp. 271–284. 5 Fazakas J, Mándli T, Ther G. Transplantation anaesthesia. In: Bogár L. (ed.) Anaesthesia and intensive care. [Transzplantációs anesztézia. In: Bogár

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János Fazakas, Tamás Mándli, Gábor Ther, Balázs Füle, Szabolcs Tóth, Judit Fazakas, Endre Németh, Márta Hidvégi and Mónika Árkosy

Az élődonoros májlebeny-donáció után a posztoperatív cardiovascularis és thrombemboliás szövődmények a donor halálozását okozhatják, amelynek kockázata részletes kivizsgálással csökkenthető. A preoperatív funkcionális tesztek felmérik a fiziológiás tartalékot, és kiszűrik azt a donort, aki kevésbé alkalmas a sebészeti beavatkozásra. A CT-volumetria, MR-vizsgálat és a máj funkcionális rezervkapacitásának meghatározása alapján (indocianin zöld retenciós arány) a májreszekció biztonságosan végezhető. A donor citokrom P-tesztjei kiszűrik a kóros metabolizmussal rendelkező gyógyszereket. Epiduralis anesztéziával kombinált balanszírozott anesztézia során máj- és veseprotektív, illetve ischaemiás prekondicionáló gyógyszereket alkalmaznak. Fontos a normovolaemiás extrahepaticus perfúziós és oxigenizációs viszonyok fenntartása. A hepaticus oxigenizációs és hemodinamikai viszonyok biztosításával a centrális vénás és arteria hepatica nyomás csökkentése kedvező a májreszekció szempontjából. Intraoperatív trombózis profilaxisra szekvenciális összeszorító készüléket használunk. Egy májreszekciót követően a donormorbiditás csökkenthető hatásos fájdalomcsillapítással, trombózis-profilaxissal, májprotektív gyógyszerekkel, a beteg szórós megfigyelésével. Mobilizálás előtt javasolják az alsó végtagi vénás áramlás ultrahang-Doppler-vizsgálatát.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gyógynövények alkalmazása egyre szélesebb körben terjed világszerte, használatuk során azonban számos gyógyszer-interakcióval, mellékhatással kell számolni. Magyarországon még nem végeztek vegyes műtéti profilú beteganyagon gyógynövények alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy városi kórház és egy egyetemi klinika betegei között a leggyakrabban használt gyógynövények fajtáit, alkalmazási gyakoriságukat és ennek hajlamosító tényezőit. Módszer: Anonim, kérdőíves felmérést végeztünk két helyen: a Jávorszky Ödön Kórházban és a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáján. Összesen ezer kérdőívet osztottunk ki, melyből 612 kérdőív került feldolgozásra leíró statisztikai elemzéssel, χ2-próbával és Fisher-féle egzakt teszttel. Eredmények: A válaszadók 34,3%-a használt már valaha gyógynövényt, 19,6%-uk a műtét előtti két hétben. A legnépszerűbb gyógynövény az élettartam-prevalenciát tekintve a fokhagyma, a kamilla és a citromfű volt, míg a műtét előtti kéthetes időintervallumban a fokhagyma, a gyömbér és a csipkebogyó. A felmérésben szereplők 58,5%-a szenvedett valamilyen társbetegségben, melyek közül a daganatos betegségek, gastrooesophagealis reflux és endokrin betegség esetén a gyógynövény-felhasználás szignifikánsan gyakoribb volt. A betegek 64,4%-a általános sebészeti beavatkozásra várt, köztük a gyógynövény-felhasználás népszerűbb. A szociodemográfiai tényezőket vizsgálva elmondható, hogy a gyógynövények alkalmazására hajlamosít a női nem, a magas iskolázottság, a 60 év feletti életkor és a fővárosi környezet. Következtetés: Vizsgálatunk alapján az elektív műtétre váró betegek harmada használt gyógynövénykészítményeket, ötödük a műtétet megelőző két hétben. Alkalmazásuk gyakoribb a női nem, magas iskolázottság, daganatos vagy endokrin betegség és 60 év feletti életkor esetén. A gyógynövények fogyasztásáról az alkalmazók alig ötöde számolt be a kezelőorvosának. Orv Hetil. 2020; 161(1): 17–25.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Végh, István László, Marianna Juhász, Mariann Berhés, Ákos Fábián, György Koszta, Csilla Molnár and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A 2019 decemberében kitört koronavírus-fertőzéses világjárványban megbetegedettek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Nemcsak azért, mert a betegek egy része intenzív terápiás ellátást igényel, hanem mert a betegség bármely súlyossági formájában szenvedő betegeknek sebészi kezelésre is szükségük lehet. Ennek megoldása pedig jelentős kihívás elé állítja az aneszteziológusokat. Ezen összefoglaló a sebészi kezelést igénylő betegek aneszteziológiai és perioperatív ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni. Orv Hetil. 2020; 161(17): 692–695.

