Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "architectural theory" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

2010-ben emlékeztünk meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének 140 éves évfordulójáról. Az építészetelmélet és az építészettörténet mindig szervesen összekapcsolódott. A Tanszék által idén rendezett két konferencia megpróbálta a tanszéki és a Tanszék-közeli résztvevők aktuális építészetelméleti véleményét összefoglalni. Az egyik Struktúra – Textúra – Faktúra címmel 2011. május 12-én hangzott el, a mai építészetben is fellelhető anyagszerűség és a rohamosan elterjedő digitális technika egymásra hatását vizsgálta. Előadói Pazár Béla, Klobusovszki Péter, Szalai András, Ferkai András, Cságoly Ferenc, Simon Mariann, Vukoszávlyev Zorán és Masznyik Csaba voltak. A másik konferencián, 2011. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Elméleti és Műemléki Bizottsága felolvasóülésén Simon Mariann és Bonta János egymást követő előadásai az utóbbi 50 év építészetelméleti változásaira mutattak rá. Bonta János, a Tanszék professzor emeritusa, idén ünnepli 90. születésnapját. Istvánfi Gyula professzor emeritus laudációja bemutatta és méltatta az idős professzor életútját, munkásságát és jelentőségét.

Restricted access

. Nesbitt 1996, Kate Nesbitt (ed.): Theorizing a New Agenda for Architecture: an Anthology of Architectural Theory 1965–1995. Princeton Architectural Press, New York 1996. Panofsky 1986, Erwin Panofsky: Gótikus építészet

Restricted access

Szentkirályi Zoltán 1980-ban kapott meghívást oktatóként a Mesteriskolába többek kívánságára, de Szendrői Jenő akarata és döntése révén. Tanulmányai 1963-tól jelentek meg, de a leírt szövegek továbbgondolására kiváló terep volt a Mesteriskola, hallgatóival, tanáraival, mestereivel.A hallgatók új iránti vágyát építészettörténeti korok példáival elégítette ki, okosan és meggyőzően bemutatva a barokk kor modernségét. Római és ausztriai útjaik alkalmat adtak az ifjúság számára a történeti korok építészetének tágabb megítélésére. Szentkirályi Zoltán sokszínűsége újdonság volt az építészeti múlt oktatásának akkori mindennapjaiban, nála a tanított történeti anyag sajátosan komplexszé vált. E közös utakon ez a spontaneitás, az improvizálás a lényeghez tartozott, a szavakban leírt szabatos bonyolultság a helyszínen egyszerűvé vált. „Szentkirályi és a Mesteriskola” között ez maga volt az életkapcsolat.Szentkirályi Zoltán pontos és alapos volt a tárgyra vonatkozó egzakt mondataival, de kitágult mélységében, a téma mikrovilágába belebújva. Nyitott volt, nemcsak az építészettörténeti múlt különböző fázisaira, hanem a közelmúltra, a XX. század építészeti elméleteire is. Megértő, kereső, az emberi szellem szinte valamennyi megjelenésére fogékony, életszerető ember volt, aki egész életében tanult és tanított.

Restricted access

A tanulmány az 1950 és 1956 közötti időszak magyar ipari építészetének és a szocialista realizmus elveinek sajátos kölcsönhatásával foglalkozik: a korszak építészetelméleti és formálásbeli tendenciáit e speciális építészeti műfaj aspektusából kíséri végig. Egyfelől rámutat arra, hogy a Rákosi-korszak hivatalosan diktált építészeti ideológiája az ipari épületek tervezését a szigorú gyártástechnológiai követelmények és a rendkívül összetett épületszerkezeti megoldások következtében sokkal kevésbé tudta meghatározni, mint a lakó- és középülettervezést, s ekképp az ipari építészet a szakmai ellenállás szinte legendássá váló bázisa lett. Másfelől azt is kiemeli, hogy mindemellett a szocialista realizmus stiláris előírásaihoz való igazodást vagy legalábbis a szocialista világrendet kifejező „ipari formálásmód” megteremtését az idő előrehaladtával egyre inkább elvárták a szakmapolitika képviselői – bár a szocialista realizmus „ipari” változatának kialakításához a tervezők a gyakorlatra csak nehezen lefordítható elméleti hátteret kaptak. Mindezek hatására az ipari építészet egyes köreiben olyan formálásbeli stratégiák bontakoztak ki, melyeket ugyan a szocialista realizmus „légköre” hívott létre, de amelyek többnyire nem a kész sémák szorgalmas követésében merültek ki, hanem a szuverén szakmai elvekből még többé-kevésbé levezethető reakcióként tűntek fel – a szovjet minták, illetve a hazai építészeti ideológia pontos követésére csak ritkán került sor. Az elemzés e tendenciák vizsgálatát követően azt kísérli meg feltárni, hogy az ipari építészetnek milyen szerepe volt a politikai enyhüléssel párhuzamosan bekövetkező ideológiai váltásban.

