Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "biomechanika" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A teljes test összerendezett mozgása mellett a kajak-kenu összehangolt kivitelezést és nagy teljesítmény leadását igénylő sport. Az evezőt mozgató, speciális technikával dolgozó felső végtag munkáját a gerinc flexiós-extenziós, illetve rotációs mozgása segíti. A törzs mozgása áttevődik az alsó végtagokra, melyek az alternáló, flexiós-extenziós mozgás mellett fontos támasztó funkciót látnak el. Ebből következőleg a sportolás közben a teljes test egy jól koordinált kinetikai láncot alkot. Célkitűzés: Célunk az ép és a sérült sportolók mozgásának komolyabb megismerése és összehasonlítása volt. Módszer: A vizsgálat során 13 mozgássérült elit sportoló (n = 13) (±18/±40 éves, ±164 cm/±194 cm magas, ±74 kg/± 93 kg testsúlyú) 11 ép elit sportoló (n = 11) (±18/± 40 éves, ±172 cm/±197 cm magas, ±72 kg/±96 kg testsúlyú), valamint 9 ép sportoló, akikből a mozgássérültséget imitáló csoportot hoztuk létre (n = 9) (±8/40, ±172 cm / 197 cm magas, ±72 kg/96 kg testsúlyú) vett részt a mérésben. Méréseinkhez Vicon 3D-kamerarendszert, felületi EMG-eszközt és Weba sportkajak-ergométert alkalmaztunk. Az adatok feldolgozásához Matlab és Excel adatkezelő programokat használtunk. Eredmények: A mérések segítségével meg tudtuk határozni az ép sportolók mozgástartományának határértékeit, valamint hogy a sérült sportolók felső végtagi mozgástartománya (vállízület, könyökízület) szignifikáns eltérést nem mutat (p≥0,05). Míg az ízületi elmozdulásban nem, úgy a felső végtag izommunkájában szignifikáns eltérést figyeltünk meg, ép izomzat esetében is (p≤0.05). A mozgássérült sportolók térdízületi mozgásában és izommunkájában szintén szignifikáns eltérés jelentkezett az ép sportolókhoz képest, mint a törzs munkája esetén (p≤0,05). Ugyanúgy szignifikáns eltérés volt megfigyelhető a leadott teljesítményben, a kifejtett erőben és a talptámasz használatában. Megbeszélés: Mozgássérülés esetén, legyen az szimmetrikus vagy aszimmetrikus, a talptámaszt a sportoló nem képes megfelelően kihasználni, ennek következtében szignifikáns eltérés tapasztalható a kajakozómozgásukban az ép sportolókhoz képest. Orv Hetil. 2019; 160(52): 2061–2066.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Ágnes Molnár
,
Asztrid Apor
,
Róbert Gábor Kiss
,
István Préda
,
Emil Monos
,
Viktor Bérczi
, and
György László Nádasy

