Search Results

You are looking at 1 - 10 of 47 items for :

  • "biztonság" x
  • All content x
Clear All

Összefoglalás. A blokklánc-technológiákat első sikeres alkalmazásuk, a kriptopénzek tették híressé és hírhedté. Valódi jelentőségük azonban az általuk létrehozott új informatikai rendszerkategóriában, az adatbázis jellegű, több résztvevő által közösen hitelesen tartott elosztott főkönyvekben rejlik. A tanulmány ismerteti ezek alapelveit, jellemző üzleti alkalmazási mintáit és a „blokkláncosítást”, mint bevezetési stratégia tervezési elvet. Új eredményként a blokkláncosítás a biztonság területén alkalmazhatóságának megteremtéséhez felállításra kerül egy ismert példákon alapuló érték-modell.

Summary. Blockchain technologies were made famous – and arguably, infamous – by their first successful application: cryptocurrencies. Their true significance, however, lies in the novel IT system category they established: distributed ledgers, which are electronic systems of records maintained by multiple parties. The paper summarizes the key concepts of distributed ledger technologies, their key business application types and „blockchainification” as an innovation strategy planning methodology. As a novel contribution, the paper proposes the application of „blockchainification” in the complex context of security, and sets up an initial version of the necessary domain-specific value and application type framework.

Distributed Ledger Technologies (DLT) have reached maturity where they can be applied to, and have been demonstrated to be able to, facilitate a very broad range of cross-organizational and client-organization cooperation patterns. For enterprise and industrial usage, DLT key value dimensions, supporting blockchain capbilities and value driver application types have been already collected, facilitating the structured and benefit-based planning of their introduction.

One such approach is what we coined „blockchainification”. Blockchainification starts with a decomposition of the business architecture of an organization, to the point where specific cooperations can be characterized, both functionally and by the parties involved. Given such a decomposition, the viability of migrating or replacing the functionality with a DLT-based solution can be assessed, on a cooperation by cooperation basis, including the associated risks and benefits. This way, a blockchain introduction strategy can be formulated for the gradual introduction of DLTs. Additionally, blockchainification suggests – at least in the first phases of an introduction strategy – an emphasis on solutions where a DLT essentially just „replaces” the current information system support of already-digitized cooperations.

While in the enterprise and industrial sphere blockchainification is already facilitated by an example-based understanding of key value dimensions, blockchain capabilities and value driver applications, for many other domains, these prerequisites are missing. Importantly, what is already available is not readily applicable for organizations involved in security activities in the broad sense; in many aspects, the value these organizations seek from IT systems is markedly different from the enterprise world. Thus, the paper proposes an initial key value dimension and supporting blockchain capability model for organizations involved in providing a select set of security services.

Open access

I. Számításifelhő-alapú platformok alkalmazása a környezeti és társadalmi biztonság céljaira Biztonsági kihívások a 21. században 2017

Open access

. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest. Dénes Tamás (2005): Digitális csőlátás, vagy az információs társadalom felkiáltójelei. eVilág, IV. évf. 12. szám, 2005. december, 24–29. Dénes Tamás (2007): A biztonság

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Zsolt Nagy, Huba J. Kiss, Ágnes I. Takács, Kinga Kránitz, Cecília Czakó, Tamás Filkorn, Árpád Dunai, Gábor L. Sándor, and Illés Kovács

