Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

an ideal marker of LPO [ 13 ]. This study aimed to find correlation between the total antioxidant and periodontal status in the saliva of periodontally compromised and not compromised patients with atopy and healthy controls (HC) to assess

Open access

Retinol (ROL) and β-carotene (BC) are vitamin A (VA) derivatives and are taken up by humans for use as nutrients. The intake of these derivatives can be calculated by extrapolation from food consumption data. In this study, food consumption statistics of the former West and East German regions between 1986 and 1993 were calculated, concentrating on East Germany’s transition towards reunification with West Germany. Retinol equivalent (RE), ROL and BC intakes in 1986 were much lower in East Germany than in West Germany. A strong increase in the uptake levels of RE, ROL and especially BC from 1986 to 1993 was observed in East German women, men and children, and was partly dependent on household financial status. This remarkable elevation was most likely caused by alterations in consumed food varieties in East Germany following reunification. Since high dietary intake of VA was shown to be associated with atopy, the observed elevated RE, ROL and especially BC uptake of East Germans might also have affected their prevalence of atopic disease.

Restricted access

animals with simulated atopy. The specimens of soft tissues of the oral cavity (alveolar mucosa attached gingival and buccal mucosa from area to lateral side of incisors margins) were stained with hematoxylin and eosin (H&E), according to van Gieson after

Open access

Sensitisation to mites is frequent in atopic dogs. The main mite genus involved in canine atopic dermatitis is Dermatophagoides . The importance of storage mite allergens in dogs has been controversial. The aim of this study was to evaluate the sensitisation rates against storage mites ( Lepidoglyphus destructor and Tyrophagus putrescentiae ) and house dust mites ( Dermatophagoides farinae and D. pteronyssinus ) in atopic dogs from Galicia, a highly humid and temperate region of Spain, using a FcɛRIα-based immunoglobulin E (IgE) in vitro test. The study was performed on 95 dogs suffering from atopic dermatitis and presenting detectable specific serum IgE levels: 91.6% of the dogs tested positive for storage mites, whereas sensitisation to house dust mites was detected in 87.4%. These results indicate the importance of storage mites in this specific geographic area.

Restricted access
Acta Alimentaria
Authors:
E. Polonkai
,
E. Gyimesi
,
I. Kovács
,
A. Csillag
,
Gy. Balla
,
É. Rajnavölgyi
,
A. Bácsi
, and
S. Sipka

In this study, we examined the relationship between levels of lactoferrin (LF) and IL-17 in human serum and breast milk and the development of allergy in children. LF and IL-17 levels were determined by ELISA in healthy (n=19) and allergic mothers (n=21) on the 5th day after delivery. Two years later, information on breastfeeding and allergic outcomes was collected by questionnaires from parents of both groups and district child care nurses. Significantly higher concentrations of LF were found in the breast milk of allergic mothers compared to the healthy controls. At 2 years of age, only those three infants became allergic from the atopic group in whose starting breast milk samples a very high LF level (306 μg mg–1 protein) or simultaneously elevated concentrations of LF and IL-17 were measured. These findings indicate that the very early measurement of LF and IL-17 levels in the breast milk of allergic mothers may help to predict the allergy development in their infants.

Restricted access

Aspergillosis is one of the frequent causes of exacerbation of asthma depending on the geographical regions. The specific serum IgG level for aspergillus is a major diagnostic criterion in aspergillosis.Ninety-six asthmatic patients, with mean age of 5.4 ± 3.0 years who were referred to the asthma clinic of the Mofid Children’s Hospital, were enrolled in this study. Serum specific IgG for aspergillus was measured and its association with severity of asthma was evaluated.Nineteen asthmatic patients (10 females and 9 males) had aspergillus IgG antibody. Among them, severe persistent asthma and moderate persistent asthma were detected in 5 and 13 cases, respectively, whereas only one patient suffered from mildpersistent asthma. A total of 36.5% of the 96 patients had a history of atopy, while 26% had allergic rhinitis. There was an association between the severity of asthma and the presence of aspergillus IgG antibody. Moreover, the positivity for aspergillus IgG antibody was higher in older patients.Our results indicated an association between aspergillus antibody level and severity of asthma. It could be recommended that the IgG titer for aspergillus is measured in pediatric patients with asthma, whereas co-morbidity of aspergillosis and asthma increases the risk of asthma exacerbation.

Restricted access

de Meer, G., Toelle, B. G. és mtsai Presence and timing of cat ownership by age 18 and the effect on atopy and asthma at age 28. J. Allergy Clin. Immunol., 2004, 113 , 433–438. Toelle B. G