Az ember nem feltételezett fölegyenesedése jelentős evolúciós kihívást jelenthetett a földi gravitációs térben. Az ortosztatikus toleranciáért felelős mechanizmusok jelentős része a vénás rendszerhez kapcsolódik. Munkánkban az ezzel kapcsolatos, újabban feltárt biomechanikai jelenségek élettani és kórélettani jelentőségét tárgyaljuk. Kiemelten foglalkozunk egy viszonylag elhanyagolt területtel, a vénák falának biomechanikai tulajdonságaival. Ezek érterületenként eltérőek, de változnak a kor, a nem, a testtömeg és talán még egyéb antropológiai szempontok függvényében is. A vénák antigravitációs adaptív viselkedése többszintű, a vénafal mindhárom rétegét érintő szabályozómechanizmusok összehangolt működésének eredménye, amelyek rövid távú és hosszú távú alkalmazkodást biztosítanak. Lokális miogén és humorális mechanizmusok, a távolabbi szervek-szövetek felől pedig hormonális és idegi mechanizmusok együttesen szabályozzák a vénák adaptív viselkedését. Ezek hosszabb távon hatva a vénafal strukturális és funkcionális átépüléséhez (újabban használatos szakkifejezéssel: remodelingjéhez) vezetnek. A vénák patológiás elváltozásainak jelentős része kóros vénafal-átépüléssel jár. Hemodinamikai tényezők (nyomás és áramlás) indukálta adaptív mechanizmusok, de gyulladásos folyamatok is részt vehetnek a vénafal kóros átépülésében, megváltoztatva ezáltal a vénafal biomechanikai viselkedését. Ez circulus vitiosusként hozzájárul a vénás kórfolyamat fenntartásához, illetve progressziójához. Az újabb noninvazív humán biomechanikai technikák lehetőségeit jelzi, hogy vénás betegség szempontjából klinikailag már, illetve még aszimptomatikus személyek vizsgálatával munkacsoportunk is ki tudott mutatni kóros vascularis biomechanikai viselkedést. Így a vénák biomechanikájának diagnosztikus célú vizsgálata nemcsak a patomechanizmus feltárásához nyújthat segítséget, hanem a vénás betegségek korai felismerésében és következményeinek objektív követésében is szerepet játszhat. A kóros jelek korai felismerése lehetőséget ad arra, hogy a vénák biomechanikai adaptációs folyamataira ható preventív és terápiás eljárásokkal csökkentsük ennek a ma még igen elterjedt népbetegségcsoportnak az előfordulási gyakoriságát, valamint az általa okozott emberi szenvedést és anyagi kárt.

Restricted access

A motoros egységek aktivitásának változása a biceps brachii izomban különböző intenzitású izometriás terhelések hatására

Changes in motor unit activity in the biceps brachii muscle under different intensities of isometric loading

Orvosi Hetilap
Authors:
Ádám Hegedüs
and
Bence Ádám Kopper

Bevezetés: Daganatos betegeknél az izomtömeg csökkenése számos esetben és daganattípusnál megfigyelhető. Ennek hatására a beteg életminősége drasztikusan romolhat, képtelenné válhat az önellátásra. Napjainkban a daganat primer kezelése mellett előtérbe került a betegek fizikális edzése is, hogy életminőségüket fenntarthassák. Ehhez egy kulcs lehet a hirtelen izomvesztést megelőzni képes ellenállásos edzés, amelyet a primer kezelés mellett képes végezni a beteg, s erre egy lehetőség lehet az izometriás edzés. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy mérjük a biceps brachii izom aktivációs frekvenciájának karakterisztikáit alanyainkban egy fárasztási protokoll során, miközben állandó kontrollált izometriás feszülést hozunk létre az izomban. Módszer: Vizsgálatunkban 19 egészséges egyetemi hallgató vett részt. A domináns oldal meghatározása után felmértük az alanyok egyismétléses maximumát a GymAware RS eszközzel, majd ennek kiszámítottuk a 65%-át és a 85%-át. Elektródákat helyeztünk a biceps brachii izomra, és a hallgatóknak teljes kifáradásig kellett tartaniuk 65%-on és 85%-on a súlyt. Közvetlenül ezután izometriás maximális kontrakciót (Imax) hajtottak végre az alanyok. A mért elektromiográfiás regisztrátumot 3 egyenlő részre osztottuk, s az első, a középső és az utolsó 3 mp-et (W1, W2, W3) elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a fáradással összhangban mind 1RM 65%-os, mind 1RM 85%-os terhelésnél nő az alacsony frekvenciájú motoros egységek aktivitása, míg a magas frekvenciájú motoros egységek aktivációja csökken. Megbeszélés: A jelen kutatás összhangban van korábbi vizsgálatunkkal. Következtetés: Vizsgálati protokollunk nem alkalmas a magas frekvenciájú motoros egységek hosszan tartó aktivációjára, mert az idő múlásával csökken a nagy motoros egységek aktivitása. Orv Hetil. 2023; 164(10): 376–382.

