Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for :

  • "autonómia" x
Clear All

Absztrakt:

A tanulmány célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra?

Open access

A nárcisztikus működésmód és a jóllét kapcsolata régóta viták tárgyát képezi. Az önbeszámolós kérdőíveken alapuló kutatások a grandiózus nárcisztikus vonások és a jóllét számos mutatója között rendre közepesen erős pozitív kapcsolatot mutatnak, míg a sérülékeny nárcizmus inkább negatív affektivitással, alacsony önértékeléssel és alacsonyabb jólléttel jár együtt. Azonban, ha a nárcizmust mint a pozitív önértékelés elérésére irányuló önszabályozási működésmódot értelmezzük, akkor a pusztán önbeszámolós mérések számos torzítást tartalmazhatnak. A jelen tanulmányban ezért az öndeterminációs elmélet keretrendszerét és az eddig összegyűlt kutatási eredményeket felhasználva áttekintjük, hogy a nárcisztikus működésmód mennyire járhat együtt az alapvető emberi szükségletek – a kompetencia, az autonómia és a kapcsolódás – kielégítettségével. Áttekintésünk alapján a nárcisztikus működésmód leginkább a kapcsolódás szükségletére fejthet ki negatív hatást, míg a kompetencia és az autonómia esetében részben pozitív, részben negatív következményekkel számolhatunk. Végül számba vesszük a további lehetséges kutatási irányokat, amelyek segíthetnek a fennmaradó kettősség tisztázásában.

Open access
Authors: Zoltán Rónay, Dominik Antonowicz and Marta Jaworska

Szemle , Vol. 59. No. 8–9. pp. 3–26. 31 Popłonkowski, T. (1996) Autonomia uczelni, instytucjonalne ograniczenia autonomii, kierunki zmian [University Autonomy

Open access
Authors: Gyöngyi Kökönyei, Sándor Rózsa, András Holics, Attila Oláh and Zsuzsanna Kulcsár

Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együtt­járásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb össz­koherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szo­ma­ti­záló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jel­lemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar pato­gene­zi­sében és fenntartásában szerepet játszhat.

Restricted access

Absztrakt:

Az elmúlt évtizedek felsőoktatási reformjainak egyik kiemelt célja az eredményesebb intézményi működés elérése volt, amelyet a menedzsment megerősítésével kívántak elérni. A menedzserizmus azonban az egyetem diszfunkcionális működését is eredményezte. A tanulmány alapkérdése, hogy milyen alternatívái fogalmazódnak meg a menedzserizmusnak azokban az országokban, ahol ez vált az uralkodó egyetemszervezési megközelítéssé. A cikk áttekinti a menedzserizmus kialakulásának okait és kritikáját, néhány ellenállási és reformstratégiát, valamint illusztrációként bemutat egy egyedi irányítási gyakorlattal rendelkező egyetemet, a szövetkezeti elvekre épülő Mondragon Egyetemet.

A reformjavaslatok egyike sem vágyódik vissza az elefántcsonttoronyba, és egyik sem vitatja a hatékonyság és eredményesség fontosságát. Mindegyik úgy véli azonban, hogy a menedzserizmusnál vannak jobb módok, amelyek a hatékonyság elérése mellett a közösség és az érintettek érdekeit teljesebben meg tudják jeleníteni és jobban ki tudják egyensúlyozni. Mindegyik javaslat kiemeli a döntéshozási folyamatok demokratizálásának szükségességét, ami elengedhetetlen feltétele az egyetem megújulásának

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az elmúlt évtizedek legfontosabb jelenségeit és változásait mutatja be az európai felsőoktatás kormányzati irányításában és az egyetemek kormányzásában. Foglalkozik a rendszerszinttel, azaz a kormányzati felsőoktatás-irányítás eszközeivel és tendenciáival, valamint az intézményi szinttel, azaz a belső irányítás – kormányzás, menedzsment – kérdéseivel, és a két dimenzió összefüggéseivel. Az elemzés a kormányzati magatartással összefüggésben kitér az egyetemek autonómiájának alakulására, a belső irányítás kapcsán részletesen foglalkozik az irányító testületekkel és a külső tagok szerepével. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bár az elmúlt évtizedben radikális változások nem következtek be az egyetemek irányításában – kivételt éppen Magyarország képez –, számos országban jellemző az útkeresés, illetve a finomhangolás.

Open access
Authors: Krisztina Kovács, Noémi Gyömbér, Ákos Kelemen and Rita Fodorné Földi

), 87 – 105 . DOI: 10.1080/10413200903421267 Kovács K. , Gyömbér N. & Fodorné Földi ( 2019 ). Észlelt autonómia támogatás kérdőívek hazai adaptációja

Open access

Absztrakt:

A felsőoktatási intézmények szerepváltozásai, a harmadik misszió feltűnése és erősödése és az ezeknek megfelelő vagy ezekhez igazodó irányítási megoldások, működési keretek, az állam és a felsőoktatási intézmények viszonyának alakulása több évtizede témája a felsőoktatás-politika változásával, az irányítás kérdéseivel foglalkozó kutatóknak, szerzőknek (Clark 1983; Etkowitz 1997; Clark 1998; van Vaught–de Boer 2015; Gronitzka–Massen–de Boer 2017, hogy csak néhány ismertebbre utaljunk). A hazai kutatókat is foglalkoztatta ez a témakör (Barakonyi, Hrubos, Keczer, Kováts, Polónyi számos írása), ami bőséges muníciót ad a kutatásra, ugyanis az irányítás és az intézményi státus kérdéseivel rendre együtt járnak az intézmények kormányzásának, vezetési struktúrájának és finanszírozásának a kérdései is. Az intézményi működési keretek alakítására irányuló magyar felsőoktatás-politikai törekvések hosszabb időszakot átfogó áttekintésére azonban csak kevesen vállalkoztak (Polónyi 2009; Veres 2016a, 2016b). Jelen írás arra tesz kíséreltet, hogy áttekintse az elmúlt három évtized törekvéseit és fejleményeit e téren, keresve a jellegzetes azonosságokat vagy épp sajátos különbségeket.

Open access

-Beregszász 421 428 . R Gyori Szabó 2006 Kisebbség, autonómia, regionalizmus Osiris Budapest

Restricted access
Authors: György Csepeli and Gergő Prazsák

A cikk az European Social Survey Európa 27 országában, országos reprezentatív mintákon 2008-ban elvégzett kérdőíves kutatás értékek választásával kapcsolatos adatai elemzésének eredményeire épül. Az elemzés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a huszonegyedik század Európájában az emberek értékválasztásainak mintái mutatnak-e összefüggést Európa három középkori régiójával, melyek létét Szűcs Jenő történeti elemzéssel kimutatta. Elemzésünk eredményei azt bizonyítják, hogy a feudalizmus szerkezeti mintái szerint fejlett egykori Nyugat-Európa, a fejletlen Kelet-Európa, valamint a két régió között elhelyezkedő Közép-Európa a mai európai társadalom kulturális térképén is megtalálható. A különbség csak annyi, hogy a XXI. században Észak-Európa vette át az egykori Nyugat-Európa vezető szerepét.

Restricted access