Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Methods for Creating an Architectural and Artistic Image of Penitentiary Complexes

Módszerek büntetés-végrehajtási intézetek építészeti és művészi arculatának kialakítására

Építés - Építészettudomány
Author:
Yuliia Tretiak

The analysis of the world experience in the design, construction, and operation of penitentiary complexes revealed an urgent need to modernize the architectural environment of correctional institutions in post-Soviet countries. Several problems of the life of modern correctional institutions have been identified, namely: the inconsistency of the quality of their architectural environment with the modern needs of the penitentiary system; low level of adaptability and flexibility of urban planning, functional planning, and subject-spatial forms; morally outdated, emotionally negative, unaesthetic architectural and artistic image of penitentiary buildings and complexes. The purpose of this study was to identify traditional and innovative methods and means of forming an architectural and artistic image of penitentiary complexes for their further use in the field, covering their design and modernization. Based on the functional-typological and socio-psychological requirements, the criteria for harmonizing the architectural environment were determined and the patterns, methods, and means of creating a humane aesthetic architectural and artistic image of such complexes.

Restricted access

A csípőtáji töréseket követő intézményi rehabilitációra utalás gyakorlata és a beutalást befolyásoló tényezők a hazai közfinanszírozási adatok alapján

Analysis of the practices and influencing factors of referral to inpatient rehabilitation following hip fractures based on data from the Hungarian healthcare funding database

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecília Surján
and
Éva Belicza

Bevezetés: A csípőtáji törések az elöregedő társadalmakban kihívást jelentenek az egészségügyi rendszerek számára. Az érintettek egészségi állapotának, életminőségének alakulása nemcsak az akut, hanem a rehabilitációs ellátás függvénye is. Kevés adat áll rendelkezésre a magyarországi csípőtáji töréseket követő rehabilitációs ellátási gyakorlatról. Célkitűzés: A csípőtáji törések akut ellátása utáni 30 napon belül fekvőbeteg-intézményi rehabilitációra történő felvételi arányok vizsgálata és a felvételt befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: 2005 és 2015 közötti esetszintű, a társadalombiztosító finanszírozási adatbázisából származó betegforgalmi adatok elemzése többváltozós logisztikus regressziós modell segítségével, valamint a rehabilitációs arányok leíró statisztikai elemzése 2005 és 2015, illetve 2019. január 1. és 2020. december 31. között. Eredmények: A rehabilitációra utalás aránya erős növekedést mutat 2005 és 2015 között, további növekedés tapasztalható 2019-ben a 2020-ban észlelt visszaesés előtt. A logisztikus regressziós elemzés szignifikáns hatást mutat a beteg neme, életkora, az ellátási gyakorlatot és hozzáférhetőséget vizsgáló változók esetén. A beteg állapotára utaló változók közül erőteljes hatásuk az akut ellátás során kialakult szövődményeknek van, de a vizsgált társbetegségek többsége is szignifikáns hatású. Következtetés: A rehabilitációra utalási arányok tendenciája kedvezően alakul; a befolyásoló tényezők hatásának irányában nem figyelhető meg változás, a hatás erőssége azonban változik. A regressziós modell erőssége alapján feltételezhető a vizsgált évek alatt konzisztensebbé váló ellátási gyakorlat. Orv Hetil. 2022; 163(25): 990–1000.

Open access

1968 hatása a francia oktatásügyre

The Impact of the 1968 on French Education

Educatio
Author:
Iván Bajomi

Absztrakt:

Tanulmányomban először a ’68-as diákmozgalom nyomán megalkotott francia felsőoktatási törvény létrejöttét mutatom be levéltári forrásokat felhasználó új publikációk alapján. Ezután az egyetemi oktatás terén bekövetkezett változásokról és a döntésekben való egyetemi és középiskolai diákrészvétel intézményesüléséről írok. Meg kell jegyezni, hogy a részvételi arányok általában alacsonyak. Röviden szót ejtek a ’68-as májusi események szellemét legjobban megtestesítő Vincennes-i Egyetemről is. Ugyancsak szólok az elmúlt fél évszázad középiskolai diákmozgalmairól, amelyek hatékonyan tudták befolyásolni az oktatáspolitikai folyamatokat. Tanulmányom utolsó részében azt is bemutatom, hogy 1968 hogyan járult hozzá az iskolai fegyelem fennmaradásában szerepet játszó hagyományos megoldások ellehetetlenüléséhez.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Cserép
,
Eszter Losoncz
,
Anikó Malik
,
Andrea Székely
,
Piroska Balog
, and
Mária Kopp

