Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "bél–agy-tengely" x
Clear All

Absztrakt:

Az emésztőrendszer megfelelő működése nélkülözhetetlen a tápanyagtranszporthoz, a felszívódáshoz, az emésztéshez és a salakanyagok kiürítéséhez, de ezenfelül fontos feladata van a patogénekkel, allergénekkel és toxinokkal szembeni védelemben és a bélrendszer homeosztázisának fenntartásában. Ezeknek a feladatoknak a koordinációját a bél ideg- és immunrendszere szoros együttműködésben végzi a belső és külső környezethez való folyamatos alkalmazkodás révén. A bél élőhelyet és tápanyagokat szolgáltat a benne élő mikroorganizmusok számára, amelyek jelentős hatással vannak a tápcsatorna fejlődésére és annak funkcionális működésére. A bélcsatorna és a benne élő mikroorganizmusok közösen végzik el az emésztést, s látják el az immun-, neuroendokrin és ingerületátviteli funkciókat. Ezt az egymással morfofunkcionálisan együttműködő struktúrát hívjuk mikrobiom–bél–agy-tengelynek, melynek kiindulópontját az enteralis idegrendszer és a bél mononukleáris sejtjei között fennálló neuroimmunológiai interakciók szolgáltatják. Összefoglaló közleményünkben ennek a fellendülő tudományterületnek a legfontosabb és legfrissebb eredményeiről, aktuális kutatási témáiról számolunk be, kiegészítve azzal, hogy milyen klinikai vonatkozásai lehetnek a jövő orvoslásában a bél–agy-tengely patológiás működésének és a bélflóra megváltozásának. Orv Hetil. 2020; 161(19): 771–779.

Open access

Az utóbbi időben felvirágzó táplálkozáspszichológia (nutritional psychology) egyre növekvő számú kutatási eredménye támasztja alá a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás és a mentális egészség közötti összefüggéseket. Az egyes tápanyagokat (pl. cink, folsav, B-vitamin, D-vitamin, ómega-3 zsírsav) vizsgáló kutatások eredményei szerint ezek a tápanyagok monoterápiaként használva egyértelmű eredményeket nem mutatnak. A jelenlegi ellentmondásos eredmények alól kivételt az ómega-3 zsírsav jelenthet, amellyel összefüggésben a legrobosztusabb eredményeket mutat a szakirodalom mind önálló, mind kiegészítő terápiaként. Ígéretes eredményeket a komplex étrendeket vizsgáló és a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztásra fókuszáló kutatások mutatnak. A zöldség–gyümölcs–bevitel, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása pedig nemcsak a bennük található tápanyagok, hanem a rosttartalmuk miatt is kiemelkedő fontosságú, mivel ezek a tápanyagok az egészséges bélflórát biztosítják. Az elmúlt pár év eredményei a bélrendszer és az agy szoros összefüggését mutatják (ún. mikrobiom–bél–agy–tengely), jelezve, hogy az emésztőrendszer és a mentális egészség között szoros kapcsolat állhat fenn. Ezért a jelen tanulmány amellett érvel, hogy pszichológusként akkor is érdemes figyelembe vennünk a kliensünk étrendjét és az azzal kapcsolatos szokásait, ha nem ez áll tünetei fókuszában.

Open access