Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "antibiotikum-rezisztencia" x
Clear All

A szerző áttekinti az utóbbi két év Helicobacter pylori-val kapcsolatos irodalmának egyes kérdéseit. A genetikai kutatások azonosították a baktérium, illetve a gazdaszervezet azon polimorfizmusait, amelyek a Helicobacter pylori-infekció klinikai kimenetelében (peptikus fekély, gyomorrák) szerepet játszanak. A vizsgálatokat kutatási központokban végzik, de a költségek csökkenésével helyet kaphatnak a diagnosztikában és az egyénre szabott kezelésben. Az antibiotikum-rezisztencia továbbra is emelkedik a dél-európai országokban. Jelenleg Budapesten a clarithromycinrezisztencia 17–33%, a levofloxaciné 27%. Az antibiotikum-fogyasztás felmérésével a rezisztencia részben kiküszöbölhető és az eradikációs eredmények javíthatók. A migráció világszerte problémát jelent: ausztrál, kanadai és texasi adatok szerint a bevándorlók fertőzöttsége meghaladja a befogadó országét. Olaszországban a bevándorlóknál végzett eradikáció eredményei rosszabbak, mint az olaszoké. Összefüggést vélnek a női/férfi meddőség, a habituális abortusz és a Helicobacter pylori-fertőzés között, nincs azonban adat, hogy az ilyen indikációval végzett sikeres eradikációs kezelést követi-e kihordott terhesség. A Maastricht IV/Firenze konszenzusban a bizonyíték- és evidenciaszintek újraértékelésével meghatározták a diagnosztika és eradikációs kezelés indikációit és módszereit. A nem invazív vizsgálatok a fertőzés „test and treat” kimutatásában javasoltak, endoszkópos vizsgálat alarm panaszok, szövődményes fekély, malignus elváltozás, MALT-lymphoma gyanúja esetén indokolt. A terápia kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a helyi clarithromycin- és levofloxacinrezisztenciára, 15–20% felett e szerek kerülendők. 15%-os rezisztencia alatt az első vonalbeli standard hármas kezelés adható, ennek alternatívája a négyes bizmutalapú kezelés. Sikertelen harmadik kezelés után ajánlott az antibiotikum-rezisztencia meghatározása. A második/harmadik kezelésben a szekvenciális, bizmutalapú vagy bizmutmentes négyes vagy hibrid kezelésnek is szerepe van. A Helicobacter pylori-diagnosztika és a kezelés hazai gyakorlata néhány részletében eltér az európai konszenzustól. Orv. Hetil., 2012, 153, 1407–1418.

Restricted access

. Pathol. 1996 20 1161 1171 Lotz G.: A FISH technika szerepe a H. pylori antibiotikum

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Dávid Sipos, Adrienn Nyul, Krisztina Kovács, Hussain Alizadeh and Zoltán Péterfi

Absztrakt:

