Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "antibiotikumhasználat" x
  • All content x
Clear All

antibiotikum-használat prevalencia vizsgálata a hosszú ápolási idejű intézményekben.] Családorvosi Fórum, 2012, 12 (5–6), 34–36. [Hungarian] Matheï, C., Niclaes, L., Suetens, C., et al.: Infections in residents of

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein–Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek – például a C-reaktív protein (CRP) – emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55.

Open access