Open access

–2009. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009; 79–83. 2 Megyaszai S: Anesztézia (személyes emlékek). In: Kupcsulik Péter (szerk.): Az Üllői úti Sebészeti Klinika 1909

Open access

Beszámolónkban hipnóziskísérletekben alkalmazott vizuális hallucinációszuggesztiókat és azok hatékonyságát elemezzük, valamint egy olyan hallucinációtréning-módszert mutatunk be, mellyel kísérleti hipnózis helyzetben megbízhatóan sikerült hosszabb ide­ig fenntartható vizuális halluciná­ciós képet létrehozni úgy, hogy közben a hipnotizált személyek szeme nyitva volt. A hallucinációtréning-módszer kidolgozására azért volt szükség, mert kísérletünkben, melyben agyi elektromos potenciálváltozást is regisztrál­tunk, a Stanford Hipnotikus Szuszceptibilitási Skála C változat (SHSS: C) hal­lu­ci­ná­ciószuggesztiójának módosított változatát alkalmazva mindössze egyetlen sze­mély számolt be hallucinációélményről. Az általunk kidolgozott hallucinációtréning-módszerrel 7 erősen hipnábilis személyből 5-nél sikeres volt a hallucinációszuggesztió. A módszer lé­nyege, hogy a személyek a kísérleti ülést megelőző alkalommal kötetlenebb formában megtapasztalhatják, hogy képesek vizuális hallucinációs kép fenntartására. Ezt az élményt felhasználva a személyeknél a kísérlet kényelmetlen körülményei között is működik a vizuális hallucinációszuggesztió. Feltételezhető, hogy módszerünk módosított formában anesztézia létrehozására is alkalmazható nehezített (például műtéti) helyzetben.

Restricted access

Bevezetés: Az office hiszteroszkópia a méhűri vizsgálatot gyorsabbá teszi, alacsonyabb költségigényű, a betegek számára pedig kevesebb megterheléssel jár. Célkitűzés: A szerző célja volt a vizsgálatok közben tapasztalt fájdalomérzetek elemzése, új eljárás kidolgozása a petevezető-átjárhatóság ambuláns vizsgálatára. Módszer: A vizsgálatok a Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján történtek, ambuláns körülmények között, anesztézia nélkül. A 400 vizsgálat eredményének elemzése a hagyományos módszernél ismert javallatok alapján készült. A szerző a vizsgálatokhoz 2,7 mm átmérőjű optikát használt diagnosztikus, illetve operatív hüvellyel, és a fájdalomérzet objektivizálására 70 betegnél VAS-t alkalmazott. A petevezető-átjárhatósági vizsgálat során 70 esetben hasonlította az új módszert a laparoszkópos változathoz. Eredmények: Az office hiszteroszkópia alkalmazható ambuláns körülmények között, anesztézia nélkül. A tapasztalt fájdalomértékek az alcsoportokban (nem szült, szült, posztmenopauza, diagnosztikus/operatív alcsoport) szignifikánsan nem különböztek, átlagértékük 3,5±1,01 volt (p=0,34). A szelektív pertubáció a laparoszkópos kromohidrotubációhoz viszonyítva 92,06% pontosságúnak bizonyult. Következtetések: Az office hiszteroszkópia gyorsasága, fájdalommentessége az új eljárás széles körű alkalmazását támasztja alá. Meddőségi kivizsgálásban kiválthatja a műtői körülményeket igénylő beavatkozásokat. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1589–1597.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Tomcsányi, Kinga Jávor, Hrisula Arabadzisz, András Zsoldos, Vince Wagner and Balázs Sármán

