Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "average length of stay" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gyula Marada, Ákos Nagy, Andor Sebestyén, Antal Zemplényi, Márta Radnai, and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453.

Restricted access

Az intenzív osztályok forgalmának jelentős részét teszik ki a súlyos szepszissel felvett betegek, akiknek komplex kezelése magas költséggel és magas mortalitással párosul. Célkitűzés: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a betegellátással összefüggő költségek szempontjából jelentkezik-e már az első ápolási napon különbség a gyógyult és a meghalt betegek között. Módszer: A tanulmányban 6 intenzív osztály vett részt, melyek összesen 70, súlyos szepszis miatt osztályukra felvett beteget vontak be a vizsgálatba. Az osztályok a bevont betegekről kigyűjtötték a betegellátással összefüggő intenzív osztályos anyag- és eszközfelhasználást a felvételt követő első 24 órában. Összesen 59, betegellátással összefüggő költségelem felhasználását gyűjtötték ki és csoportosították, úgymint radiológia, laboratóriumi vizsgálatok és egyszer használatos eszközök. A vérkészítmények és a gyógyszerek/infúziók esetében teljes, tételes adatgyűjtés történt. Az egységes költségmeghatározás érdekében a felhasznált költségelemekhez a szerzők adtak költségértékeket. Eredmények: A súlyos szepszis intenzív osztályos mortalitása ebben a mintában 64%-os volt, az átlag ápolási napok száma a gyógyult betegeknél 19,9 (SD ± 11,4), a meghaltaknál 13,0 (SD ± 8,5). A betegellátással összefüggő (direkt) első napi költség átlag 60 957 Ft-ot tett ki, a meghaltaknál szignifikánsan többet, mint a gyógyult betegeknél (70 835 Ft vs 40 108 Ft, p = 0,020). Költségcsoportokra bontva, a meghalt betegek magasabb direkt költségét a vérkészítmények ( p = 0,047) és a gyógyszerek/infúziók okozzák ( p = 0,003). A meghalt betegek magasabb gyógyszer- és/vagy infúzióköltségéért a kolloidok ( p = 0,016) és a költségesebb antibiotikumok használata ( p = 0,021) felelős. Következtetések: Nemzetközi összehasonlításban a súlyos szepszis mortalitása magasabb, a szepsziskezelés napi költsége alacsonyabb Magyarországon. A meghalt betegek közel kétszer magasabb első napi költsége alátámasztja a korai diagnózis és a hatékony kezelés szükségességét.

Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés: A laparoszkópia térhódítása a jobb oldali colon műtéteknél is nyilvánvaló. Ma legtöbb helyen a laparoszkóposan asszisztált jobb oldali hemikolektómia extrakorporális anasztomózissal a gold standard. A morbiditás randomizált vizsgálatok alapján még 30% körüli. A technikai fejlődés lehetővé tette az intrakorporális anasztomózist. Célkitűzés: Retrospektív módon elemezni rosszindulatú jobb oldali vastagbéldaganat miatt végzett laparoszkópos hemikolektómiák rövid távú eredményeit a két módszer összehasonlításával. Eredmények: 2018. 01. 01. – 2019. 12. 31. között 184 jobb oldali hemikolektómiát végeztünk, ezek közül 122 történt malignus betegség miatt. 51 esetben nyitott és 71 esetben laparoszkópos műtét történt. 37 férfi (átlagéletkor: 70,59 év) és 34 nő (átlagéletkor: 72,14 év) volt. 50 esetben extrakorporális (EA) és 21 esetben pedig intrakorporális anasztomózist (IA) végeztünk. Az EA csoportban 18, míg az IA csoportban 3 szövődmény alakult ki 30 napon belül (p = 0,067). Az EA csoportból 3, az IA csoportból 1 beteget veszítettünk el 30 napon belül (p = 0,66). Az átlagos ápolási idő az EA csoportban 9,48 (5–32) nap, míg az IA csoportban 6,52 (4–19) nap volt (p = 0,001) a szövődményes esetekkel együtt. A szövődményes esetek nélkül az EA csoportban 6,35 (5–10) nap, az IA csoportban pedig 5,55 (4–8) napnak bizonyult (p = 0,09). A műtéti idő pedig az EA csoportban 147 (90–240) perc, az IA csoportban pedig 146,47 (90–265) perc volt (p = 0,11). Konklúzió: Az irodalommal összhangban azt találtuk, hogy IA esetén kevesebb a szövődmény, ezzel is összefüggésben rövidebb az átlagos ápolási idő, és a műtéti időt tekintve nincs szignifikáns különbség. Ezeket figyelembe véve az intrakorporális anasztomózis javasolható jobb oldali laparoszkópos hemikolektómia esetén.

