Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "anya–csecsemő interakciók" x
Clear All

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

Restricted access

Absztrakt

A csecsemők érzelemszabályozó kapacitását és megküzdési mechanizmusait, valamint az anyai viselkedést 4 és 9 hónapos korban a mérsékelten stresszkeltő, módosított Tronick-féle „fapofa” helyzetben 115 anya–csecsemő párnál vizsgáltuk. Az anyai és gyermeki viselkedést saját kódrendszerünk alapján az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével öt dimenzió mentén folyamatosan rögzítettük (tekintet iránya, vokalizáció, érzelmi állapot, mozgásos aktivitás, tükrözési viselkedés).

A 4 és 9 hónapos korú csecsemők mennyiségileg és minőségileg eltérő módon reagáltak a szituációra. A csecsemők 9 hónaposan több interaktív és semleges típusú vokalizációt, valamint tárgymanipulációt mutattak. Az anyai kommunikáció szüneteiben (fapofa epizódok) a 9 hónapos csecsemők többet néztek az anyjuktól eltérő irányba. A hangban, mozgásban és komplex formában jelentkező tükrözési viselkedés szinte kizárólag 9 hónapos korban volt megfigyelhető. Megerősítve korábbi kutatási eredményeket azt tapasztaltuk, hogy a 9 hónapos csecsemők változatosabb eszköztárral rendelkeznek a stresszel való megküzdésben. Az anyák viselkedése is eltért a csecsemők életkora szerint. A csecsemők 9 hónapos korában kevesebb pozitív, több semleges érzelmet mutattak. A mozgásban, hangban és a több modalitásban jelentkező tükrözési viselkedés a 9 hónapos, míg az arckifejezésbeli tükrözés a 4 hónapos csecsemők irányába jellemzőbb.

A csecsemőket az interakciós epizódokban megfigyelt megküzdési viselkedésmintázat alapján mindkét életkorban hasonló csoportokba (semleges, sírós, anyafókuszú) sorolhattuk. A csecsemőklaszterek között a helyzetben megfigyelhető viselkedési különbségek markánsabbak voltak, mint az életkorok közt.

A csecsemő negatív érzelmeinek szabályozására a két életkorban hasonló anyai stratégiák (pozitív, semleges-pozitív, semleges, visszahúzódó) jelentek meg, amelyek eltérő hatékonyságot mutattak.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ildikó Tóth, Alexandra Füleki, Ágnes Kata Szerafin, Krisztina Lakatos and Judit Gervai

Háttér és célok

A közös figyelem képességének jellemzően 9 hónapos kori megjelenését követően a csecsemő triádikus (felnőtt—csecsemő—tárgy) interakciók során oszthatja meg a tárgyakkal, eseményekkel kapcsolatos élményeit egy másik személlyel. E képesség fejlődési ütemében megfigyelhető egyéni változatosságot a csecsemő adottságai mellett a gondozói környezet szocio-emocionális jellemzői is befolyásolhatják az interakciók minőségén keresztül.

Módszer

Kutatásunkban a csecsemők 9 hónapos korában, részben kötött játékhelyzetben figyeltük meg anya—csecsemő párok triádikus helyzet létrehozására irányuló kezdeményező viselkedését, valamint közös fi- gyelmi tevékenységét. A viselkedési jellemzőket az egyéves korban mért kötődés minőségével és az anyai érzelmi kommunikáció atipikusságának mértékével vetettük össze.

Eredmények

Ahol több párhuzamos (egyszerű) közös figyelem jellemezte az interakciót, ott az anya kevesebb időt töltött passzív monitorozással, viszont többször hívta fel a csecsemő figyelmét a tárgyra dinamikus animálással, és többször pillantott a csecsemő arcára kezdeményezés közben. Ugyanakkor a fejlődésben újabb minőségi lépést jelentő koordinált (megosztott) közös figyelem legerősebb prediktorának a csecsemő összetett, az anya és a tárgy közti tekintetváltással is együtt járó válasza bizonyult. A közös figyelem viselkedések nem függtek össze az anyai atipikus viselkedéssel és a dezorganizált kötődéssel. A párhuzamos — nem koordinált — közös figyelem magas aránya viszont a bizonytalanul kötődő diádok interakciójában volt leginkább jellemző, ami az inszenzitív, a gyermek érdeklődését korlátozó gondozói viselkedés befolyására utalhat.

Következtetések

A 9 hónapos kori interakciók során megfigyelt koordinált közös figyelem vélhetően inkább a csecsemő fejlődési üteme által meghatározott készségek (pl. tekintetváltogatás), mint az anya egyéni viselkedésének függvénye. Ez magyarázhatja, hogy — ellentétben a párhuzamos közös figyelemmel — a korai koordinált közös figyelem egyéni variabilitása nem mutatott kapcsolatot a kötődés minőségével, amelyet elsősorban a gondozói viselkedés alakít.

Restricted access