A nyitott szívműtét kimenetelét, a műtét utáni felépülést nem csupán a beteg fizikai állapota és a klinikai változók határozzák meg. Ebben a kérdésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szocioökonómiai és a pszichoszociális tényezők. Az utóbbi évtizedekben a revascularisatio eredményeinek értékelésekor előtérbe került a beteg egészségi állapotának, az egészséggel kapcsolatos életminőségének önértékelése, önbecslése (self-perceived health related quality of life). Az eddigi eredmények alapján valószínű, hogy az egészségi állapot önbecslése, a depressziós tünetegyüttes és a szorongás rövid és hosszú távon is befolyásolja a coronaria-bypassműtétet követő felépülést. Az egyedül élők, a szociálisan elszigeteltek körében szintén magasabb morbiditási és mortalitási kockázattal kell számolnunk. Az alacsonyabb iskolázottság és a rossz szociális háttér szintén szerepet játszhat a magasabb halálozási arányok alakulásában. Összefoglaló tanulmányunkban megpróbálunk áttekintést adni a szívműtét kimenetelét befolyásoló pszichoszociális tényezőkről.

Restricted access

Meszéna György 70. születésnapja tisz-teletére. Erlich É. - Csorba M.-né - Pártos Gy. - Szarvas P.-né (1977): Fejlettségi szintek, arányok és szerke-zetek, I-II. füzet. Budapest

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Miklós Buzás
,
Olga P. Nyssen
,
Francis Mégraud
,
Colm O’Morain
, and
Javier P. Gisbert

Absztrakt:

Bevezetés: A páneurópai H. pylori-regisztert 2013-ban dolgozták ki az európai eradikációs kezelések monitorozására. Célkitűzés: Az eradikációs kezelések hatásosságának kiértékelése járóbeteg-szakrendelésen. Módszer: 2013 és 2019 között 247 beteget regisztráltunk egy prospektív, nem intervencionális tanulmányba. A fertőzést endoszkópos, szövettani, ureázgyorsteszt és 13C-urea-kilégzési vizsgálattal igazoltuk. A betegek első kezelésként 7 napos hármas (PPI + amoxicillin + klaritromicin vagy tinidazol), módosított szekvenciális (10 nap amoxicillin 5 napig + tinidazol + levofloxacin 5 napig), 10 napos egyidejű négyes (PPI + amoxicillin + tetraciklin vagy doxiciklin + metronidazol vagy tinidazol) vagy bizmutalapú négyes kezelést kaptak. Második és harmadik kezelésként bizmut- vagy nem bizmutalapú négyes kezelést adtunk. Eredmények: Az eradikációs arányok protokoll szerint az alábbiak: 82,7% (95%-os megbízhatósági tartomány: 68,1–97,4) (hármas kezelés), 85,2% (75,4–93,9) (szekvenciális kezelés), 95,1% (89,6–100,0) (egyidejű négyes séma), 82,8% (69,7–95,9) (bizmutalapú kezelés). A második kezelés 70,0%-os (52,6–87,4), a harmadik 54,5%-os (19,4–86,6) eredményt ért el. Következtetés: Az első kezelésben az egyidejű négyes séma eredménye szignifikánsan jobb, mint a hármas kezelésé, és nem szignifikánsan jobb, mint a szekvenciális és a bizmutalapú kezelésé. A második és a harmadik kezelés eredménye szuboptimális. Orv Hetil. 2019; 160(47): 1856–1863.

Restricted access

Talajművelési módok és a talaj agronómiai szerkezetének összefüggései

Effect of tillage methods on the agronomical structure of the soil

Agrokémia és Talajtan
Author:
Bencsik Katalin

A talaj agronómiai szerkezetét a különböző művelési kezeléseket reprezentáló tartamkísérletben és lejtős területen, bakhátba és a hagyományosan vetett kukoricaállományban vizsgáltuk József-majorban.

