Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "befolyásolhatóság" x
Clear All

Absztrakt

Tanulmányunk második részében, folytatva a korábbiakban elkezdett gondolatmenetet az idő fogalmának fejlődési kérdéseiről, olyan jelenségeken keresztül szemléltetjük a kora gyermekkori emlékezeti működés sérülékeny voltát és annak feltételezhető hátterét, mint a forrásemlékezet, a realitásmonitorozás vagy a befolyásolhatóság. Önmagunk elhelyezése az események láncolatában, az időben kiterjesztett szelf megértése azonban nem kizárólag a múltbeli események személyes tapasztalatként való megőrzésében szükséges, ugyanígy a jövőbeli események tervezése, tapasztalást előrevetítő elképzelése során is, így e képességek összefonódásának a fejlődés folyamatában külön figyelmet szentelünk. Végül a perspektívaváltás képességének korai kibontakozásával foglalkozunk, hiszen az átélt eseményekre személyesen megtapasztaltként, első személyű perspektívából emlékezni, úgy véljük, önmagában egy fejlődési folyamat eredménye (és nem kiinduló állapot), amely az autonoetikus emlékezésmód elérhetővé válásán keresztül hozzájárul az emlékek egyedi, megkülönböztető jegyekkel való gazdagításához és az idő szubjektív élményének megértéséhez.

Restricted access

Absztrakt

Az emlékfelidézés serkentésére kisgyermekek körében gyakran alkalmazott módszer a rajzoltatás, holott kevéssé feltárt még a rajzolás eseményfelidézésre gyakorolt hatása: több emléket nyerhetünk-e a rajzolás segítségével, és vajon növekszik-e a téves emlékek keletkezésének valószínűsége? Vizsgálatunk középpontjában az a kérdés áll, hogy az eseményt követő azonnali eseményfelidézés (verbális vagy rajzos) hogyan hat a későbbi emlékezésre és a félrevezető kérdésekkel szembeni ellenállásra (befolyásolhatóság mértékére) óvodáskorú gyermekeknél. Továbbá az eseményt felépítő történetelemek jellege (szorosan a cselekményszálba illeszkedő vagy esetleges elem, illetve cselekvéses vagy perceptuális tartalmú) szerepet játszik-e az emlékfelidézés pontosságában? A kapott eredmények fényében látható, hogy a csoportok közötti árnyaltabb különbségek az irányított felidézésben érhetők tetten. Úgy tűnik, hogy a rajzi támpontok inkább a fiatalabb, 3–4 éves gyerekeknek jelentenek segítséget a történet perceptuális összetevőinek irányított felidézésében. A cselekményszálba illeszkedő (tematikus) információk általában erőteljesebbek és biztosabban előhívhatók rajzolással és szóbeli felidézéssel is, a gyerekek mégis meglehetősen befolyásolhatók ezekben, különösen az idősebb, 5–6 éves korosztály. A gyerekek feltehetően csak kevés történetelemet őriznek meg (ha megőriznek egyáltalán) a nem tematikus kategóriák mentén, ezért a sugalmazott információ idegennek tűnik számukra, és könnyebben utasítják el, mint azt a sugalmazást, amelyhez hasonlót őriznek, és amely ezáltal elbizonytalanodáshoz, a források keveredéséhez vezethet. További érdekes eredmény, hogy a gyerekek befolyásolhatóbbak a cselekvéses, semmint az azt kiegészítő perceptuális történetelemek tekintetében.

Restricted access

A traumatikus eseményekre való emlékezés központi kérdése, hogy kisgyermekek képesek-e pontos emlékbeszámolókat adni az általuk átélt kora gyermekkori traumatikus eseményekről. Jelen tanulmány e problémakörrel foglalkozik. E probléma vonatkozásai két kérdés közelebbi tárgyalásán keresztül közelíthetőek meg. Az első kérdés az, hogy a fejlődő, kibontakozásban lévő emlékező rendszer adott jellemzői (a felnőtt emlékezettől való eltérése) miként hatnak, hogyan alakítják a fennmaradó emlékeket, különös tekintettel, ha azok mélyebb érzelmeket tartalmaznak. A terület kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy a fejlődésben lévő emlékezeti rendszer alapvető sajátosságai rányomják a bélyegüket a korai emlékek, így a traumatikus emlékek jellegére is: kisgyerekek emlékmegőrzése az általánosítás irányában torzít, a szokatlan, egyedi eseményeket pontosabban őrzik meg, mint az ismétlődőeket. Ugyanakkor mindkét esetben az esemény célszerkezetébe illő lépésekre koncentrálnak, és az ebbe nem illőeket elhagyják. A kisgyermekkori traumatikus emlékek előhívásának megbízhatóságához kapcsolódó másik kérdés pedig az, hogy az előhívás kontextusa mennyire befolyásolja a kisgyermekeket az emlékformálásban. E kérdés tanulmányozása arra az általános eredményre vezet, hogy kisgyermekek, amiatt, hogy kevésbé képesek az emlékeik tudatos szervezésére, jobban befolyásolhatóak a kikérdezés által.

Restricted access

befolyásolhatóság technikája . Budapest : Medicina Kiadó .

Open access

–88. Halász E. és Király I. (2013). Téves emlékek gyerekkorban – Trauma és befolyásolhatóság. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 57–70. Hámori E. (2013). Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben – A

Restricted access

). Téves emlékek gyerekkorban – Trauma és befolyásolhatóság. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 57–70. Jensen, P. S., Hoagwood, K., & Zitner, L. (2006). What’s in a Name? Problems versus Prospects in Current Diagnostic

Restricted access