Summary. Introduction: Laparoscopy became evident for right-sided colon surgery too. Today the laparoscopic-assisted right-hemicolectomy is the gold standard with extracorporeal anastomosis. Morbidity according to randomized trials is still approximately 30%. The development of the surgical technique resulted in the creation of intracorporeal anastomosis. Our aim was to compare the short-term results of the two methods. Aim: To analyse the short-term results of right-sided hemicolectomy that were performed due to malignant tumours with the comparison of the two methods. Results: A cohort of 184 right-sided hemicolectomy were performed from 01.01.2018 to 31.12.2019 from which 122 were operated on because of a malignant disease. 51 open and 71 laparoscopic operations were performed. The average age of 37 men and 34 women were 70.59 and 72.14 years, respectively. 50 patients underwent extracorporeal (EA) anastomosis and 21 intracorporeal (IA) anastomosis. Within 30 days the number of complications were 18 in the EA group and 3 in the IA group (p = 0.067). 3 from the EA group and 1 from IA group died within 30 days (p = 0.66). The average length of stay were 9.48 days in the EA group and 6.52 days in the IA group together with the complicated cases (p = 0.001) while 6.35 days and 5.55 days without the complicated cases (p = 0.09). The average duration of operation was 147 minutes in the EA and 146.47 minutes in the IA group (p = 0.11). Conclusion: We found concordance with the literature that there are fewer complications in case of IA which might be related to shorter length of stay. There is no significant difference between the surgical times. Bearing these facts in mind, IA might be suggested for right- sided laparoscopic hemicolectomy.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Hohenberger 2009-ben a totális mezorectális excízió (TME) elvét átültette a kolonsebészetbe, és az új műtétet komplett mezokólikus excíziónak nevezte el (CME). A CME lényege az érintett kolonszakasz eltávolítása a viszcerális peritoneum sérülése nélkül az ellátó erek centrális lekötésével a viszcerális és parietális fascia közötti embrionális rétegben preparálva. Ez nyitottan és laparoszkóppal is végezhető. Célkitűzés: Válogatás nélküli beteganyagon meggyőződni arról, hogy elvégezhető-e a CME laparoszkóppal hasonló eredménnyel, mint nyílt műtét során. Eredmények: 2016. 09. 01. és 2019. 06. 30. között 156 műtét történt jobb oldali malignus vastagbéldaganat miatt. 143 esetben végeztünk kuratív reszekciót, 63 férfi és 80 nőbetegnél. Az átlagéletkor férfiaknál 71,5 évnek, míg nőknél 73 évnek bizonyult. 84 műtétet laparoszkóppal, 59 műtétet nyitottan végeztünk. Konvencionális műtét 56 esetben, míg CME 87 esetben történt. Az átlagos kolonhossz konvencionális műtétnél 22,34 cm, míg CME esetén 24,97 cm volt (p = 0,18). A nyirokcsomók átlagos száma a hagyományos műtétnél 15,4, míg CME esetén 16,9 volt (p = 0,24). Az átlagos műtéti idő nyitott műtétnél 111, míg laparoszkópos műtétnél 136 perc volt (p = 0,0014), az átlagos ápolási idő pedig a szövődményes esetek nélkül a nyitott csoportban 7,47, míg a laparoszkópos csoportban 5,65 napnak bizonyult (p = 0,0004). Megbeszélés: A korai eredmények alapján az mondható, hogy laparoszkóppal is elvégezhető a műtét hasonló eredményekkel, valamivel rövidebb ápolási idővel.

Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A protonpumpagátló kezelés és Helicobacter pylori eradikáció következtében a fekélyincidencia csökkent, a fekélyből származó vérzések száma is csökkent, ellenben a perforációk előfordulása változatlanul 2–10% között van. A perforáció egy potenciálisan fatális sebészi sürgősségi helyzet, a mortalitás elérheti a 25%-ot, a morbiditás pedig az 50%-ot. Az időben végzett sürgős sebészi kezelés javíthatja az eredményeket. Célkitűzés: A fekélyperforáció nyitott és laparoszkópos módon történt ellátásának összehasonlítása a morbiditás, mortalitás, műtéti idő és ápolási idő alapján. Eredmények: 2017. 01. 01. és 2019. 06. 30. között 55 műtét történt gastro-duodenális fekélyperforáció miatt, 31 műtétet (56,36%) nyitott és 24 műtétet (43,63%) pedig laparoszkópos módon végeztünk. A laparoszkópos csoportban 4 konverzió történt (16,6%). A nyitott műtéti csoportban 23 férfi (átlagéletkor 56,3 év) és 8 nő volt (átlagéletkor 70,3 év), míg a laparoszkópos csoportban 13 férfi (átlagéletkor 49,7 év) és 11 nő (átlagéletkor 53,7 év) volt. A nyitott csoportban 5, a laparoszkópos csoportban 2 szövődmény fordult elő (p = 0,45). Az átlagos műtéti idő a nyitott műtétnél 51,95 perc (30–85), míg a laparoszkópos műtétnél 63,41 (25–110) perc volt (p = 0,13). A nyitott csoportból 6 (átlagéletkor 74,3 év), a laparoszkópos csoportból pedig 2 (átlagéletkor 68,5 év) beteget veszítettünk el 30 napon belül (p = 0,44). Az átlagos ápolási idő a nyitott csoportban 7,13 (5–16), a laparoszkópos csoportban pedig 6,19 (4–13) napnak bizonyult (p = 0,24). Az átlagos perforációméret a nyitott műtéti csoportban 7,4 mm (3–20 mm), míg a laparoszkópos műtéti csoportban 5,3 mm (3–10 mm) volt (p = 0,14). Szabad levegő natív hasi röntgenvizsgálaton a nyitott csoportban 25 esetben (80%), míg a laparoszkópos csoportban 13 esetben volt látható (54%). Megbeszélés: A korai diagnózis, az azonnal kezdett szupportív és antibiotikus kezelés és a sürgős műtét elengedhetetlen az eredmények javításához. A standard műtét a sutura csepleszlebennyel, amit lehet nyitottan és laparoszkóppal is végezni. Bár a viszonylag kis esetszám miatt anyagunkban nem sikerült igazolni a szövődmények arányának szignifikáns csökkenését, az irodalmi adatok alapján a laparoszkópos beavatkozásnak kisebb a morbiditása, mint a nyílt műtétnek, és ha nincs ellenjavallata a laparoszkópiának (anamnézisben többszörös hasi műtét, nem kellő laparoszkópos gyakorlat, felvételkori sokkos állapot és magas életkor), a laparoszkópia általános előnyei miatt és a szabadlevegő-hiány okozta diagnosztikus bizonytalanság esetén is a laparoszkópia első választásként javasolható.

Summary. Introduction: The incidence of peptic ulcer disease decreased due to proton pump inhibitors and Helicobacter pylori eradication. Bleeding from peptic ulcer decreased, as well, although perforation did not decrease and it is permanently between 2–10%. This is a potential surgical emergency, the mortality can reach up to 25% and the morbidity 50%, respectively. Urgent surgical intervention in the right time can improve the results. Aim: To compare the morbidity, mortality, the length of hospital stay and duration of operating time in open and laparoscopic repair of perforated peptic ulcer. Results: A cohort of 55 patients were operated on with perforated peptic ulcer from 01.01.2017 to 30.06.2019 31 open (51.36%) and 24 laparoscopic (43.63%) operations were performed from which 4 (16.6%) needed conversion to open approach. The average age of 23 men and 8 women were 56.3 and 70.3 years respectively in the open operations group, while 13 men and 11 women with average age of 49.7 and 53.7 years was in the laparoscopic operations group. Within 30 days the number of complications were 5 in the open and 2 in the laparoscopic group (p = 0.45). The average duration of operation was 51.95 minutes (30–85) in the open and 63.41 minutes (25–110) in the laparoscopic group (p = 0.13). 6 from the open group with average age of 74.3 years and 2 from the laparoscopic group with average age of 68.5 years died within 30 days (p = 0.44). The average length of stay was 7.13 (5–16) days in the open and 6.19 (4–13) days in the laparoscopic group (p = 0.24). The average size of the perforation was 7.4 mm (3–20) in the open and 5.3 mm (3–10) in the laparoscopic group (p = 0.14). Free air was seen in the abdominal cavity in 25 cases (80%) of the open and in 11 cases (54%) of the laparoscopic group. Conclusion: Early diagnosis, prompt supportive care and antibiotic treatment and urgent surgical intervention are essential to improve outcomes. The standard operation is the simple suture with pedicled omental flap which can be performed by either open or laparoscopic surgical repair. Laparoscopic method spreads slowly, the learning curve is longer and it needs more expertise but the morbidity is lower than that of the open surgery. The morbidity does not increase after conversion according to the literature so if there is no contraindication and there is enough expertise it should be suggested as the first choice.

Restricted access