Search Results
Disorders. In J. D. Buxbaum , & P. R. Hof (Eds.), The Neuroscience of Autism Spectrum Disorders (327–333). San Diego: Academic Press. Casanova M. F. The
: General 115 3 15 Gillberg, C. (2003): The epidemiology of autism spectrum disorders and their co
A pszichiátriai betegségekre jelentős korai halálozási arányszámok jellemzők: szomatikus komorbiditás és mortalitás autizmusspektrum-zavarban és szkizofréniában
Psychiatric disorders are associated with high mortality rates: somatic comorbidity and mortality in autism spectrum disorder and schizophrenia
: a systematic review update. Autism Res 2022; 15: 778–790. 11 Hirota T, King BH. Autism spectrum disorder: a review. JAMA 2023; 329: 157
Lehetséges összefüggés egy autizmusspektrum-zavarban érintett gyermek metilfenidát-kezelése és az azt követően kialakult gynaecomastia között
Possible association between methylphenidate treatment in a child with autism spectrum disorder and subsequent gynecomastia
: S27. 6 Howes OD, Rogdaki M, Findon JL, et al. Autism spectrum disorder: consensus guidelines on assessment, treatment and research from the British
Comorbidity is more the norm than the exception, occurring in two-thirds of cases from adolescence and typically involving an average of three comorbid conditions. Common comorbidities in childhood include learning disabilities, autism spectrum disorder (ASD
) P = 0.001 HC < CSBD = PeD CSBD vs PeD: OR = 1.2 (0.4; 4.0) Autism spectrum disorder 0 0
A szenzoros ételelutasítás a kora gyermekkori evészavarok korszerű megközelítésének tükrében
Sensory food aversion in the context of a modern approach to eating disorders in early childhood
–77. 29 Schoen SA, Miller LJ, Brett-Green BA, et al. Physiological and behavioral differences in sensory processing: a comparison of children with autism spectrum disorder and sensory modulation
Az interocepció tudatos aspektusainak fejlődéséről és fejlesztéséről
Development and improvement of the conscious aspects of interoception
., & Cascio , C. J . ( 2017 ). Associations between interoceptive cognition and age in autism spectrum disorder and typical development . Journal of Cognitive Education and Psychology: JCEP , 16 ( 1 ), 23 – 37 . 10.1891/1945-8959.16.1.23 Mehling , W
A közös figyelem kialakulása jelentős mérföldkő a csecsemő társas kapcsolatainak világában. Az utóbbi évtized intenzív kutatása feltárta a közös figyelem csecsemő- és kisgyermekkori fejlődési szakaszait és szerepét a később kibontakozó társas kompetencia területén. Jelen tanulmánynak kettős célja van; egyrészt összefoglalást kíván adni a közös figyelmi képesség fejlődéséről és szerepéről a társas képességek kialakulásában, másrészt áttekintjük a közös figyelem tipikustól eltérő fejlődésmenetét. A kora gyermekkorban megmutatkozó közös figyelemi zavar több, később manifesztálódó pszichopatológiai állapot előzményének tekinthető. Legpregnánsabban az autizmusspektrum-zavarban jelentkezik, de más szociális kommunikációs zavarnál és kapcsolati problémáknál is megfigyelhető az elvárttól eltérő megjelenési forma.
Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei
An early onset eating disorder: diagnostic features, etiology and possible therapies of selective eating
A szelektív evés — különösen kisgyermekkorban — nem ritka jelenség. Egyes gyermekeknél azonban a köznyelvi értelemben vett „válogatósság” igen súlyossá és tartóssá válhat, szélsőségesen beszűkítve az étkezési repertoárt. A szelektív evés az elégtelen tápanyagbevitel miatt negatívan befolyásolja a gyermek egészségét, a patológiás étkezési szokások pedig kihatnak mind az érintett személy, mint pedig a család jóllétére. A szelektív evés rendkívül gyakori a pervazív fejlődési rendellenességben érintett gyermekek körében, ezenkívül a szorongó, valamint kényszeres vonásokkal jellemezhető gyermekek csoportjában is magasabb előfordulási arányokat tártak fel. Fontos közvetítő változó lehet ezen evészavarban érintettek minden alcsoportjában a szenzoros túlérzékenység, amely egyben egyfajta magyarázattal is szolgál a tünetekre. Jelen tanulmány célja e kevéssé ismert evési probléma bemutatása, áttekintve a témában született kurrens nemzetközi szakirodalmat. Különös figyelmet fordítunk a szelektív evés diagnosztikai kritériumaira, majd részletesen ismertetjük a lehetséges háttértényezőket, kitérve a javasolt terápiás intervenciókra is. Az elméleti ismereteken túl két esettanulmány bemutatásával kívánjuk a szelektív evés felismerésében segíteni a szakembereket.