Tomcsányi, J., Arabadzisz, H., Frész, T., et al.: Reverse Takotsubo syndrome pattern induced by local anaesthesia. [Reverz Takotsubo-szindróma lokális anesztézia után.]. Orv. Hetil., 2008, 149 , 2387–2389. [Hungarian

Restricted access

Absztrakt:

A perioperatív fájdalom – az eddigi erőfeszítések, irányelvek és protokollok ellenére – alulértékelt és alulkezelt. A sebészi bemetszés okozta inzultus altatott beteg esetén is nociceptiv ingerek tömegével árasztja el az idegrendszert. Ezek feldolgozása során stressz és modulációs mechanizmusok váltódnak ki, melyek jelentősen befolyásolhatják a kimenetelt. A műtőből kiadott betegeknél az első rendelések után a fájdalomcsillapítás menete megszakad, a betegek többsége fájdalomról panaszkodik. A regionális anesztézia koncepcionálisan megakadályozza a káros ingerek központi idegrendszerbe jutását, így – a műtéti érzéstelenítés mellett – alkalmas lehet a közvetlen műtét utáni időszak fájdalmainak csillapítására is. Releváns irodalmi adatok alapján bemutatjuk a regionális anesztézia történetét, a fájdalomcsillapítás multidimenzionális modelljében betöltött szerepét. A perioperatív fájdalom kórélettanában az elhúzódó nociceptiv ingerek okozta túlérzékenyítődés – perifériás és centrális szenzitizáció, leszálló moduláció – mellett számos biopszichoszociális faktor is felmerül. Az általános érzéstelenítés potenciális mellékhatásainak kivédése mellett az ultrahang-irányítással végzett perifériás idegblokád biztonságos, találati pontossága magas, a szövődmény kevés, a fájdalomcsillapítás kitűnő, hosszan tartó. Ultrahang segítségével behelyezett perineuralis katéterrel a fájdalomkontroll kiterjeszthető. A perifériás idegblokád a multimodális analgesia részeként kivédi a centrális szenzitizációt. A regionális érzéstelenítésben operált betegek műtét utáni fájdalma kisebb intenzitású, a krónikus tendencia csökken, az életminőség és a betegkomfort javul, a stresszválasz gyengül, a betegek nagy része mentesül az általános érzéstelenítés nemkívánatos szövődményeitől, mellékhatásaitól. A ma már egyre növekvő számban műtét előtt alkalmazott perifériás idegblokád bizonyítottan hatékony eszköz a krónikus posztoperatív fájdalom megelőzésében. Ultrahang-irányítással nemcsak műtéti érzéstelenítés, de hosszan tartó fájdalomcsillapítás is végezhető, melyek elérése a gazdasági tényezők mellett betegeink érdekét is célozza. Orv Hetil. 2019; 160(15): 573–584.

Open access

A hiszteroszkópia (HSC) a nőgyógyászati diagnosztikában és terápiában széles körben elterjedt endoszkópos módszer, amely a méhüregi elváltozások vizsgálatának „gold standard”-ja. A közelmúltban megjelent office hiszteroszkópia a hagyományos módszerrel szemben lehetővé teszi a beavatkozás ambulanter elvégzését. Szükségtelenné válik az anesztézia, a bevezetésre kerülő eszköz átmérőjéből adódóan nincs szükség a cervix tágítására, illetve legtöbb esetben a cervix kifogására sem. A vizsgálat javallatai igen széles körűek. A vérzészavarok mellett a meddőségi kivizsgálás és a nemritkán szintén meddőségi panaszokat okozó, más képalkotó eljárások által felvetett méhűri elváltozások (polip, submucosus myoma, adhézió) gyanúja, illetve a méh fejlődési rendellenességei képezik a legfontosabb indikációt. Áttekintésünkkel hozzá kívánunk járulni az ambulánsan, előkészületek nélkül elvégezhető igen kis invazivitással járó módszer még szélesebb körben történő alkalmazásához. A hosszabb előkészületet, obszervációt, anesztéziát és műtőt igénylő hagyományos méhtükrözést csak a felismert elváltozások korrekciójára, nagyobb képletek eltávolítására javasoljuk. Orv. Hetil., 2011, 152, 51–54.

Restricted access