Search Results

You are looking at 1 - 10 of 200 items for :

  • "autoimmune diseases" x
  • All content x
Clear All

diseases in the United States. Clin. Imm. Immunpathol., 1997, 84 , 223–243. Rose N. R. Epidemiology and estimated population burden of selected autoimmune diseases in the United

Restricted access

Abstract  

Collaboration and cross-disciplinarity are important features in autoimmune disease research. Taking co-authorship as an indicator for research collaboration, for selected European countries it was found that 91% to 99% of all publications are based on collaboration. International collaboration affects about 27% of all publications. Small countries like Sweden and Finland pursue international collaboration more intensively than larger countries like Germany or the UK. Different collaboration strategies were found for nationally co-authored papers, for instance, Germany seems to focus more on intra-departmental collaboration, while France and Italy have stronger inter-institutional links. About 54% of all publications are based on cross-disciplinary

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Váróczy, Árpád Illés, Emese Kiss, Zoltán Szekanecz, Pál Soltész, Sándor Sipka, Attila Kiss, Miklós Udvardy, Gyula Szegedi, and Margit Zeher

McSweeney, P. A., Nash, R. A., Storb, R. és mtsai: Autologous stem cell transplantation for autoimmune diseases: issues in protocol development. J. Rheumatol., 1997, 24 (Suppl. 48) , 79

Restricted access

A biológiai terápia lényege, hogy a gyulladás egyetlen, jól meghatározott pontján (pl. egy adott citokin szintjén) hat. Ezáltal a sokszor igen bonyolult mechanizmusokból álló patogenetikai hálózatot egy adott ponton szakítja meg. Ma a rheumatoid arthritis a biológiai terápia szempontjából modellbetegség, mivel a legtöbb szerrel ebben a kórképben próbálkoztak. Ezt követően egyéb arthritisekben (pl. spondylitis ankylopoetica, psoriasisos arthropathia), majd egyes szisztémás autoimmun kórképekben (pl. szisztémás lupus erythematosus, scleroderma, myositisek, vasculitisek, Sjögren-szindróma stb.) kezdték el alkalmazni. A legtöbb kórkép esetében egy központi szereppel bíró citokin, a tumornekrózis faktor-α (TNF-α) gátlószerei állnak a terápia középpontjában. Azonban a biológiai terápia megtervezésekor az adott kórkép patogenezisét (pl. döntően Th1 vagy Th2 jellegét) figyelembe kell venni. Nem véletlen, hogy amíg egyes kórképekben (pl. rheumatoid arthritis, spondylitis ankylopoetica, psoriasis, polymyositis, polyarticularis juvenilis arthritis) döntően a TNF-blokkolók és a T-sejtek elleni gátlás vált be, addig másoknál (pl. lupus, Sjögren-szindróma, dermatomyositis) a B-sejt elleni terápia kecsegtet sikerrel. Ezen összefoglalóban a szerzők áttekintik az arthritisek és szisztémás autoimmun kórképek biológiai terápiájára vonatkozó legfontosabb adatokat. Kitérnek az alkalmazott szerek tulajdonságaira, a hatékonyság és biztonságosság kérdéseire egyaránt.

Restricted access

Az autoimmun kórképek, így a 1-es típusú diabetes mellitus, a poliszisztémás autoimmun betegségek, és a rheumatoid arthritis korai fázisában, még a definitív betegség kialakulása előtt klinikai és laboratóriumi eltérések észlelhetők. Ezek ismerete különösen fontos mind a háziorvos, mind az autoimmun és korai arthritises betegeket ellátó szakorvos számára. A betegség gyanújának felvetése, a beteg specialistához küldése, minél koraibb felismerése és prognosztizálása, és mindezek alapján adekvát terápiája esetén jelentősen javulnak a beteg életkilátásai, és lehetővé válik a betegség szövődményeinek elkerülése. A speciális diagnosztika, gondozás és terápia igénye szükségessé tette a hazai immunológiai és arthritiscentrumok kialakítását, ahol megfelelő tapasztalat és szakmai tudás birtokában tudják ellátni ezen betegeket.