Bevezetés: Míg korábban az antibiotikumok felfedezésével, klinikai alkalmazásával az orvostudomány jelentős előrelépést tett az infekciós kórképek kezelésében, a 21. században az antibiotikumok igen széles körű, gyakorta nem megfelelő felhasználásával e betegségek ismét reneszánszukat élik, a multirezisztens kórokozók pedig egyre nagyobb kihívást jelentenek a mindennapi orvoslásban. Különösen igaz ez a csökkent védekezőképességű betegekre. Mindezek szükségessé teszik, hogy az antibiotikumokat megfontoltan, az országos és helyi rezisztenciaviszonyoknak megfelelően alkalmazzuk. Célkitűzés: Egy hároméves periódusban felmérni tanszékünkön a véráramfertőzések leggyakoribb bakteriális kórokozóit, azok antibiotikum-érzékenységét és a multirezisztens kórokozók arányát. Módszer: A vizsgált időszakban a valós véráramfertőzést mutató pozitív hemokultúrás minták eredményeinek feldolgozása. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján tanszékünkön a véráramfertőzések legnagyobb részéért Gram-negatív kórokozók tehetőek felelőssé, előtérben az Enterobacteriaceae család tagjaival. Hematológiai betegek esetében megszokott módon, emellett fontos kórokozó a Pseudomonas aeruginosa. A Gram-pozitív baktériumok és multirezisztens kórokozók okozta véráramfertőzések gyakorisága kisebb. A Pseudomonas törzsek között magasabb carbapenemrezisztencia mellett kedvezőbb érzékenységi eredmények észlelhetőek piperacillin/tazobaktám, valamint cefepim tekintetében. Következtetések: Ahogy vizsgálatunk is mutatja, Hematológiai Tanszékünkön a Pseudomonas-ellenes antibiotikumok kiegyensúlyozott alkalmazásával sikerült egy olyan középutat megtalálni, amely mind a magas rizikójú betegcsoport empirikus kezelésének, mind pedig a multirezisztens kórokozók adta kihívásoknak meg tud felelni.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Hematológiai és őssejt-transzplantált betegek véráram-infekcióiról kevés adat áll rendelkezésre. Epidemiológiájuk naprakész ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a hatékony terápia megválasztásához. Célkitűzés: Jelen kutatás célja a véráram-infekciók gyakoriságának, a kórokozók megoszlásának és rezisztenciájának elemzése, a 7 és 30 napos halálozás, illetve az ezt befolyásoló rizikófaktorok vizsgálata volt. Módszer: 2016. január és 2017. július között a Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályon ápolt betegek véráram-infekcióira vonatkozó adatok kerültek feldolgozásra. Az adatokat, az intézményi adatbázisokból gyűjtöttük össze és retrospektív módon elemeztük, leíró statisztikai módszerek alkalmazásával. A rezisztenciára vonatkozó adatokat összevetettük az Országos Epidemiológiai Központ 2016-os adataival. Eredmények: Összesen 362 beteg 624 pozitív vérmintájából 216 kontaminációnak bizonyult. A 408 nem kontamináns izolátumhoz kapcsolódó epizódok száma 353 volt. A monomikrobás (N = 320) epizódok hátterében 149 (47%) esetben Gram-pozitív, 166 (52%) esetben Gram-negatív, 5-ben (2%) pedig gomba kórokozó igazolódott. Gram-pozitív speciesek: koaguláz-negatív staphylococcusok (49%), Staphylococcus aureus (16%), Streptococcus species (15%). Gram-negatív speciesek: Escherichia coli (46%), Klebsiella species (19%) és Pseudomonas aeruginosa (17%). A Staphylococcus aureusok 19%-a, a Staphylococcus epidermidis törzsek 73%-a methicillinrezisztens, az enterococcusok 20%-a vancomycinrezisztens, az Acinetobacter baumannii és Pseudomonas aeruginosa törzsek 40% illetve 11%-a multirezisztens, a Gram-negatívok 27%-a fluorokinolonrezisztens, az Enterobacteriales 14%-a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz-termelő volt. A 7 és 30 napos halálozás 12% és 21% volt. Halálozás szempontjából szignifikánsan magasabb kockázatot jelentett a fungaemia (p = 0,007) és a myeloma multiplex mint alapbetegség (p = 0,045). Következtetések: Kutatásunkban a Gram-negatív baktériumok enyhe túlsúlyát és az országos átlagnál kedvezőbb rezisztenciát figyeltünk meg. Halálozás szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a myeloma multiplexes betegek és a gombainfekciók.

Open access

Absztrakt:

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta infekciók növekvő gyakorisága napjaink egyik legfontosabb közegészségügyi problémája. A Gram-negatív speciesek túlélésük érdekében különféle módokon védekeznek az antibiotikumok hatásával szemben: bontó és átalakító enzimeket termelnek, megváltoztatják permeabilitásukat, illetve eltávolítják magukból a gyógyszermolekulákat. A súlyos, nosocomialis infekciók kórokozói között mind nagyobb arányban fordulnak elő számos fertőzésellenes szerrel szemben ellenálló (multirezisztens, extenzív rezisztens, illetve pánrezisztens) törzsek. A probléma megoldásának egyik útját új antibiotikumok fejlesztése jelentheti. A ceftolozán-tazobaktám olyan új béta-laktám + béta-laktamáz-gátló kombináció, amely ellenáll a széles spektrumú béta-laktamáz enzimek többségének, emellett kiemelkedő Pseudomonas-ellenes hatékonysággal bír. Olyan törzsekkel szemben is alkalmazható, amelyek a porinvesztés vagy az efflux pumpa aktiválódása miatt váltak rezisztenssé a korábban még hatékony béta-laktámokkal szemben. A ceftazidim-avibaktám hatásspektrumából kiemelendő, hogy a karbapenemáz- (KPC-) termelő bélbaktériumokkal szemben is hatásos. Az új szerek bevezetése mellett kiemelt gyakorlati jelentőséggel bír a hatékony infekciókontroll-rendszer működtetése és az antiinfektív szerek szabályozott, körültekintő alkalmazása (antimikrobiális stewardship). Orv Hetil. 2017; 158(39): 1528–1534.

