Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "bántalmazás" x
  • All content x
Clear All

. & Szemerszki M. (2018) A bántalmazás ellen – egy program első hazai tapasztalatai . https://ofi.hu/publikacio/bantalmazas-ellen-egy-program-elso-hazai-tapasztalatairol [Letöltve: 2019. 09

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban a koraszülések magas száma miatt népegészségügyileg kiemelten fontos feladatunk a koraszülött gyermekek vizsgálata és a fejlődésükre ártalmas tényezők azonosítása. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének felmérése, az édesanya által átélt bántalmazás és a gyermek pszichomotoros teljesítménye közötti összefüggés megvizsgálása. Módszer: Extrém kis (<1000 g) és igen kis (1000–1500 g) születési súlyú koraszülött, a vizsgálat idején 23–30 hónap közötti gyermek (n = 35) pszichomotoros teljesítményének (Brunet–Lézine; Bayley-III) és az anya által átélt bántalmazásnak a felmérése (saját kérdőív). Eredmények: Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az alacsonyabb születési súly alacsonyabb pszichomotoros mutatókkal és magasabb fejlődési rizikóval társul. Az anya által átélt gyermekkori bántalmazás szoros összefüggést mutat a koraszülött gyermekek teljesítményeivel. Következtetések: A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet a koraszülött gyermekek szűrővizsgálatának fontosságára, továbbá a gyermekkori bántalmazásnak és következményeinek súlyosságára. A korai fejlesztés szükségességének felismerésével nemcsak megelőzhetővé, hanem redukálhatóvá is válna a későbbi zavarok, viselkedésproblémák megjelenése. Orv Hetil. 2017; 158(25): 976–983.

Restricted access

A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) gyakorisága és következményei a felnőtt világ folyamatos problémái világszerte. A fejlődési pszichopatológia a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása révén egyre pontosabb képet nyújt az elhanyagolt és bántalmazott gyerekek adaptációs erőfeszítéseiről, azokról a egyedfejlődési útvonalakról, ahol az eltérések (érzelemszabályozás, kötődés, társas viselkedés stb.) hátterében fontos szempont a rossz bánásmód időpontja, súlyossága, időtartama a gyermek életében. Ez az integratív szemlélet bepillantást nyújt a tünetképződés vs. alkalmazkodási erőfeszítések dinamikájába, a rossz bánásmód transzgenerációs következményeibe éppúgy, mint a kockázati vs. kompenzációs faktorok ismeretében a prevenció szélesebb lehetőségeibe.

Restricted access

, Póka R. Differential diagnosis of child sexual abuse. [A fiatalkorúakkal szemben elkövetett szexuális bántalmazás elkülönítő diagnosztikája.] Orv Hetil. 2009; 150: 2222–2227. [Hungarian

Restricted access

. , & Jármi É. (megjelenés alatt). Bullying az óvodában - Az óvodai bántalmazás sajátosságai . Alkalmazott Pszichológia . Roberts , W. B. & Morotti , A. A. ( 2000 ). The bully as

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Roland Csorba, Rudolf Lampé, and Róbert Póka

Anogenitális panasszal jelentkező fiatalkorú beteg kivizsgálása gyakran kihívást jelent a gyakorló klinikusnak. A szexuális bántalmazás gyanúja miatt végzett vizsgálatok során mindig gondolni kell arra, hogy az észlelt elváltozások hátterében anatómiai eltérések és egyéb megbetegedések is állhatnak. Ezekhez csatlakoznak a nemi szervek olyan sérülései, amelyek nem bántalmazás következtében alakulnak ki. Idetartoznak azok a betegségek, amelyek nemi szervi megjelenései utánozzák a bántalmazás képét. A legtöbb háziorvos nem jártas a szexuális bántalmazás felismerésében. A vizsgáló klinikusnak tisztában kell lennie azokkal a lehetőségekkel, amelyek utánozzák a szexuális bántalmazás okozta elváltozásokat. Csak abban az esetben szabad kimondani a szexuális bántalmazás gyanúját vagy bizonyosságát, ha a lehetséges egyéb okokat kizártuk. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy átfogó képet nyújtsunk a szexuális bántalmazást utánzó kórképekről.