Az agronómiai szerkezet legkedvezőbb arányait (rög:morzsa:por=31:68:1) tavasszal a védőnövénnyel bevetett, szántott talajon kaptuk. A védőnövény hiánya kisebb eltérést mutatott, az arányok 33:65:2% szerint alakultak.

Az agronómiai szerkezet a direktvetés esetében volt a legrosszabb mind a védőnövényes, mind a védőnövény nélküli kezelésben. A nyári vizsgálat idején a szántott, védőnövénnyel fedett talajban a rög:morzsa:por aránya 33:63:4%, és ehhez hasonlóan jó eredményt tapasztaltunk a lazított, a tárcsázott és a direktvetéssel hasznosított talajok esetében is. A különböző kezelésekben mért adatok szórásából arra következtethetünk, hogy a korábban gyakran bolygatott talajokban a morzsaregenerálódás még a kezdeti stádiumban van. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a rögösödés és a porosodás kímélő műveléssel és a felszín takarásával előnyösen befolyásolható.

A lejtős területen folytatott kísérletben azt tapasztaltuk, hogy a talaj felszínének kímélése jótékony az agronómiai szerkezet alakulására. A rög:morzsa:por a bakhátas művelésben 18:71:11%, a hagyományosan művelt talajban 38:55:7% volt. A bakhátas kísérletben kapott adatok a talajra hullott csapadékvíz helyben tartásának, az elsodródás, lefolyás megakadályozásának fontosságára irányítják a figyelmet.

The agronomical structure of the soil was examined in two experiments. The first was a long-term experiment, including five different tillage treatments (ploughing, direct drilling, cultivation, disking, loosening and disking) in Józsefmajor, and the second a conventional and ridge tillage experiment on a sloping area. The agronomical structure was classified according to the aggregate size which was divided into three fractions (> 10 mm clod; 10–0.25 crumb; <0.25 dust). The physical status of the soil is better if the rate of the crumb fraction is higher.

The physical status can be directly modified by tillage. Extreme clodding may occur if inappropriate tools are used for tillage in dry, severely compacted soil. Natural and human induced degradation processes and long-term mechanical stresses may cause dust formation in the soil. These two types of agronomical structure degradation are the most typical problems in Hungary, which can be solved through land use aimed at conservation and soil protection.

The ploughed plot sown with a catch crop gave the best fraction rate (clod:crumb:dust=31:68:1) in spring. In treatments without a catch crop the result was a little lower, with a rate of 33:65:2%. The worst agronomical structure was found in the direct drilling plots with and without a catch crop. In summer the clod:crumb:dust rate in the ploughing treatment with a catch crop was 33:63:4%, but good results were also recorded in the loosening, disking and direct drilling treatments. It can be concluded that clodding and dust formation can be favourably influenced by conservation tillage. Plant cover may also have a positive effect on the physical structure.

On sloping areas conservation tillage has a beneficial effect on the agronomical structure. After ridge tillage the clod:crumb:dust rate was 18:71:11%, while this rate was 38:55:7 % in the case of conventional tillage. Ridge tillage protects the soil and could be used as a conservation method for the prevention of erosion. This is of great importance, because soil and wind erosion endanger more than 43% of the land in Hungary.

It can thus be concluded that soil conservation and protection tillage have a favourable effect on the agronomical structure and physical status of the soil.