Restricted access

A foglalkozási nátha az orr olyan gyulladásos betegsége, amelyet a munkahelyen észlelhető valamilyen tényező vált ki és a munkahelyen kívül semmi sem ront. Klinikai tünetei (nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenése) csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező allergiás nátháéval. A foglalkozási eredetű allergiás kötőhártya-gyulladás IgE által közvetített allergiás reakció, amelyet a munkahely levegőjében található anyag vált ki. Vezető klinikai tünetei a szemviszketés és a könnyezés, amelyhez kötőhártya-duzzanat, rózsaszínes elszíneződés, gyakran szúró érzés járul. Ha a gyulladás a szaruhártyát is érinti, mindehhez homályos látás, fényérzékenység is társulhat. Ezek a tünetek csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező szezonális allergiás kötőhártya-gyulladáséval. Mindkét betegség (amelyek egyébként az esetek túlnyomó többségében együtt fordulnak elő) kialakulását (főleg nagy molekulasúlyú anyagok esetében) elősegíti a már meglévő atópia, továbbá, ha többfajta káros anyag van a levegőben, és ha a károsító anyag nagy koncentrációban van jelen. A kórisme megállapítása mindkét betegség esetében a kórtörténet gondos kikérdezése mellett a tünetmentes állapotban elvégzett, vizsgálótól független mérőmódszerekkel kísért, specifikus provokációs vizsgálattal lehetséges. E betegek tünetmentessé tétele elsősorban munkahelyi feladat: a károsító tényező kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítése, a szellőztetés fokozása, az expozíciós idő csökkentése. A foglalkozási náthában szenvedő betegek gyógyszeres kezelése gyakorlatilag azonos a perennialis allergiás rhinitisével: per os antihisztamin, nasalis szteroid, kombinált hatású (antihisztamin és membránstabilizáló) szemcsepp. Az allergiás kötőhártya-gyulladás gyógyszeres kezelésének legfontosabb tényezője a kombinált hatású szemcsepp (például olopatadin) mindennapos alkalmazása. Orv. Hetil., 2014, 155(5), 170–175.

Restricted access

A foglalkozási nátha (OR) az orr olyan gyulladásos betegsége, amelyet a munkahelyen észlelhető valamilyen tényező vált ki és a munkahelyen kívül semmi sem ront. Klinikai tünetei (nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenése) csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező allergiás nátháéval. A 27/1996. NM-rendelet szerint Magyarországon is bejelentésre kötelezett betegség. Ennek ellenére 1997 és 2009 között hazánkban egyetlen esetet sem jelentettek. A legutóbbi 20 évben az egyetlen magyar nyelvű, OR-rel foglalkozó szakirodalom az Ungváry által szerkesztett és 2004-ben megjelent Munkaegészségtan című tankönyv. E betegség Európa többi országában nem ismeretlen. Kiválthatják mind nagy (1000 Dalton feletti), mind kis molekulasúlyú anyagok. Pékek között például 18–28%, izocianáttal dolgozók (például festők, öntödei munkások) között 36–42% között írják le a prevalenciáját. Kialakulására hajlamosít, ha a károsító anyag nagy koncentrációban van a levegőben, illetve, ha többfajta károsító anyag van a levegőben. A meglévő atopia főleg a nagy molekulasúlyú anyagok esetében hajlamosító tényező. Az OR kórisméjének megállapításához a kórtörténeten kívül objektív vizsgálatokat kell használni. A legelfogadottabb a specifikus nasalis provokáció. Ennek során gravimetriásan mérhetjük az orrváladék mennyiségét, vizsgálhatjuk az orrváladékban található sejteket és citokineket, valamint az orron keresztüli légáramlást rhinomanometriával és a nasalis belégzési áramlást, az orr anatómiai viszonyainak megváltozását pedig akusztikus rhinometriával. Az OR kezelése elsősorban munkahelyi feladat: fokozni a szellőztetést, csökkenteni az expozíciós időt, helyettesíteni a károsító tényezőt. Az újonnan felvetteket évente szűrni, az OR-ben szenvedőket asztma irányában vizsgálni kell. Gyógyszeres kezelés: per os antihisztamin, nasalis szteroid, kombinált hatású (antihisztamin+membránstabilizáló) szemcsepp.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Adrienn Erzsébet Bojtor
,
Miklós Sárdy
, and
László Maródi

Absztrakt:

A primer immunhiány-betegségek valamilyen genetikai ártalom következtében jelentkező, veleszületett, többnyire öröklődő immundeficientiák. A nem típusos tünetek gyakran már újszülött- vagy gyermekkorban jelentkeznek, de tinédzser- és felnőttkori manifesztáció is előfordul. A gyakori, visszatérő, elhúzódó és a terápiára rosszul reagáló fertőzések figyelemfelkeltőek lehetnek. Gyakoriak a recidiváló sinopulmonalis infekciók, bőrfertőzések, gyomor-bél rendszeri panaszok és autoimmun betegségek. A primer immundeficientiával diagnosztizált betegek 40–70%-ánál jelentkezik bőrmanifesztáció. A bőr főleg bakteriális és mycoticus fertőzései, a visszatérő pyogen tályogok gyakran első betegségi tünetek. Kora gyermekkorban jelentkező súlyos atopia, ekzema és erythroderma fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a háttérben potenciálisan jelen lévő immundefektusra. Nem ritkák továbbá a bőr granulomás elváltozásai, a pigmenteltérések, valamint a bőr-, a haj- és a körömdysplasiák. A közlemény célja a veleszületett immunhiányos betegségekben leggyakrabban előforduló bőrgyógyászati eltérések összefoglaló leírása. Orv Hetil. 2018; 159(23): 937–947.

Open access