Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "bioethics" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány az élethez és az egészséghez való jog társadalomban betöltött szerepével foglalkozik. Azzal a funkcióval, amelyet e két emberi alapjog ab ovo betölt, és azzal, amelyet a szocioszféra lakói alakítottak ki a humántörténelem folyamán. A szocioszféra lakói, tehát elsősorban az emberek jogformáló tevékenysége nagyban módosította e két alapjog létét és modusát. Társadalmunk a ius ad vitam és a ius ad sanitatem kapcsán némiképp átlagosnak nevezhető, „fejlett nyugati” hozzáállást tanúsít. Árnyalatnyi különbségek azonban adódnak. Következik ez Magyarország speciális geopolitikai helyzetéből, történelmi adottságaiból és – nem utolsósorban – társadalmunk egyedi jellegzetességeiből. Az élet és egészség alapvető értékek, melyekhez negatívan nyúlni nem szabad. A jobbító szándék minden demokratikus kormányzat céljai közt szerepel, mert a társadalom és a közigazgatás csak egymást erősítve lehet életképes. Az abszolút jogok relativizálása pedig komoly megfontolást és előkészítést igényel. Az élet- és az egészségvédelem helyzete nem válhat politikai vagy egyéb szellemi irányzatok függvényévé. Kizárólag olyan nézeteknek van helye a magyar (és általában a „nyugati”) közgondolkodásban, melyek nem kérdőjelezik meg az egyén és a közösség jogát az élethez és a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez. Ez minden demokratikus társadalmi berendezkedés alfája és ómegája kell, hogy legyen.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Zubek, Léna Szabó, János Gál, Ádám Öllős, and Gábor Élő

Az életvégi döntések az intenzív osztályokon kezelt betegek többségét érintik, ezért fontos ezen döntések hazai és külföldi gyakorlatának megismerése, valamint harmonizációja az etikai irányelvekkel és a jogi szabályozással. Célkitűzés: A hazai intenzív terapeuták életvégi döntésekkel (kezelés meg nem kezdése, kezeléskorlátozás, haldoklási folyamat megrövidítése) kapcsolatos szokásainak felmérése és összehasonlítása nemzetközi adatokkal. Kutatásuk távlati célja, hogy az intenzív terapeuták munkájukat eredményesen, jogszerűen és a betegekkel, illetve hozzátartozóikkal egyetértésben végezhessék. Módszer: Magyarországon 2007–2008-ban felmérést végeztek egy kérdőív segítségével az intenzív terapeuták körében. A kérdőíveket elektronikus formában juttatták el a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 743 regisztrált tagjának, és visszaérkezésük után feldolgozták őket a teljes anonimitás megőrzése mellett. A 103 választ statisztikailag elemezték, és összehasonlították más európai országok adataival. Eredmények: A válaszokból kiderült, hogy a hazai intenzíves orvosok gyakorlata nagyon paternalisztikus. Az intenzíves orvosok döntéseiket általában egyedül hozzák meg (3,75/5 pont), kevésbé veszik figyelembe a cselekvőképes betegek (2,57/5 pont) vagy közeli hozzátartozóik (2,14/5 pont) illetve az ápolószemélyzet véleményét (2,37/5 pont). A terápia meg nem kezdését preferálják a kezelés visszavonásával szemben. Ez a gyakorlat a tévedés jelentős veszélyét hordozza magában, és emberéletekbe kerülhet a gyors döntéshozatal során. A válaszadók becslései alapján az életvégi döntések gyakorisága 3,7–9,1%, ami kisebb, mint más európai országokban. Következtetések: Az első magyarországi felmérés alapján a betegjogok kiterjesztése szükséges hazánkban. Teret kell adni az önrendelkezés jobb érvényesülésének az életvégi döntésekben, valamint javítani kell az orvosi gyakorlat jogszerűségét. Orv. Hetil., 2010, 38, 1530–1536.

Open access

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

Absztrakt

Az életvégi döntéseket önrendelkezés alapján vagy helyettesített döntéshozatali eljárással lehet meghozni. Ha a beteg képes kifejezni saját akaratát, teret kell adni az önrendelkezésnek. Amennyiben a beteg nem képes önrendelkezésre, úgy a beteg előzetes rendelkezései, illetve a helyettesített döntéshozatal szabályozása válhat fontossá a döntéshozatali eljárásban. Legfontosabb cél az életvégi döntéshozatal javítása az intenzív osztályon fekvő betegek között. A szerző saját hazai bioetikai kutatásai és a szakirodalom alapján elemzi az életvégi döntéshozatali eljárást, amely alapján ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók felé. A szervelégtelen betegek felosztására új módszert javasol, ez az életvégi triage. A betegek 3 csoportba kerülhetnek: a biztosan megmenthető, a biztosan nem megmenthető és az esetlegesen megmenthető csoportba. A besorolást elsősorban az orvostudomány fejlettsége és lehetőségei határozzák meg. Az életvégi döntéshozatali eljárás minősége javítható, de ehhez az összes résztvevőnek, valamint a jogi és etikai szabályozásnak is hozzá kell járulnia. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 669–674.

Open access

Az Európa Tanácsnak az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Oviedói Egyezménye 14. cikkének értelmében a születendő gyermek nemének megválasztása céljából nem elfogadható az orvosi segítséggel végzett reprodukciós technikák alkalmazása, kivéve, ha a cél egy nemhez kötötten öröklődő, súlyos betegség elkerülése. Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban akkor is jogszerű a születendő gyermek nemének megválasztása, ha az a nemek egyensúlyát szolgálja a családban. Az európai egészségkultúra nem tekinti a reproduktív igazságosságot a társadalmi igazságosság részének. Ezt hozzánk hasonlóan ítélik meg például Kínában és Indiában is. A katolikus egyház is helyteleníti a reprodukciós szabadságot. A katolikus egyház álláspontja szerint orvosi indikációval sem szabad ilyen beavatkozást végezni, de ez még mindig kevésbé helytelen, mint hogyha társadalmi indikációval, a nemek egyensúlyának a családban való fenntartása céljából végeznék. Magyarországon a büntető törvénykönyv 170. §-a értelmében a születendő gyermek nemének family balancing céljából történő megválasztása bűntettnek minősül. A magyar jogrend jelenleg teljes összhangban áll a hazánkban, a 2002. évi VI. törvényben kihirdetett Oviedói Egyezménnyel. Orv. Hetil., 2014, 155(46), 1815–1819.

Restricted access

] Abbarno G. J. M. Homelessness , Encyclopedia of Global Bioethics , 2014 , pp. 1 – 10 . [4] Sumner A

Restricted access

.L. Schiedermayer , eds., Bioethics and the Future of Medicine (Eerdmans: Grand Rapids) 263-78. Charles J.D. Bioethics and the Future of Medicine

Restricted access

Council for International Organizations of Medical Sciences (CIOMS) in collaboration with the World Health Organization (1993, 2002): International Ethical Guidelines for Biomedical Research Involving Human Subjects. In: Encyclopedia of Bioethics (3

Restricted access

. Council of Europe: Recommendation Rec (2006) 4 of the Committee of Ministers to member states on research on biological materials of human origin. Universal declaration of the human genome and human rights. In: Bioethics

Restricted access

Textbook of Bioethics Cambridge University Press Cambridge 33 . 8. Stan C : The implications of the decisions of

Restricted access