Restricted access

Célkitűzés: A fizikai bántalmazás hatása a test-lelki egészségre jól ismert, azonban a bántalmazás és a reprodukciós zavarok előfordulása a kevésbé vizsgált területek közé tartozik. Jelen kutatásunk célkitűzése, hogy a fizikai bántalmazás és öt reprodukciós zavar (spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség, meddőség, művi abortusz, fájdalmas menstruáció) összefüggéseit feltárja. Módszerek: Keresztmetszeti elemzéseink mintáját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés női tagjai szolgáltatták (N = 6987). Eredmények: Mintánk közel 10%-a számolt be a partner/szülő, illetve más fontos személy általi fizikai bántalmazásról. Megállapítottuk, hogy a bántalmazott nők esetében a reprodukciós zavarok prevalenciája magasabb, mint a nem bántalmazott nőknél. A partner által bántalmazott nők esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a meddőség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot a fizikai bántalmazás tényével. A szülő által bántalmazottak esetében a spontán vetélés, a veszélyeztetett terhesség, a művi abortusz, valamint a fájdalmas menstruáció mutatott szignifikáns kapcsolatot. A kapott eredmények többváltozós modellben való értelmezése azt mutatta, hogy a bántalmazás a reprodukciós zavarok — egyéb változóktól (életkor, iskolai végzettség, dohányzás, BMI, korábbi művi abortuszok, nőgyógyászati problémák) független — meghatározó rizikótényezője. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a fizikai bántalmazás jelentős hatással lehet a reprodukciós zavarok kialakulására és/vagy fenntartására. A fizikai bántalmazás és a reprodukciós zavarok közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access

Az utóbbi évtizedekben a pszichoanalízis és a pszichoterápia területén szemtanúi lehetünk Ferenczi Sándor újrafelfedezésének, sot Ferenczi-reneszánszról is beszélhetünk. Ferenczi Sándor egyik utolsó írása, a Nyelvzavar a felnottek és a gyermek között. A gyengédség és a szenvedély nyelve (1933) címu tanulmánya az utóbbi évek egyik leggyakrabban idézett pszichoanalitikus szövege. Ez a tanulmány nemcsak a szexuális bántalmazás drámáját írja le, hanem a korai kapcsolati traumatizációt is, tágabb keretbe helyezve: a szülo és a gyermek közti félreértés és meg nem értés folyamatát is elemzi. Eszerint a konkrét bántalmazást a szülo tagadása, értelmezo hatalmával való visszaélése követi, ami a valóság átírását hozza magával. Írásomban Ferenczi korabeli gondolatait igyekszem összekapcsolni a kortárs selffejlodés elméleteivel, és a nyelvzavar-koncepciót az érzelmi hangolódás, érzelmi tükrözés, osztozás és jelentésszervezodés koncepcióinak segítségével értelmezem. Azt elemzem, hogy a szülo és gyer­mek közti kapcsolati zavar, a nyelvzavar hogyan válik belsové, intraperszonálissá a selfszervezodési folyamatokon keresztül, és ezzel párhuzamosan a kapcsolati magány hogyan válik belso izolációvá. Ezt a folyamatot a hermeneutikai modell és a fordítás bizonyos filozófiai kérdéseinek segítségével kísérlem meg értelmezni.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A súlyos és komplex gyermekkori traumatizáció lehetséges felnőttkori kimeneteleinek egyike a borderline személyiségzavar. A disszociatív jelenségek és a szándékos fizikai önsértések feltehetően a gyermekkori traumatizáció következményeként részei a borderline tünettannak. Célkitűzés: A vizsgálat célja a borderline betegek körében megjelenő disszociatív jelenségek és önsértések felmérése, valamint a disszociáció, az önsértés és a gyermekkori bántalmazás közötti kapcsolat feltárása volt. Módszer: A vizsgálati mintát 80 hospitalizált borderline páciens és 73 hospitalizált depressziós kontrollszemély alkotta. A gyermekkori traumatikus élményeket, a disszociációt és az önsértő viselkedést kérdőívek segítségével mértük fel. Eredmények: A borderline személyiségzavarban szenvedő betegek gyermekkorukban súlyos, multiplex traumatizációt éltek át. A különböző traumatípusok halmozódása és a behatolással járó szexuális abúzus a disszociáció rizikófaktorainak bizonyultak. Az önsértő viselkedés kialakulásának esélyét a gyermekkori traumatikus élmények halmozódása és a disszociáció jelentősen növelték. Következtetés: A borderline személyeknél a disszociatív tünetek és munkamódok a szándékos fizikai önsértéssel együtt a traumatikus kóreredetre figyelmeztetnek, és kitüntetett figyelmet igényelnek. Orv Hetil. 2017; 158(19): 740–747.

Restricted access

fejlődési pszicho-patológia – szemlélet, modellek, közvetítő mechanizmusok. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 23–37. McCabe, V. (1989). Az életkorra vonatkozó absztrakt perceptuális információ: A bántalmazás egy rizikófaktora

Restricted access