Bevezetés: A szürkehályog-műtétek eredményeinek javítására kifejlesztett femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek tökéletesítésére nagy energiák összpontosulnak. Célkitűzés: A femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során alkalmazott új, 2.16-os vezérlőszoftverrel és a módosított kezelési maszkkal (SoftFit®) nyert tapasztalatok értékelése. Módszer: A 2.16-os szoftvert és az új kezelési maszkot 100 páciens 100 szemén alkalmazták femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek során. Eredmények: A megújult rendszerrel a femtolézeres előkezelés 45–60 másodpercre csökkent. Az új kezelési maszk kisebb mérete könnyebb illesztést tett lehetővé akár gyermekszemen is. A maszkot rögzítő szívóerő 40–50 Hgmm-ről 16–20 Hgmm-re csökkent. A subconjunctivalis suffusio aránya 40%-ról 15–20%-ra csökkent, súlyossága mérséklődött. Szaruhártyaredők nem jelentkeztek, a szabadon lebegő capsulotomiák aránya 30%-ról 97%-ra nőtt. A lézerkezeléshez szükséges energia csaknem 50%-kal csökkent. A tervezettnek megfelelő cornealis sebek könnyen megnyithatóak és pontosan záródóak voltak. Következtetések: A SoftFit® kezelési maszk és az új szoftver a femtolézer-asszisztált szürkehályog-műtétek alkalmazási lehetőségeit bővítette, lehetővé téve a gyermekkori szürkehályog-műtétekben történő alkalmazást. A fejlesztések a módszer biztonságosságát és kiszámíthatóságát tovább növelték. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 221–225.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: András Lakos, Péter Torzsa, and Tamás Ferenci

Absztrakt

A meningococcusok közül Magyarországon többnyire a B szerocsoportú okozza a legtöbb megbetegedést. Az ellene kifejlesztett egyik oltás (Bexsero) 2014 nyarától Magyarországon is kapható. A szerzők összefoglalják a betegséggel és az oltással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, illetve tárgyalják a vakcinával kapcsolatos jelenleg még nyitott kérdéseket irodalmi áttekintés alapján. Az immunológiai adatokon alapuló előzetes várakozások alapján a Bexsero védelmet adhat e ritka, de igen súlyos megbetegedés ellen. Az oltás azonban rendkívül költséges, klinikai hatékonysága még tisztázatlan, és szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A szerzők véleménye szerint a hazai ajánlás megfogalmazásával célszerű lenne megvárni, amíg a másutt szerzett tapasztalatok alapján jobban meg lehet ítélni az oltás hasznát, kockázatait, költséghatékonyságát. Lép- vagy komplementhiányos és egyéb immunszupprimált betegeknél, valamint kiemelkedően magas egyéni kockázat esetén a Bexsero alkalmazása már most is indokolt. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 242–246.

Open access

Absztrakt

A XX. században a szülészeti ellátás intézményesítése nem jelentette az otthon szülések megszűnését, bár a tervezett intézeten kívüli szülések aránya minimálisra csökkent. A szerzők áttekintik a magyarországi bábák helyzetének átalakulását, az otthon szülés helyzetét. A magyar kormány 2011-ben törvényileg szabályozta a kórházon kívüli szülészeti ellátást, majd 2014. július 1-jétől lehetővé tette a szülésznői várandósgondozást, ami előrelépést jelent a bábai modell kialakulása felé. A tanulmányban a szerzők bemutatják öt nyugati kutatás eredményeit, amelyek az otthon szülés biztonságosságának kérdésével foglalkoznak. Egy közelmúltban publikált tanulmányt is feldolgoznak, amelyben a kórházi beszállításokat több szempontból is elemezték. Végül megvizsgálják három magyar bábapraxis statisztikai adatait. Megállapítják, hogy az alacsony esetszámú hazai adatok ellenére a beszállítások aránya hasonló a külföldi tanulmányok adatsoraihoz. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok áttekintésével arra a következtetésre jutnak, hogy a résztvevők közötti tiszteletteljes kommunikáció és a családok felkészítése az esetleges kórházi transzportra lehet az alapja a zökkenőmentes ellátásnak. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 415–423.