Restricted access

. Haba 2003: Péter Haba: Szentírásmagyarázat. A Pannonhalmi Apátság turisztikai fogadóépülete. Régi-Új Magyar Építőművészet (2003) No. 6. 3–5. Hays 1998: Michael K. Hays (ed.): Architecture Theory since 1968 . The MIT Press

Restricted access

The words 'sacred' and 'profane' aren't used in their customary meaning in this lecture. The nearest interpretation of our explanation is in the first chapter of Mircea Eliade's Sacred and Profane titled 'Sacred is manifesting'. The title of this article had been chosen to regard comprehensively Eliade's book for this reason. In this lecture we would like to consider the symbolism of decorated, ornamented, structured surfaces of architectural - or nearly architectural - phenomena. We would like to analyse just as the everytime/everywhere cosmic ordination, n the universal arangement of these - manifested itself according to the everytime/everywhere cosmic meaning. The everytime/everywhere architectural phenomenon oversteps itself. Beyond the satisfaction of practical and average requirements it has communicated by discoverable messages of cultural and civilisational codes about the world. The everywhere architecture is a 'paradoxical medium'. We have to develop an intellectual relationship with it in addition to what we see about, or how we use it in space or appropriateness. The quality of architecture gets meaning - will be manifested - in an interpretational context. We just have to catch it - to interpretate for ourself - in a conceivable space, and appropriateness to arrive at close to its substance. Eliade says: 'We couldn't emphasize enough that every hierophania (manifestation of the sacred) - even the most elemental - is a paradoxon'. (…) A sacred stone more over is a stone (from a profane point of view). It is not different from all of the other stones at all. Though, every other people for whom this stone has manifested as a sacred stone, the direct reality had been converted into supernatural reality. Those people who had religious experiences, the whole nature manifested as a cosmic sacrament. In such case the whole cosmos will be a hierophan.' Well, we would like to present - by some examples - that progress, as the cosmic ordination is manifested by the architectural phenomena. This ordination is a canonic one - it's structured by the everytime/everywhere cosmic comprehension, and itís aranged by discoverable principles, and as such being is a super-existent one, over the average peopleís profane aspect. Its manifestation could be interpretated in a conceivable space and appropriateness. The understanding of these manifestations - independently of either sacral or secular explanations - needs spiritual efforts.

Restricted access

The general impression of Hungarian architecture in the seventies seems rather boring. However some tendencies emerged searching for alternatives and creating a characteristic Hungarian architecture within modernism. The folk architectural tradition was only obvious authentic source of especially Hungarian architecture in the seventies both for experts and laymen. Imre Makovecz and György Csete followed this way. But their analysis of traditional forms and patterns turned into searching for general signs and symbols, authenticity of folk art was proved by its connection to the organic world, to eancestral primitiveî. National patterns became cosmic signs. Some other architects turned to foreign lands for renewing national architecture; they concentrated on England, Finland, Denmark and Japan. Following of northern romantic modernism resulted in buildings made of local materials, adjusted to local scale and landscape. The other current tendency was the architectural structuralism whose representatives were just against loosing in detailing. This design method was based on the interaction of the flexible systems and the involved random things, as a perfect solution for the Hungarian reality, with its low standard building industry and mixed elements. International methods resulted in national solutions. The two opposite movements can be explained with the different interpretation of character: whether its source is in tradition or in place.

Restricted access

As a result of deterioration of sensus communis, common perception, taste truth and beauty together with goodness became independent, and "clearness" of poetry was questioned and expressing power of words and forms gradually seem to be lost. In this utterly uncertain situation there seems to be only one chance for author and critique: make an effort for authenticity, knowing that all the compositions and all the possible evaluations and interpretations demand it, as after "the history of being forgotten" has ended n as Heidegger says n almost all that earlier only used to be "tasks" become problems. Referring all this to the national architecture and national architectural way of thinking we can state that the absence of critical thinking that would be the starting point to possible theories can be extremely felt. Sharply stated: if it were only "tasks" in the national architecture to be solved (Lajos Fülep) and no "problems" to be thought through and to be solved. Identifying this absense is also missing. We can also feel that showing this state of absence as a problem is not missing for the profession of architecture.

