Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • "boldogság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Boldogság tényezők a pedagógusok munkájában

Happiness factors in the work of educators

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ágota Kun
and
Anett Szabó

of a structural measurement model using a national sample of workers . The Social Science Journal , 38 ( 2 ), 233 – 250 . Layard , R. ( 2007 ). Boldogság. Fejezetek

Restricted access

„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal

„Money can’t buy happiness”… or can? – the relationship between financial status change and happiness

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Sándor Nagy
,
Szilvia Ádám
, and
Veronika Mészáros

. Szántó (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2013 . ( 13 – 21 ). Budapest : Semmelweis Kiadó Szondy , M . ( 2007 ). Anyagi helyzet és boldogság: Kapcsolat individuális és nemzetközi szinten . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 ( 4 ), 291 – 307

Open access

Az evolúció során a túlélés szempontjából sikeres élőlények választódnak ki. Az élőlények hosszú távon kizárólag csoport formájában képesek a túlélésre, ezáltal az egyedek viselkedését nem racionális csak az egyed szintjén értelmezni, hanem a csoport viselkedésének a célját és okait is indokolt figyelembe venni a csoport egyedei viselkedésének értelmezésekor. A boldogság és a depresszió alapvető emberi viselkedések. A depresszió egy energiahiányos állapot, ennek ellenkezője a boldogság. Az energia növeli a túlélés valószínűségét, az energia hiánya pedig csökkenti a túlélés valószínűségét az egyed szintjén, a csoport túlélési valószínűségét ugyanakkor növeli, amennyiben a sikeres egyedek kiválasztódnak a csoportból, a boldogság és a depresszió tehát dominánsan a csoport szempontjából előnyös viselkedések. Az általános kognitív csoportszelekció esetében az egyed szempontjából előnyös és hátrányos viselkedések egyaránt átadódnak genetikailag az utódnak. Az egyed élete során az elméjének azon része, amely a csoport érdeke szerinti reagálást irányítja, az egyed kognitív módon értékelt sikerességének függvényében alkalmazza a csoport szempontjából előnyös viselkedést.

Open access

A kétrészes tanulmány első részében bemutatjuk az életminőség egyéni és társadalmi különbségeinek legfontosabb összefüggéseit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzőkkel és a gazdasági fejlettséggel. Számos kutatás eredménye utal arra, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet magasabb jólléthez, sőt egyes modellek szerint a kapcsolat fordított: a társadalom lelki erőforrásainak megléte a gazdasági fejlődés alapja. Munkacsoportunk 1983 óta nemzetközileg egyedülállóan széles körű országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálta a magyar népesség életminőségét és annak változásait. A tanulmányban a hazai felmérések és a nemzetközi eredmények alapján javaslatot teszünk egy Nemzeti Összjólléti Index kialakítására, melynek rendszeres felmérésével monitorozni lehet a magyar társadalom életminőségét, és így ellenőrizni lehet, hogy a gazdasági fejlődés mértéke hosszú távon milyen viszonyban van az egyének és a társadalom egészének jóllétével.

Restricted access

The impact of goal attainment and goal importance on satisfaction with life – a polynomial regression and response surface analysis

A célok fontosságának és megvalósulásának hatása az élettel való elégedettségre – Polynomiális regresszió analízis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ágnes Tóth
,
Barbara Wisse
, and
Klára Faragó

Introduction

Most people want to be happy in their lives and actively try to achieve some degree of contentment. Previous studies have shown that pursuing goals can increase peoples’ well-being and that in order to understand the role of goals in well-being, it is important to differentiate between the importance and the attainment of both extrinsic and intrinsic goals. Yet, the issue of how the congruence between goal importance on the one hand and goal attainment on the other affects well-being has rarely been addressed.

Aims

We investigated if well-being is a function of goal pursuit, or more precisely, if the extent to which people are satisfied with their lives is a result of their success in achieving goals that are relatively important to them. We expected that goal attainment would be a stronger predictor of well-being than goal importance. We also expected that the congruence between intrinsic goal attainment and importance would be positively related to subjective well-being. In addition, we explored whether the congruence between extrinsic goal attainment and importance would be negatively or positively associated with subjective well-being.

Methods

A survey of 149 Hungarian adults was conducted (75% female). To test our hypotheses we used bivariate polynomial regression and response surface analysis. This tool is ideal to measure the joint effect of two predictor variables on a third variable, such as the goal importance and goal attainment on well-being.

Results

Intrinsic goal attainment is positively related to well-being (B = .77, p = .04), while goal importance has no such effect. We also found that the congruence between intrinsic goal importance and goal attainment is positively related to well-being (a1 = 1.29, p = .04). The polynomial regression with well-being as the dependent variable and extrinsic goal attainment and importance as the predictor variables showed that whereas extrinsic goal importance (B = –.32, p = .02) has a negative relationship with well-being, goal attainment (B = .51, p = .007) has a positive one. Moreover, we found that well-being is higher when extrinsic goal attainment is higher than extrinsic goal importance (a3 = –.84, p = .005) and that well-being increases more sharply to the extent that the degree of discrepancy increases (a4 = –.41, p = .03).