Open access

Scapuladyskinesis közepes méretű, teljes vastagságú supraspinatusizom-szakadások esetén

Scapula dyskinesis in medium size full-thickness supraspinatus muscle tears

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Nyőgér
,
Norbert Szakály
,
Csenge A. Molnár
,
Anna Várnagy
,
Tamás Terebessy
,
Tibor Gunther
, and
Gábor Skaliczki

Bevezetés: A lapocka mozgászavara rotátorköpeny-szakadásban jól ismert tünet, jelentősége azonban nem egyértelmű. Egyes szerzők a rotátorköpeny-szakadás kiváltó okának, mások a betegség következményének tartják. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a scapula mozgásában létrejövő elváltozásokat degeneratív eredetű, közepes kiterjedésű, teljes vastagságú supraspinatusizom-szakadás esetén egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva. Anyag és módszer: Vizsgálatunkba 10 egészséges (kontrollcsoport) és 9, közepes méretű (1–3 cm), panaszos supraspinatusizom-szakadással rendelkező (vizsgálati csoport) embert vontunk be, akiknél VICON 3D ’motion capture’ rendszer és U.L.E.M.A. mozgásanalitikai szoftver segítségével elemeztük a vállöv, ezen belül a lapocka mozgásait sagittalis és scapularis síkban végzett flexio során. Kétmintás t-próbával vizsgáltuk, hogy az egyes humerusflexiós szöghelyzetekhez tartozó lapocka posterior tilting, felfelé rotáció és protractio értékei között megfigyelhető-e szignifikáns eltérés a két csoport között. Eredmények: A vizsgálati csoportban sagittalis karemelések során 40°-os és 50°-os karemelés mellett szignifikáns növekedést igazoltunk a lapocka protractiójában a kontrollcsoporthoz képest (p<0,05), míg a lapocka felfelé rotációs és posterior tilting mozgásában szignifikáns különbséget nem igazoltunk. Scapularis síkban végzett flexio során szignifikáns eltérést nem tudtunk igazolni a lapocka mozgásaiban a kontrollcsoporthoz képest. Következtetés: Közepes kiterjedésű supraspinatusizom-szakadások esetén is észlelhető lapockadyskinesis. Lapockadyskinesisben először a protractióban jelentkezik szignifikáns eltérés, mely a szakadás további növekedése során a későbbiekben érintheti a lapocka felfelé rotációt és tiltinget is. Orv Hetilap. 2023; 164(31): 1213–1221.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ádám Domonkos Tárnoki
,
Dávid László Tárnoki
,
Tamás Horváth
,
Júlia Métneki
, and
Levente Littvay

Az ikervizsgálatok szerepet játszanak a fenotípusos változók kialakulásáért felelős genetikai és környezeti tényezők arányának, továbbá a genotípusok közötti genetikai kapcsoltság vizsgálatában. Magyarországon az ikerkutatások döntően az 1970-es években kezdődtek és alapjukat három ikernyilvántartás (köztük két iker-regiszter) biztosította. A vizsgálatok elsősorban a különböző veleszületett rendellenességekre, a fogamzásgátló tabletták és a folsav ikergyakoriságra való hatására, az ikrek pszichoszexuális viselkedésének megismerésére, az alkoholfogyasztási szokások örökletességének becslésére irányultak. Először mutatták ki a laktóz(mal)abszorpció monogénes mendeli öröklődését. 2007-ben alakult meg a Magyar Ikerregiszter, amelynek segítségével több ikervizsgálatra nyílt ismét lehetőség, például a metabolikus szindróma és az érelmeszesedés hátterének megértésére. Nemzetközi ikervizsgálat során többek között az artériás stiffness, a centrális vérnyomás, a carotis intima/media falvastagság, a vénás biomechanika, a testösszetétel, a légzésfunkció és a dohányzási szokások vizsgálatára is sor került. Először sikerült kimutatni a nem alkoholos zsírmáj örökletességének hiányát és a carotisplakkok kialakulásában az öröklődés szerepét. A dolgozat a Magyar Ikerregiszter jövőbeni terveiről is áttekintést nyújt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1579–1586.

Open access

Incorporated, UK 20. Kiss R ( 2007 ): Biomechanics: Study of Motion (Biomechanika –Mozgáselemzés Eloadásvázlat gyógytornász és egészségügyi

Restricted access