Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "betegségmegelőzés" x
Clear All
Authors: Erika Marek, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós and Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access

Absztrakt:

Az alapellátásban az általános orvosi gyakorlat optimális munkamódszere a családorvoslás, mely jól képzett szakembereket és az orvos és a család korrekt viszonyát feltételezi, illetve melyben érvényesülhet a betegségmegelőzés és a gondozás jó gyakorlata, a kedvezőbb forrásfelhasználás. A hazai egészségügyi reform része volt egy nemzetközi színvonalú családorvosi szisztéma kialakítása. Az 1967-ben alapított Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének szorgalmazására már 1974-től volt Magyarországon általános orvostani szakvizsga; a szakképzést a 6/1993. számú NM-rendelet indította el, mely a szolgálatban dolgozó orvosoknak felzárkóztató képzést és szakvizsgát írt elő. Segítette a hazai alapellátás fejlődését, hogy a szaktárca Európában egyedülállóan létrehozta 1998-ban az Országos Alapellátási Intézetet. Ezzel egy tudományos szervezet, az akadémiai szektor és országos intézet összefogása kezdődött a szakember-utánpótlásban, szakmapolitikai és népegészségügyi célok megvalósításában és a kutatás-fejlesztésben. A jelen munka visszatekint a kezdetekre, számot ad átfogó, lakossági szintű tudományos kutatások eredményeiről, bemutatja a családorvoslás munkájának eredményeit, alapot ad a jövőbeli fejlesztés irányaihoz, használható megállapításokat és a belőlük levonható következtetéseket mutat be. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1310–1316.

Restricted access
Authors: Bence Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, Ágnes Cornides and Lajos Döbrőssy

A szűrővizsgálat elutasításának okai között szerepelnek a szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai. Ennek lehetséges okai három csoportba sorolhatók: 1. Általános okok, mint például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét meghatározó emberi magatartás. Különösen azoknak a szolgáltatásoknak az elutasítása gyakori, amelyek nem a jelenben is kínzó tünetek és panaszok orvoslását célozzák, hanem a jövőben majd esetleg fellépő betegségek megelőzését szolgálják; ilyen „jövőre irányuló” szolgáltatás a szűrővizsgálat is. 2. A rákbetegségnek a közfelfogásban rögzült negatív képe és a gyógyíthatóságát illető kételyek. Szóba jönnek továbbá 3. a szűrővizsgálat szubjektív megtapasztalásával közvetlenül összefüggő okok. A szolgáltatóknak törekedniük kell az okok kiküszöbölésére: a) a különböző korú, társadalmi helyzetű és műveltségi szintű rétegekhez szóló egészségnevelés feladata, hogy kialakítsa a betegségmegelőzés szükségességét elfogadó magatartást, és változtasson az embereknek a rákkal szemben eltúlzottan negatív, a vereséget előre elkönyvelő szemléletén; b) a szűrővizsgálatot szolgáltató szakemberek kötelessége, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a szűrővizsgálattól visszatartó tényezők mérséklése érdekében. Ennek módja a jó munkaszervezés és a szakmai munka minőségének optimalizálása, valamint a jó kommunikáció: a szűrővizsgálat előtti, alatti és utáni felvilágosítás, információszolgáltatás és tanácsadás.

Restricted access