Restricted access

A tanulmány egy szimulációs modell segítségével azt elemzi, hogy a képességek korai fejlettségi szintjéből milyen biztonsággal lehet a később elért szintre következtetni, és megvizsgálja, hogy az eredményeknek milyen konzekvenciái vannak az iskolai szelekciós mechanizmusokra. Az elemzés empirikus alapjául az induktív gondolkodással négy életkorban (az 7., és 11. évfolyamokon) összesen közel 7800 tanulóval elvégzett felmérés szolgált. Az első lépesben a mérési adatokhoz (a megfelelő életkori csoportok átlagához) egy logisztikus görbét illesztettünk, meghatároztuk a görbe paramétereit. Ezután a hetedik évfolyam adataiból kiindulva minden egyes egyénhez egy logisztikus görbét generáltunk úgy, hogy az eleget tegyen a következő feltételeknek: a szimulált adatok átlaga feleljen meg a felmérésből származó tapasztalati adatoknak, és az egyes életkorok közötti korrelációk feleljenek meg az irodalomból ismert tipikus értékeknek. Az így előállított adatbázis segítségével megvizsgáltuk, milyen eséllyel maradnak az adott fejlettségi sávban azok a tanulók, akiket a 4., a 6. vagy a 8. évfolyamon az akkori fejlettségük alapján mint legfejlettebbeket kiválasztottunk. Az elemzéshez a 8, a 6 és a 4 osztályos gimnáziumok valódi beiskolázási arányait használtuk fel. Elemzéseink azt mutatták, hogy ha a fejlődés a modellben feltételezett szabályok szerint menne végbe, akkor a 10 éves korban kiválasztott felső 3,5%-nak csak egyötöde, a 12 évesek közül kiválasztott 9,6%-nak több mint a fele, a 14 évesek közül kiválasztott felső 31,6%-nak pedig a négyötöde marad az adott felső sávban a 12 évfolyam végére. A szimulált adatbázis segítségével tetszőleges más arányok mellett is el lehet végezni a modellszámításokat. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban a kognitív fejlődés folyamatait számos személyes tulajdonság és a szocio-kulturális hatások is befolyásolják.

Restricted access

Extrapulmonalis tuberculosis – diagnosztikai és terápiás kihívás

Extrapulmonary tuberculosis – a diagnostic and therapeutic challenge

Orvosi Hetilap
Authors:
Hédi-Katalin Sárközi
,
Maria-Beatrice Ianoși
,
Bianca-Emilia Ciurba
,
Nimród László
,
Tibor Sárközi
, and
Gabriela Jimborean

Összefoglaló. Bevezetés: Az extrapulmonalis tuberculosis incidenciája növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy az elmúlt években világszerte csökkent a tuberculosisos esetek száma. Célkitűzés: Az extrapulmonalis tuberculosisra hajlamosító tényezők felmérése és a bakteriológiai és szövettani diagnosztizálási arányok meghatározása az egyes formák esetén. Módszer: A regionális ellátási területünkhöz tartozó területről három év alatt (2018. januártól 2020. decemberig) hozzánk került 63, extrapulmonalis tuberculosisos eset retrospektív elemzését végeztük. A bakteriológiai vizsgálat alapját a különböző minták Ziehl–Neelsen-festése és Löwenstein–Jensen-táptalajon történő tenyésztése képezte. Egyes esetekben GeneXpert- és szövettani vizsgálatra is sor került. Eredmények: Az esetek többségében a minták vidéki környezetből, középkorú egyénektől származtak. A legfőbb kockázati tényezőkként a rossz életkörülményeket, a munkanélküliséget, a dohányzást és a krónikus alkoholizmust említhetjük. 18 esetben a kórismézés bakteriológiai, 17 esetben pedig szövettani vizsgálattal történt. A bakteriológiai vagy szövettani vizsgálatokkal nem igazolt eseteknél a kórismézéshez valószínűségi kritériumokra támaszkodtunk, azaz epidemiológiai, klinikai és képalkotási módszerekre. Az extrapulmonalis tuberculosisos formáinak megoszlása a következő: 25 mellhártya-, 13 csont-ízületi, 11 nyirokcsomó-, 7 agyhártya-, 4 vese-, 2 bőr- és 1 gyomor-bél rendszeri tuberculosis. A tuberculosisos mellhártyagyulladás bakteriológiai megerősítése 3 esetben történt meg. A csont-ízületi tuberculosist 6 esetben bakterológiailag, 4-ben pedig szövettanilag igazoltuk. A tuberculosisos agyhártyagyulladást 5 esetben bakteriológiai vizsgálattal kórisméztük. A nyirokcsomó-, illetve bőrtuberculosist szövettani vizsgálattal igazoltuk. A tuberculosis elleni kezelést a betegek jól tolerálták, de a compliance a kezelés során alacsony volt (92%). Megbeszélés: A bakteriológiai és szövettani megerősítéssel járó nehézségek miatt az extrapulmonalis tuberculosis továbbra is diagnosztikai kihívást jelent. Következtetés: Az esetek korai felismerése és szoros megfigyelése csökkentheti a szövődményeket, és hozzájárulhat a compliance növeléséhez. Orv Hetil. 2022; 163(19): 750–757.