Open access
Scientia et Securitas
Authors: László Vidács, Márk Jelasity, László Tóth, Péter Hegedűs, and Rudolf Ferenc

Összefoglalás. A mély mesterséges neuronhálók elterjedése az ipari alkalmazásokban évekkel azok megbízhatóságával, értelmezhetőségével, és biztonságával kapcsolatos szakterületek fejlődését megelőzően történt. Az egyik, gyakorlatban is jelentős területen, a képfelismerésben például a megvalósult megoldások szinte már emberi teljesítményre képesek, de ezzel együtt célzott zajjal ezek a rendszerek félrevezethetők, megzavarhatók. Jelen kéziratban ismertetünk néhány tipikus biztonsági problémát, valamint rámutatunk arra, hogy a hagyományos szoftverfejlesztés területén alkalmazott minőségbiztosítási módszerekkel rokon megoldásokra szükség van az MI-re épülő rendszerek fejlesztésében, akár a mesterséges neuronhálók biztonságát, akár az MI rendszerek hagyományos komponenseinek fejlesztését tartjuk szem előtt.

Summary. Research on the trustworthiness, interpretability and security of deep neural networks lags behind the widespread application of the technology in industrial applications. For example, in image recognition, modern solutions are capable of nearly human performance. However, with targeted adversarial noise, these systems can be arbitrarily manipulated. Here, we discuss some of the security problems and point out that quality assurance methods used in traditional software development should also be adapted when developing AI-based systems, whether in the security of artificial neural networks or traditional components of AI systems. One of the main concerns about neural networks today that – to the best of our knowledge – affects all deep neural networks is the existence of adversarial examples. These examples are relatively easy to find and according to a recent experiment, a well-chosen input can attack more networks at the same time. In this paper we also present a wider perspective of security of neural architectures borrowed from the traditional software engineering discipline. While in traditional development several methods are widely applied for software testing and fault localization, there is a lack of similar well-established methods in the neural network context. In case of deep neural networks, systematic testing tools and methods are in the early stage, and a methodology to test and verify the proper behavior of the neural networks is highly desirable. Robustness testing of machine learning algorithms is a further issue. This requires the generation of large random input data using fuzz testing methods. The adaptation of automatic fault localization techniques has already started by defining notions like code coverage to neural networks. Lastly, we argue that the effective development of high quality AI-based systems need well suited frameworks that can facilitate the daily work of scientists and software developers – like the Deep-Water framework, presented in the closing part of the paper.

Open access

Összefoglalás. A mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) fogalma az egyik napról a másikra robbant be a tudományos világból a nemzetközi és a hazai köztudatba. Az MI számos formában jelen van életünkben és az elkövetkező pár évtizeden belül pedig olyan megkerülhetetlen és hétköznapi technológiai megoldássá válik, mint ma az internet. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy mit mondanak a kutatások az automatizáció hatásairól, mit gondolnak erről a munkáltatók, valamint a jövő munkavállalói. Létfontosságú, hogy megmutassuk az MI-ben rejlő társadalmi és piaci lehetőségeket, biztonsági veszélyeket, ezáltal növelve a magyar vállalkozók versenyképességét és a munkavállalók karrierlehetőségeit. Ennek egyik kezdőlépése a társadalom tudatosítása, valamint az MI oktatásban történő bevezetése, mely kiterjed a technológia iskolákban történő alkalmazásától, egészen használatának, fejlesztésének, biztonsági kockázatainak az oktatásáig.

Summary. The concept of artificial intelligence (hereinafter: AI) has exploded overnight from the scientific world into international and domestic public consciousness.

AI is present in many forms in our lives, and over the next few decades it is set to become as an essential and everyday tech solution as the Internet today.

Therefore, it is worth examining what research says about the effects of automation and what employers and future employees think about it. It is therefore of critical importance to demonstrate the social and market potentials and dangers for safety of AI, thereby increasing the competitiveness of Hungarian entrepreneurs and the career opportunities of the employees.

One of the first steps in this is to raise public awareness and introduce AI into education, ranging from the use of technology in schools to the education of its use, safety risk and development.