Restricted access

Primary immunodeficiency diseases (PIDs) are a heterogeneous group of disorders that genetically affect distinct components of the immune system; thus, predispose individuals to recurrent infections, allergy, autoimmunity, and malignancies. In this retrospective study, autoimmune diseases (ADs), which developed during the course of PID in children, were discussed.Twenty-five patients were included in this study. Symptoms related to ADs, such as autoimmune thyroiditis, type 1 diabetes mellitus, coeliac disease, juvenile idiopathic arthritis, dermatomyositis, autoimmune haemolytic anaemia, leukocytoclastic vasculitis, Henoch-Schonlein purpura, hypoparathyroidism, alopecia areata, Addison’s disease, vitiligo and systemic lupus erythematosus were detected in these patients, who have been followed with diagnosis of PID including common variable immunodeficiency, selective and partial IgA deficiency, Wiskott-Aldrich syndrome, ataxia telangiectasia, hyperimmunoglobulin E syndrome, chronic mucocutaneous candidiasis, Griscelli syndrome, and partial C4 deficiency.Immunodeficiency and autoimmune phenomenon may concomitantly present in an individual, although they seem to be incompatible ends in the spectrum of the clinical immune response. Patients with primary immune deficiency should be closely monitored for development of autoimmune diseases.

Restricted access

immunodeficiencies. J Allergy Clin Immunol. 2017; 140: 1388–1393.e8. 4 Saifi M, Wysocki CA. Autoimmune disease in primary immunodeficiency: at the crossroads of anti-infective immunity and

Open access

imprinting, an epigenetic process. Clin. Epigenetics, 2011, 2 (2), 187–196. 17 Asano, M., Toda, M., Sakaguchi, N., et al.: Autoimmune disease as a consequence of

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Kiss, Valéria Gaál, Zoltán Nyul, and Bernadett Mosdósi

Absztrakt:

Bevezetés: Az uveitis a szem középső burkát alkotó képletek gyulladásával járó betegség, melynek incidenciája alacsony. Hátterében a leggyakrabban autoimmun megbetegedések és infekciók állnak. Az autoimmun kórképek közül a juvenilis idiopathiás arthritishez asszociáltan előforduló uveitis a leggyakoribb. A betegek jelentős része a lokális szemészeti kezelésre kevésbé mutat javulást, így szükség lehet immunmoduláló terápia bevezetésére. Célkitűzés és módszer: Retrospektív vizsgálatunkban összesen 33 gyermek adatait elemeztük, akiket az elmúlt 5 év során a Pécsi Gyermekgyógyászati és Szemészeti Klinikán uveitisszel diagnosztizáltak és kezeltek. Eredmények: A betegek átlagéletkora 9,3 (0,3–17,8) év volt. A nemi megoszlásban lényeges különbséget nem észleltünk, de juvenilis idiopathiás arthritishez társult uveitis esetén női túlsúlyt találtunk. Az esetek 60%-ában (20/33) sikerült a betegség háttérében etiológiai faktort azonosítani. 12 betegnél juvenilis idiopathiás arthritishez, két esetben Behcet-kórhoz, egy gyermeknél gyulladásos bélbetegséghez társultan alakult ki uveitis. 5 betegnél az uveitis hátterében infekció igazolódott. A kórkép az autoimmun betegségek többségében anterior, ezzel szemben infekciók esetén posterior lokalizációjú volt. A betegek többsége a lokális szerek mellett szisztémás terápiában is részesült. 3 gyermek szisztémás szteroidot kapott, 18 esetben betegséglefolyást módosító reumaellenes szer, per os metotrexátkezelés került bevezetésre. 13 betegnél a súlyos betegségaktivitásra való tekintettel biológiai terápiát (adalimumabinjekció) indítottunk. A gyógyszer bevezetését követően átlagosan 1,45 (0,75–2,5) hónapon belül remisszió alakult ki. Következtetés: A gyermekkori uveitis kiemelt jelentőséggel bír. A korai diagnózis, a megfelelő terápia, a rendszeres kontrollvizsgálatok a társszakmák szoros együttműködését igénylik. Orv Hetil. 2019; 160(34): 1335–1339.

Open access

understanding the genetic basis of autoimmune disease. Nature, 2005, 435 , 584–589. Abbas A. K. Paths to understanding the genetic basis of autoimmune disease

Restricted access