Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • "bizonyítékon alapuló" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

A nemzetközi statisztikai adatok szerint a szédülő betegek 25%-ának első vizsgálata a sürgősségi osztályon történik. A vizsgáló orvos legfontosabb feladata, hogy diagnosztizálja az életet veszélyeztető kórfolyamatokat. Ezek közül az egyik legnehezebb az izolált szédülés tüneteivel jelentkező veszélyes hátsó scala területi stroke és a jóindulatú vestibularis neuritis elkülönítése. Az utóbbi években bevezetett, gyors, noninvazív, bizonyítékon alapuló, ágy melletti vizsgálatok segítségével a két kórkép teljes biztonsággal differenciál diagnosztizálható. A jóindulatú neuritis vestibularist utánzó stroke (pseudoneuritis) 35%-át tévesen diagnosztizálják, és az ilyen esetek 40%-a után szövődmény alakul ki. Az oculomotoros rendszer kóros működésén alapuló új, gyors, ágy melletti tesztek szenzitivitása az első 48 órában stroke vonatkozásában jobb, mint a diffúziósúlyozott koponya mágneses magrezonanciás vizsgálaté. Egy speciális vizsgáló szemüveg segítségével az új teszt minden komponense objektivizálható, reprodukálható. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 403–409.

Open access

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma kezelése függ a klinikai megjelenéstől, az életkortól, az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. A bizonyítékon alapuló, megfelelően kiválasztott terápiás technológiával javul a kórkép kezelésének eredményessége, hatékonysága, a betegek biztonsága, életminősége és várható élettartama. A közlemény a rendelkezésre álló irodalmi adatok, elsősorban a legmagasabb szintű bizonyítékoknak tekinthető szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindrómához társuló tünetek, az elhízás, a hyperandrogenismus, a vérzészavarok, a meddőség és a lelki problémák kezelésének lehetőségeit. Orv. Hetil., 2015, 156(45), 1803–1815.

Restricted access

Az egészségügyi ellátás minőségbiztosítása és fejlesztése érdekében, a mindennapi orvoslás körülményei között használni kell a tudományos kutatások és az egészségügyitechnológia-értékelés eredményeit. A betegellátás döntési folyamataiban, az egészségügyi technológiák használatánál az „evidence-based medicine” integrálja a klinikai tapasztalatot a beteg értékrendjével és a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokkal. Az alkalmazott egészségügyi technológiáknak egyfelől igazoltan eredményesnek kell lenniük, másfelől – tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokra – hatékonynak, hogy az egészségügyi ellátórendszer ne finanszírozzon hatástalan, eredménytelen vagy veszélyes beavatkozásokat. A bizonyítékon alapuló gyakorlat eredményes alkalmazása érdekében Magyarországon is egyre több, explicit ajánlásokat tartalmazó szakmai irányelv kifejlesztésére és a minőségszemlélet fejlesztésére van szükség. Orv. Hetil., 2012, 153, 137–143.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Herszényi, Gábor Lakatos, and Zsolt Tulassay

A kolonoszkópia a vastagbél neoplasztikus elváltozásai szűrésének általánosan elfogadott módszere. A vizsgálatok száma igen jelentős mértékben növekedett az elmúlt években, elsősorban a CRC szűrésének növekvő aránya miatt. A vastagbéltükrözés hatékonysága és biztonságossága függ a vizsgálat minőségétől; mind több adat igazolja, hogy a vizsgálatok minősége a klinikai gyakorlatban igen eltérő lehet. Az endoszkópia minőségének mérése javíthatja a betegek ellátását. Bizonyítékon alapuló, mérhető mutatók szükségesek a vastagbéltükrözés minőségének javításához. Összefoglalónkban áttekintjük a vastagbéltükrözés gyakorlati szempontjait, a fontos minőségi mutatókat, ismertetjük a témához kapcsolódó újabb ajánlásokat.

Open access

Absztrakt

A sebészeti szakma világszerte lépéshátrányban van a klasszikus gyógyszerfejlesztéshez képest az új eljárások bevezetésével kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekre adott válaszadásban. Az invazív eljárások megítéléséért felelős szakemberek nagy kihívással küzdenek, amikor meg kell felelniük a bizonyítékon alapuló orvostudományi kutatás követelményeinek, valamint az erőforrás allokációért felelős szervezetek felvetéseire. Az álműtétes kar a kontrollcsoportos kísérletes sebészi orvostechnikai vizsgálatok egyik kevésbé ismert módszere. Korábban klinikai vizsgálatokban csak alkalmanként kapott szerepet; napjainkban azonban egyre többen vetik fel rendszeres alkalmazhatóságának kérdését is. Az álműtét alkalmazhatóságának végiggondolása segít kidolgozni egyéb, sebészeti orvostechnikai kutatási problémákat, döntéseket.