Restricted access

A nosocomialis infekciók gyakorisága és a kórokozók antibiotikum-rezisztenciája világszerte emelkedést mutat az intenzív osztályokon. A nem fermentáló Gram-negatív baktériumok által okozott véráramfertőzések nagyobb mortalitással hozhatók összefüggésbe. Cél és módszer: A szerzők célja a 2008-ban és 2010-ben sebészeti intenzív osztályon kezelt betegek hemokultúráiból izolált nosocomialis kórokozók antibiotikum-érzékenységi adatainak összehasonlítása volt. Eredmények: A methicillinrezisztens Staphylococcus aureus és a kiterjesztett spektrumú béta-laktamázt termelő Klebsiella ssp. és Escherichia coli érzékenysége nem változott, az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa antibiotikum-rezisztenciája nagymértékben nőtt. Multirezisztens Acinetobacter 2008-ban hemokultúrában nem fordult elő, 2010-ben azonban az összes véráramból izolált Acinetobacter csak colistinre volt érzékeny. A Pseudomonas aeruginosa érzékenysége a vizsgált időszakban a karbapenemekre és a piperacillinre jelentősen csökkent. A multirezisztens Gram-negatív kórokozókkal fertőzött betegek mortalitását nagyobbnak találták az antibiotikum-érzékeny baktériummal fertőzött betegekhez képest. Következtetések: A vizsgálat eredményei hangsúlyozzák a hatékony infekciókontroll, az adekvát dózisban és időben kezdett empirikus antibiotikum-terápia és a megfelelő nővér:beteg arány jelentőségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1486–1491.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Farkas, Eszter Ostorházi, Katinka Pónyai, Béla Tóth, Elmardi Adlan, László Párducz, Márta Marschalkó, Sarolta Kárpáti and Ferenc Rozgonyi

Az Ureaplasma urealyticum és Mycolasma hominis fontos szerepet tölt be az urogenitális fertőzések kiváltásában. Célok: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD-ambulanciáján 2008. május 1. és 2010. július 31. között vizsgált betegek genitális mintáiban az Ureaplasma urealyticum és Mycoplasma hominis gyakoriságának és antibiotikum-érzékenységének elemzését tűzték ki célul. Módszerek: Férfiaknál az urethrából, nőknél a cervixből és urethrából vattapálcával (Biolab) vett mintákat Urea-Myco DUO kit (Bio-Rad) segítségével tenyésztették, majd a pozitívnak bizonyult minták esetén a rezisztenciát U9 levesben SIR Mycoplasma kittel (Bio-Rad) határozták meg. Eredmények: A vizsgált 4154 beteg genitális mintájából 247 esetben (6%) Ureaplasma urealyticum és 26 esetben (0,63%) Mycoplasma hominis tenyészett ki. Mind az Ureaplasma uraelyticum, mind a Mycoplasma hominis törzsek többsége (75%, illetve 77%) cervixből, kisebb hányada (25%, illetve 23%) férfi és női urethramintából származott. Az Ureaplasma urealyticum- és a Mycoplasma homonis-pozitívak a 16–60 év között minden korcsoportban megtalálhatók voltak, de legnagyobb arányban a 21–40 évesek között fordultak elő. A legtöbb U. urealyticum törzs megőrizte érzékenységét tetracyclin (95%), doxycyclin (96%), azithromycin (88%) és josamycin (90%) iránt, míg a törzsek 21%-a ofloxacin, 85%-a erythromycin-, 79%-a clindamycinrezisztens volt. Az Ureaplasma urealyticum törzsek 77%-a erythromycinre és clindamycinre együttesen is rezisztens volt, ami jelzi, hogy az ex iuvantibus adott két antibiotikum mindegyike szelektálhatja a keresztrezisztenciával bíró törzseket is. A Mycoplasma hominis törzsek között a clindamycin-, doxycyclin-, ofloxacin- és tetracyclinrezisztens törzsek aránya 4–12% volt. Következtetések: Az összes vizsgált antibiotikumra mindössze egyetlen Ureaplasma urealyticum törzs bizonyult érzékenynek, ezért a tenyésztés vagy a kórokozó kimutatása molekuláris genetikai módszerrel (PCR) nem elégséges a biztosan sikeres terápiához, ahhoz az antibiotikum-érzékenység meghatározása is szükséges. A szerzők felhívják a figyelmet a hazai U. urealyticum nagymértékű erythromycin-, clindamycin- és ofloxacinrezisztenciájára. Magyarországon ez az első ilyen klinikai mikrobiológiai közlemény. Orv. Hetil., 2011, 152, 1698–1702.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Marcell Szabó, Anna Bozó, Sándor Soós, Katalin Darvas, László Harsányi and Ákos Csomós

obtained from microbiologic surveillance in Hungary. [Nemzeti Bakteriológiai Surveillance Adatfeldolgozó Csoport. A magyarországi mikrobiológiai surveillance antibiotikum rezisztencia eredményei.] Országos

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Juhász, Ria Benkő, Mária Matuz, Réka Viola, Gyöngyvér Soós and Edit Hajdú

-data.pdf Katona, Z., Molnár, I.: Importance of professional proposals in the era of broadening antibiotic resistance. [Egyes szakmai ajánlások jelentősége az antibiotikum-rezisztencia kiterjedésének korában.] Orv

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Barcs, Aranka Kovács, Katalin Antmann, Anita Becker and Gyula Domján

://mikrobiologia.sote.hu/downloads/labor/korlevel_MRSA.pdf Országos Epidemiológiai Központ, Bakteriológiai Főosztály: Mikrobiológiai körlevél. Az Európai Antibiotikum Rezisztencia Surveillance (EARSS) által javasolt protokoll az E. coli és Klebsiella törzsek szélesspektrumú β-laktamáz termelésének kimutatására

Open access