Restricted access

A thematic-analytical review of knowledge production culture in architectural design

Az építészeti tervezés tudástermelési kultúrájának tematikus-analitikus áttekintése

Építés - Építészettudomány
Authors: Alireza Kharazmi-Nezhad and Nesip Ömer Erem

Architectural design, whether as a knowledge production process or as a ‘means’ for producing knowledge, has been the hot topic of theoretical debates since the late 1990s. Despite the developments, it requires more clarity as a young culture in the discipline. This research aims at deciphering the theoretical body to identify and bring the central themes into sight and provide a legible interpretation of knowledge production in architectural design. To this end, a unique methodology, adopted form content analysis, has been utilized. In this paper, a piece of the relevant literature was analysed by a computer application namely NVivo. The analysis has revealed a set of words from which the central themes are extracted. Out of thirty emphatic words, ten central themes are generated. According to the findings, ‘design and research’, ‘design process and methods’, and ‘newness and novelty’ appeared to be the key themes when knowledge production in architecture matters. The remaining seven themes are mainly included in the key themes. The findings show that knowledge production in architectural design is much more influenced by the field of design studies rather than architecture. This study remarks that the objective and generic aspect of architecture is investigated for knowledge production, however, taking architecture-specific dimensions into account could bring new insights into the discipline.

Az építészeti tervezés a tudástermelés folyamataként és „eszközeként” is az elméleti viták központi témája az 1990-es évek vége óta. Bár még fejlődésben van, a tudomány fiatal területeként szükség van arra, hogy fogalmait egyértelműbbé tegyék. E kutatás célja egy elméleti törzsanyag meghatározása, hogy a tudástermelés területe jól körülhatárolható legyen, célkitűzései láthatóvá, és fogalma értelmezhetővé váljon az építészeti tervezésben is. Ennek érdekében egyedülálló módszertan, formai tartalomelemzés alkalmazására került sor. A tanulmányban a vonatkozó szakirodalom egy részét az NVivo elnevezésű számítógépes alkalmazás segítségével elemeztük. Az elemzés gyakran ismételt szóhalmazokat gyűjtött, majd ezek alapján kivonatolta a szövegekben leggyakrabban előforduló témákat. A program harminc hangsúlyos szóból tíz központi témát generált. Az építészetre vonatkozó tudástermelés vizsgálata során a leggyakoribb találatok a „tervezés és kutatás”, a „tervezési folyamat és módszerek”, valamint az „újdonság és újszerűség” voltak. A többi hét témát nagyrészt magukba foglalták ezek a kulcstémák. A további eredmények azt mutatják, hogy az építészeti tervezésben megjelenő tudástermelésre nagyobb mértékben hatnak a tervezéselméleti stúdiumok, mint az építészeti gyakorlat. Noha jelen tanulmányunk az építészet objektív és általános aspektusát vizsgálja a tudástermelés szempontjából, e tudományágban később új fejezetet nyithatnak a kifejezetten építészeti szempontú megközelítések is.

Restricted access

A regionalizmus kifejezés a kilencvenes évek fordulóján, a rendszerváltás idején jelent meg a hazai építészeti szóhasználatban. A nemzetközi szakirodalomban ekkor már jó ideje ismert és használt fogalom a nemzeti alapú organikus építészettel szemben alternatív választ kínált a kérdésre: Hogyan őrizzük meg identitásunkat, miközben Európához integrálódunk? A fogalmat bevezető teoretikusok kezdetben nemzetközi példákat és friss hazai épületeket választottak illusztrációként, de később fokozatosan felmutatták e szemléletmód huszadik századi hazai előzményeit: a harmincas-negyvenes évek „másik modernjét”, az ötvenes évek skandináv vonulatát és a hatvanas évek visszafogott modernjét. Az ezredfordulóra összeállt a mesterek és tanítványok történeti folytonossága, de ezt az új identitást sosem nevezték „a” magyar regionalizmusnak, még kevésbé az egyetlen autentikus iránynak. Közben a regionalizmus kifejezés elterjedt a hazai építészeti sajtóban is, többnyire a jól megragadható külső jegyek alapján a kő- és téglaépületekre alkalmazva. A regionalizmusnak ez az értelmezése végül oda vezetett, hogy azt a kortárs magyar építészet releváns kifejezéseként deklarálták. Az arculatteremtés kényszere által félreértelmeződött és elhasználódott egy fogalom, amely eredetileg éppen az ország és nemzet adta határokból kitörve kereste az identitást egy terület és annak kultúrája határain belül.

Restricted access