Restricted access

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A szindróma gyakran társul elhízással, hyperinsulinaemiával, növeli a cukorbetegség, a lipidanyagcsere-zavarok és a cardiovascularis betegségek kockázatát. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a terápiás eljárásokban jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a betegek gondozásához, az optimális terápia megválasztásához interdiszciplináris, gyermekgyógyász, belgyógyász, nőgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, pszichológus és onkológus együttműködése és a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékon alapuló preventív és terápiás technológiák alkalmazása szükséges, amely a diagnosztikus eredményeket és a beteg preferenciáit is figyelembe veszi. Ezzel javulna a terápia eredményessége, hatékonysága, a betegek biztonsága, életminősége és várható élettartama. A cikk a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-szövődmények megelőzéséhez és terápiájához szükséges bizonyítékokat és a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveit. Orv. Hetil., 2015, 156(50), 2018–2026.

Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma prevalenciája, klinikai megjelenése és a társuló betegségek függnek az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. Újabb kutatások szerint a társuló betegségek kockázata főleg azoknál a betegeknél fokozott, akiknél a National Institute of Health által megfogalmazott kritériumok alapján történt a diagnózis. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a kritériumrendszerekben jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a diagnózis kimondásához interdiszciplináris, bizonyítékon alapuló megközelítés szükséges, amellyel javulna a diagnózis eredményessége, hatékonysága. A dolgozat a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindróma diagnosztikai kritériumainak legújabb eredményeit és a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-elváltozások diagnosztikájához szükséges bizonyítékokat. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1175–1188.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Imre Fehérvári, Balázs Nemes, Dénes Görög, Zsuzsa Gerlei, and László Kóbori

Absztrakt

A Magyarországon évente 6,5–7 ezer ember halálát okozó májzsugorodás egyik gyakori szövődménye a hepaticus encephalopathia. Kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint a szérum-ammóniaszint növekedése játszik szerepet, azonban súlyosságát egy, a közelmúltban publikált vizsgálat alapján a parenchymás dekompenzáció részeként észlelhető szisztémás gyulladásos válasz jelentősen befolyásolja. A szerzők ennek kapcsán áttekintik és elemzik a jelenleg alkalmazott kezelési módokat, illetve klinikai vizsgálatban igazolt jelentőségüket. A bizonyítékon alapuló orvoslás alapján a jelenleg általánosan elfogadott és javasolt peroralis diszacharid-, neomycin- vagy metronidazol-kezelés esetén csak részlegesen lehetett klinikai hatékonyságot igazolni. A jelenleg egyedül I. szintű bizonyítékkal bíró rifaximin esetén az alkalmazást korlátozó tényező az igen jelentős kezelési költség. A témában 2011 októberéig megjelent publikációk feldolgozása kapcsán észlelték, hogy nincs egységes irányelv a hepaticus encephalopathia kezelésére, noha annak foka szignifikánsan meghatározza a májátültetésre váró betegek várható túlélését. A feldolgozott forrásanyag alapján a szerzők javaslatot tesznek igazoltan hatásos kezelési mód alkalmazására, illetve felvetik az egységes kezelési elv kialakításának szükségességét.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, Gusztáv Gulyás, László Tóth, Ákos Sávolt, Csaba Kunos, Pál Pesthy, Alexandra Bartal, and Miklós Kásler

Napjainkban egyre több klinikai tapasztalat kerül ismertetésre az emlőbimbó-megtartó mastectomiákról. A műtét a tumorosan nem érintett bőr és emlőbimbó-areola komplex megőrzésével nagyban elősegíti az azonnali rekonstrukciót és az esztétikai eredményességet. A beavatkozás azonban komoly onkológiai aggályokat is felvet az emlőbimbóban és retroareolarisan visszamaradó parenchyma esetleges okkult vagy új primer tumoros rizikójával kapcsolatosan. A módszer egyre fokozódó népszerűsége ellenére nem áll rendelkezésre bizonyítékon alapuló igazolás. Az irodalmi adatok alapján az emlőbimbó-megtartó mastectomia onkológiai megbízhatóságáról egyértelmű következtetést nem lehet levonni, így az eljárás jelenleg általánosan nem képezi alternatíváját a standard mastectomiának. A kockázatcsökkentő indikációkban a beavatkozás létjogosultsága megalapozottnak tűnik és várhatóan elősegíti, hogy a nagy kockázatú betegek nagyobb arányban elfogadják a sebészi profilaxist. Az eljárás jól szelektált betegeknél, megfelelő pre- és intraoperatív vizsgálatokkal, precíz technikával a beteg adekvát felvilágosítása mellett, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, lehetőség szerint klinikai vizsgálatok kereteiben folytatandó. Az érdemi véleményalkotáshoz további hosszú távú eredmények szükségesek. A szerzők közleményükben magyar nyelven elsőként ismertetik részletesen a műtét technikáját és adnak széles körű irodalmi áttekintést. Orv. Hetil., 2011, 152, 1233–1249.

Restricted access