Conclusions

Based on our results it seems that the congruence between intrinsic goal attainment and goal importance enhances our well-being. While valuing extrinsic goals does not seem to increase happiness, attaining those goals does so.

Restricted access

Validity of the Hungarian version of the Subjective Happiness Scale (SHS-HU)

A Subjective Happiness Scale magyar változatának (SHS-HU) pszichometriai validálása

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Attila Szabó

. Kun , Á. , & Szabó , A. ( 2017 ). Boldogság tényezők a pedagógusok munkájában . Magyar Pszichológiai Szemle , 72 ( 3 ), 281 – 310 . Lopez , S.J. , Pedrotti , J

Open access

Elméleti háttér: A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Cél: Tanulmányunk célja a Boldogság Orientáció Skála magyar nyelvű változatának elkészítése, illetve reliabilitás- és validitásvizsgálatának elvégzése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validálására a pozitív élmények feldolgozási módját, az élettel való elégedettség, illetve az élet értelmességével kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. Eredmények: A kérdőív magyar változata megfelelő megbízhatóságúnak és validnak bizonyult. Az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. A legmagasabb szintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte (az ún. „teljes élet”) eredményezte. Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköze a boldogságorientáció módjainak. Jövőbeli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientációk eredetét, stabilitását és változtathatóságát.

Restricted access

A szerző négy területen vizsgálja az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét (boldogság) közti kapcsolatot: (1) egy adott országon belül vizsgálható a korreláció a jövedelem és a szubjektív jóllét között („Boldogabbnak vallják-e magukat a tehetősebb személyek, mint a kevésbé tehetős személyek?”), (2) vizsgálhatjuk azon személyek szubjektív jóllét változásait, akiknek nagymértékben változik az anyagi helyzete („Boldogabbá teszi-e az embert a fizetésemelés vagy egy lottónyeremény?”), (3) megvizsgálhatjuk, hogy nemzetközi szinten milyen együtt járás tapasztalható az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje között („Boldogabbak-e a tehetősebb országok lakosai, mint a kevésbé tehetős országok lakosai?”), és végül (4) megvizsgálhatjuk, hogy egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet („Az ország anyagi helyzetének javulása növeli-e az átlagos boldogságszintet?”). A szakirodalomi áttekintés alapján az anyagi helyzet és a boldogság közti összefüggés mind egyéni, mind nemzetközi szinten ellentmondásos. A jobb anyagi helyzet mind individuális, mind nemzetközi szinten magasabb boldogsághoz társul, az anyagi helyzet javulása azonban – egy alapvető szinten túl – nem növeli a boldogságszintet se individuális, se nemzetközi viszonylatban. A rosszabb anyagi helyzetben lévő személyek, illetve országok esetén erősebb az összefüggés az anyagi helyzet és a boldogság közt, mint a jobb anyagi helyzetben lévő személyeknél, nemzeteknél. Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét közt fennálló gyenge, ellentmondásos viszony hátterében több tényező állhat. A hedonikus adaptáció azt jelenti, hogy viszonylag gyorsan képesek vagyunk alkalmazkodni megváltozott anyagi helyzetünkhöz, ezért pénzügyi helyzetünk javulása gyorsan elveszti jutalmazó erejét. Második tényezőként azt emeli ki a szerző, hogy az anyagi helyzet nem áll direkt kapcsolatban azon tényezőkkel, melyek bizonyítottan képesek növelni a szubjektív jóllét szintet (pl. kielégítő szociális kapcsolatok, áramlat-aktivitások keresése). Végül az anyagi javakra való fókuszálás rosszabb mentális állapottal, magasabb szorongás- és depressziószinttel társul. Összességében úgy tűnik, hogy az anyagi javak hiánya nagy valószínűséggel csökkenti a szubjektív jóllét szintjét, az anyagi javak megléte viszont nem jár együtt feltétlenül magasabb szubjektív jólléttel, az anyagi helyzet javulása nem növeli feltétlenül a boldogságszintet. A tanulmány végén áttekintjük az eredmények gyakorlati konzekvenciáit.

Restricted access

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét.

Restricted access

Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekről és előzményeikről

Historical tableau of positive psychological well-being and mental health theories and their antecedents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Virág Zábó
,
Attila Oláh
, and
András Vargha

feltérképezni, hogy milyen eszközökkel és pszichológiai aspektusok támogatásával tehető még teljesebbé a boldogság ( Gable és Haidt, 2005 ; Gomez-Baya és Gillham, 2019 ; Seligman és Csikszentmihályi, 2000 ). A pozitív pszichológia kutatói új elméletek és

Open access