Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "bölcsességfog" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunk célja az occlusiós megtámasztás és az alsó bölcsességfog szerepének vizsgálata volt az angulus- és condylustöréseknél. Módszer és eredmények: Egyoldali, izolált angulus- vagy condylustörött betegeket vizsgáltunk. Az adatgyűjtés betegkartonok és panoráma-röntgenfelvételek segítségével történt. Vizsgálatunkban az elsődleges prediktor változó az occlusiós megtámasztás minősége, a másodlagos prediktor a bölcsességfog jelenléte vagy hiánya volt. A kimeneti változó a törés típusa, illetve az egyéb prediktorok a demográfiai adatok voltak. A prediktorok és a kimeneti változók közti összefüggéseket khi-négyzet-teszttel és logisztikus regressziós analízissel vizsgáltuk. Az angulustörött csoportot 43 (átlagéletkor: 29,9 ± 12,8 év; 98,4% férfi), míg a condylustörött csoportot 37 beteg (átlagéletkor: 46,8 ± 20,2 év; 62,2% férfi) alkotta. Angulustörés esetén 81,4%-ban, míg condylustörés esetén 51,3%-ban láttunk kétoldali occlusiós megtámasztást (p<0,001). Kétoldali occlusiós megtámasztás esetén az angulustörés esélyhányadosa 4,2 volt (p<0,006). Az angulustörések 86%-ában, a condylustörések 43,2%-ában volt jelen bölcsességfog a törés oldalán (p<0,001). Azonos oldali bölcsességfog jelenléte esetén az angulustörés esélye a 8,1-szeresére emelkedett (p<0,001). Amennyiben kétoldali occlusiós megtámasztás és törésoldali bölcsességfog is jelen volt, az angulustörés esélye a 15,9-szeresére nőtt (p<0,001). Következtetés: Az occlusiós megtámasztás és a bölcsességfog együttes és külön-külön való jelenléte is egyértelműen fokozta az angulustörés, és csökkentette a condylustörés rizikóját, míg hiányuk a condylustörés rizikóját fokozta, és az angulustörés esélyét csökkentette. Orv Hetil. 2020; 161(28): 1166–1174.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Kaposvári, Kinga Körmöczi, Ferenc Horváth, Alida Buglyó, Adrienn Réka Turai, and Árpád Joób-Fancsaly

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői komplikációkról ritkán olvashatunk a szakirodalomban. A korábban már gyógyultnak hitt, nem várt gyulladással visszatérő páciensek arcduzzanattal, szájzárral, gyakran gennyképződéssel járó, 7 napon túl jelentkező sebfertőzésének előfordulását, hajlamosító tényezőit vizsgáljuk. Anyag és módszer: A vizsgálati anyagot a budapesti Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika két szakorvosának a 2013 januárjától 2017 augusztusáig terjedő időszakban, összesen 731 betegén végzett 851 bölcsességfog-eltávolítás alkotja. A 26 évnél fiatalabbak körében 150 fő bevonásával retrospektív, a szövődmény előfordulására vonatkozóan eset-kontroll módszerrel kutatjuk a komplikációra hajlamosító tényezőket. Eredmények: A szövődmény 10 páciensnél (az összes beteg 1,17%-ánál) lépett fel. Kialakulásáig átlagosan 30 nap telt el. Eset-kontroll vizsgálatunk szignifikánsan igazolta, hogy teljes nyálkahártya-fedettség, a második moláris és a ramus mandibulae közötti helyhiány (Pell–Gregory-féle III-as osztály), mélyebb impactio (Pell–Gregory szerinti B, C), mesioangularis tengelyállás, valamint nagyobb mértékű csontfedettség esetén gyakrabban fordul elő késői posztoperatív gyulladás (p<0,05). Hajlamosító tényezőnek tűnik a fiatalkor és a női nem. Következtetések: Ajánljuk a rizikópáciensek hosszabban tartó posztoperatív obszervációját, a fokozott szájhigiénia fenntartását. Hívjuk fel pácienseink figyelmét, hogy varratszedés után is fokozott figyelemmel tisztítsák a műtéti területet, panasz esetén pedig azonnal jelentkezzenek. Javasoljuk és tervezzük a téma további kutatását, annak klinikai jelentősége miatt. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Vizsgálatunkban az alsó bölcsességfog műtéti eltávolítását követő sebgyógyulással foglalkozunk. A posztoperatív antibiotikus terápia kiegészítéseként profilaktikusan alkalmazott antibiotikum és orális antiszeptikum hatásosságát hasonlítottuk össze. Módszer: A vizsgálatban a klinika 71 egészséges betege vett részt. A preoperatív terápiát illetően pácienseinket négy vizsgálati csoportba osztottuk: I. profilaxis amoxicillin-klavulánsavval; II. profilaxis clindamycinnel; III. profilaxis klórhexidinnel; IV. kontroll. Posztoperatívan a terápiát az I. és II. csoportban a profilaktikus antibiotikummal, a III. csoportban random választás szerint, a IV. csoportban clindamycinnel folytattuk. Vizsgáltuk az arcduzzanatot, a szájnyitási korlátozottságot, a seb gyógyulását és a posztoperatív életminőséget. Eredmények: A profilaxisban részesült betegek posztoperatív szakasza zavartalanabbnak bizonyult. Alveolitis csak a kontrollcsoportban alakult ki, két alkalommal. A kontrollcsoportban 22,2%-ban, a clindamycinprofilaxis-csoportban 14,2%-ban, amoxicillin-klavulánsav profilaxis esetén 10%-ban, klórhexidin alkalmazásakor pedig 5%-ban tapasztaltunk sebszétválást. Következtetés: Az alsó bölcsességfog műtéti eltávolítása kapcsán javasoljuk az indikált antibiotikus terápia profilaxissal való kiegészítését, amelyek közül a klórhexidin az antibiotikummal azonos hatékonyságúnak bizonyult. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 13–19.

Open access

Absztrakt:

Az alsó bölcsességfogak coronectomiája a bölcsességfog részleges eltávolításával hivatott az esetleges nervus alveolaris inferior sérüléseit kiküszöbölni. Az eljárásnak van néhány sarkalatos pontja, úgymint a fog pulpalis, periapicalis preoperatív állapota, a koronai sectio és koronaeltávolítás, illetve a sebzárás mikéntje, valamint a páciens posztoperatív követése és az esetlegesen felmerülő szövődmények ismerete és kezelése. Szakirodalmi adatok szerint a coronectomia kevesebb szövődménnyel bír, mint a hagyományos, teljes fogeltávolítások, és a nervus alveolaris inferior sérülések szempontjából a coronectomia egyértelműen és kifejezetten a biztonságosabb eljárás. A szerzők célja volt a szakirodalmat áttekintve, az eljárás indikációiról és kontraindikációiról, korrekt kivitelezéséről és az esetleges sikertelenségének okairól, gyakoriságairól átfogó képet adni, előmozdítva az eljárás hazai népszerűsítését. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1787–1793.

Restricted access