Is it worth thinking about what the distant future can bring to humanity? There are various professional predictions as to when we will invent the “real” AI, the master algorithm that controls each process, when we will achieve the singularity, from which AI will be able to program itself beyond human intelligence. Never, according to pessimists, between 2040–2100, according to optimists. Moreover, in the meantime, genetic engineering or a brain amplified with nanorobots may precede machine intelligence. What is certain is that cooperation and coexistence will be the cornerstone, so technical, philosophical, social, ethical and legal responses must be developed as long as the decision is in the hands of the US and not the AI. However, all this is a complex task, as logical contradictions in national regulations and political opinions, for example, are very difficult to handle for a rational algorithm. (Lovászy 2019) Regulation is needed that does not hinder economic development, but strengthens transparency and security.

The opportunities inherent in AI will be decisive for both Hungary’s competitiveness and the success of the individual in the coming decades. In my study, I pointed out that the conscious use and development of AI by education, the knowledge of security risks can be a breaking point for broad strata of our nation.

So, I first examined the impact of the use of AI on the labor market, what new generations of workers think and want, and how it all affects the educator, the content and tools of education, the methodology, and what are the benefits and risks. Then I flashed a couple of possible visions in which, whether we achieve singularity in the near or distant future or not, AI will be a crucial part of our everyday lives.

The pillars, technological and sectoral focuses, and transformative projects of the newly adopted Artificial Intelligence Strategy Foundation will crucially determine how much we will be able to exploit the opportunities of the decades ahead at the individual and state levels. In order to increase Hungary’s competitiveness, it calls for further research and wide-ranging professional consultations on the conditions (infrastructure, competencies, etc.) and modern methods for the successful integration of AI, the awareness of society and the education of different age groups.

Open access

A családi tapasztalatok kortárskapcsolatokra kiterjedő hatásának kutatásában tradicionálisnak tekinthető alternatíva a kötődéselmélet. A csecsemőkori biztonságos kötődés feltételezhető előnyeit a későbbi társas kapcsolatokra vonatkozóan sok empirikus kutatás választotta tárgyául. Az ilyen jellegű, korai kötődési konstellációból kiinduló vizsgálatok adatai azonban, főleg hosszabb távú előrejelzés esetén, nem voltak mindig konzisztensek, előfordultak ellentmondásos eredmények, és olyanok is, amelyek igen gyenge korrelációt találtak a korai kötődés és a későbbi társas kapcsolatok alakulása között. Az ellentmondásos eredmények a korai kötődési mintázat stabilitásának és folytonosságának problémáját vetik fel. A kötődési biztonság és a társas kapcsolatok azonos életkorban történő vizsgálatával azonban a korai kötődési mintázatok stabilitásának problémája elkerülhető. Jelen vizsgálat célja, hogy azonos idejű méréseket alkalmazva két egymástól független mintán is megvizsgálja a szülőkhöz való kötődési biztonság szerepét az óvodás gyerekek társas kapcsolatainak kialakulásában. Két településen, Nyíregyházán és Tiszaújvárosban végeztünk vizsgálatokat, összesen 143 gyerek részvételével, életkoruk 5, 5 és fél év.  A társas helyzet azonosítására használatos dimenziók közül konkrétan a népszerűség, az elutasítás, a baráti kapcsolatok és a magányosság a vizsgálat tárgya. A kötődési biztonság mérésére a Szeparációs szorongás teszt Seattle verzióját használtuk (Slough, Greenberg, 1988). A gyerekek társas helyzetének azonosítását pedig szociometrikus eljárással végeztük.  Eredményeink mintától függetlenül demonstrálják a kötődési biztonság szerepét a társas kapcsolatok alakulásában. Az elutasítás kivételével minden a társas helyzet mérésére használt változó esetében kimutatható a kötődési biztonság mértéke és a társas helyzet alakulása közötti összefüggés.

Restricted access

Zs. (2006): Életminőség. Koncepciók, definíciók, kutatási irányok. In Utasi Ágnes (szerk.): A szubjektív életminőség forrásai. Biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 277–309. Franchi, C

Restricted access