Summary. Introduction: The incidence of extrapulmonary tuberculosis is still high despite of the decrease in global tuberculosis cases during the last years. Objective: Evaluation of predisposing factors and determination of bacteriological and histopathological confirmation rates for extrapulmonary tuberculosis. Method: We performed a retrospective study of 63 cases of extrapulmonary tuberculosis diagnosed in regional supply area between January 2018 and December 2020. The bacteriological examination included Ziehl–Neelsen staining and Löwenstein–Jensen culture from various pathological specimens. In some cases, we also performed GeneXpert and histopathological examination. Results: Cases were predominantly from rural areas and in middle-aged people. The major risk factors were precarious living conditions, unemployment, smoking and alcohol abuse. In 18 cases, the diagnosis was confirmed by bacteriological and in 17 by histopathological examination. In cases without bacteriological or histopathological confirmation, we corroborated the probability criteria as epidemiological, clinical, and imaging findings. Extrapulmonary tuberculosis manifested as pleural (25), osteoarticular (13), nodal (11), meningeal (7), renal (4), cutaneous (2) and gastrointestinal (1) tuberculosis. Bacteriological confirmation of tuberculous pleurisy was made in 3 cases. Osteoarticular tuberculosis had bacteriological confirmation in 6 cases and histopathological in 4. Tuberculosis meningitis was diagnosed in 5 cases by bacteriological examination. Lymph node and cutaneous tuberculosis were confirmed by histopathological examination. Antituberculotic treatment was well tolerated by patients, but the compliance was low (92%). Discussion: Extrapulmonary tuberculosis is a diagnostic challenge due to the difficulty of bacteriological and histopathological confirmation. Conclusion: Increasing early confirmation and careful monitoring of cases can reduce complications and increase treatment compliance. Orv Hetil. 2022; 163(19): 750–757.

Restricted access

Összefoglalás

Talaj- és növényvizsgálatokkal, továbbá egzakt szabadföldi kisparcellás kísérletek terméseredményeivel és biomassza mérésével járultunk hozzá az eddigiek során a hazai és nemzetközi irodalmakban leírtakhoz, hangsúlyozva azt, hogy az eredményeink elsősorban a nyugat-dunántúli barna erdőtalajokon járulhatnak hozzá a növénytermesztési technológiák fejlesztéséhez, a talajtermékenység fenntartásához és fokozásához.

– A számításokból tápanyagmérlegeket, fajlagos értékeket és más paramétereket készítettünk, amelyből számos következtetés vonható le.

– A kombinációk, kezelések átlagában az NPK fajlagos arányok a szemtermésben 2,3–0,5–0,4 mg/kg-ra becsülhetők, a szalmatermések NPK aránya 0,4–0,1–1,3 mg/kg volt. A kísérletek tápanyagmérlege azt mutatja, hogy a legnagyobb terméseket a N mérlegegyensúly közelében határozhatjuk meg, a talaj természetes ásványi N szolgáltató képessége 30–40 kg/ha értékre becsülhető. A pozitív P mérleg miatt a P jelentősen feldúsult a talajban (300–700 mg/kg AL-P2O5), a gyakorlatban ilyen értékeknél a P műtrágyázás szüneteltethető. A N műtrágyázás agronómiai hatékonysága 40–70% volt.

– Fel kell hívni a figyelmet a talajok C tartalmának, illetve humusztartalmának megőrzésére és fokozására, amely a fenntartható mezőgazdasági fejlődés záloga. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos túlzott elvárásoktól tartózkodni kell (CO2 termelés, sink hatás, a CO2 lekötése a körforgalomból) (Körschens 2008).

– A talaj multifunkcionális tulajdonságokat tartalmazó érték, amely talajfizikai és agrokémiai, továbbá szerves anyag és víztároló szerepet működtető rendszer nagy értéket hordoz (Várallyay 2007).

– Dolgozatunkban és publikációinkban az egyes kísérleti eredményeken keresztül újabb információkat adunk az optimálisnak tűnő N, P, K műtrágyázás gyakorlatához, a kemizáláshoz, a vízmegőrző és talajvédő talajművelés rendszeréhez, a különböző szerves trágyák fontosságát hangsúlyozva a műtrágyázás mellett. Az eredmények felhasználhatók a vetésváltási rendszerek tervezéséhez, a CO2 körforgalommal és bioenergetikával kapcsolatos kutatásokban is.

Restricted access