Search Results

You are looking at 1 - 10 of 79 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése

Prevention of Bullying in School Setting

Educatio
Author:
Éva Jármi

://iskon.opkm.hu/admin/upload/KIVA_adaptacios_tanulmany.pdf [Letöltve: 2019. 09. 10.] 7 Jármi É. & Piros V. (2017) Az iskolai bántalmazás (bullying). In: N. Kollár K. & Szabó É. (eds) Pedagógusok pszichológiai kézikönyve 3 . Budapest

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Erika Vassné Figula
,
Ferenc Margitics
,
Lászlóné Barcsa
,
Mária Madácsi
,
Zsuzsa Pauwlik
, and
Tiborné Rozgonyi

Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányait az általános- és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre. Módszerek: Az iskolai gyakorlatban az iskolai erőszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk. Eredmények: Az általános iskolai korosztálynál (11–14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta — nemektől függetlenül — a segítő beavatkozás volt. A segítő beavatkozás összetevői közül a békítő beavatkozás mutatkozott a leggyakrabban használt magatartásmintának. A középiskolai korosztálynál eltérést találtunk a fiúk és a lányok között. A lányoknál szintén a segítő beavatkozás maradt a legerősebb magatartásminta, a fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás magatartásmintája vált a legjelentősebbé az iskolai erőszakra adott reakciók közül. Az iskolai erőszakra adott második legerősebb magatartásminta tekintetében szintén jelentősebb eltérések mutatkoztak a fiúk és lányok között. A lányoknál minden korosztály esetében ez a szemlélő, az általános iskolai fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás, a középiskolai fiúknál pedig a segítő beavatkozás magatartásminta volt. Az iskolai erőszakra adott támadó magatartásmódot nem találtuk jellemzőnek egyik korosztály esetében sem. A támadó magatartásminta azonban minden korosztály esetében jelentős, szignifikáns mértékben volt jellemzőbb a fiúkra, mint a lányokra. A fiúkra minden korosztály esetében szignifikáns mértékben jellemzőbb volt a fizikai és verbális erőszak alkalmazása és a támadásból származó előny preferálása. Az iskolai erőszakra adott reakciók közül az áldozat magatartásmintát találtuk a legkevésbé jellemzőnek a vizsgálati mintára. 11–12 éves korban még kb. azonos szinten váltak áldozatává az iskolai erőszaknak a lányok és fiúk. 13–14 éves kortól kezdve viszont ezt a magatartásmintát elsősorban a lányokra találtuk jellemzőbbnek, ami a szignifikáns mértéket azonban egyik korosztály esetében sem érte el. Az iskolai erőszakra adott magatartásminták egyes összetevőit vizsgálva szintén jelentős nemi eltéréseket sikerült kimutatnunk.

Restricted access

A kortársbántalmazás (bullying) értelmezésének vizsgálata kvalitatív módszerrel – „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) vizsgálat módszertanának kiegészítésére

A qualitative investigation of bullying interpretation. methodological considerations for the health behaviour in school aged children study (HBSC)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Dóra Eszter Várnai
,
Éva Jármi
,
Petra Arnold
,
Zsolt Demetrovics
,
Ágnes Németh
,
Gyöngyi Kökönyei
, and
Ágota Örkényi

nemzetk%C3%B6zi%20kontextusban.pdf Camodeca , M. , & Goossens , F. A. ( 2005 ). Children’s opinions on effective strategies to cope with bullying: the importance of bullying role and

Restricted access

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Igor J. Pietkiewicz
,
Szymon Nęcki
,
Anna Bańbura
, and
Radosław Tomalski

for excessive daydreaming Peter blames the peers who bullied him at school for his current difficulties and coping strategies. He thinks he was overly stressed and lacked emotional support, which discouraged him from interaction with others

Open access

as 20%. 28 Bullying It appears as though GRT children and the rest of the population are living

Open access

1 Introduction With the increasing parameter of social media usage among all age groups, its erroneous use has led to online harassment. Cyber or Internet bullying is bullying through digital media, mainly

Open access

Skills (7th ed.) Boston, New York : Houghton Mifflin Company . Einarsen , S. , Hoel , H. , Zapf , D. and Cooper , C.L. ( 2011 ). Bullying and Harassment in the Workplace: The

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsófia Németh
,
Róbert Urbán
,
Judit Farkas
,
Emmanuel Kuntsche
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér: Az alkoholmotiváció kutatása mindeddig kevés figyelmet kapott Magyarországon. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív hosszú (DMQ-R-HU) és rövid (DMQ-R-SF-HU) változatának hazai alkalmazásáról szóló tapasztalatokat. Módszer és minta: Egyéb, az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve egy középiskolás (N=922, átlagéletkor=16,6, szórás=1,44), valamint egy egyetemista (N=346, átlagéletkor=21,6, szórás=2,61) mintán alkalmaztuk a DMQ-R-HU kérdőívet. Mivel a konfirmációs faktorelemzés eredménye nem volt kielégítő, így a DMQ-R-SF-HU illeszkedését is megvizsgáltuk. Ezt követően a DMQ-R-SF-HU alkalmazhatóságát egy harmadik, speciális populációs, fiatal felnőtt mintán (N=390 fő, átlagéletkor=23,6, szórás=4,4) is ellenőriztük. Ezen vizsgálat további célja az volt, hogy a korábbi nemzetközi vizsgálatoktól eltérően egy idősebb, rekreációs mintán is vizsgáljuk a kérdőív alkalmazhatóságát. A vizsgálatok során a motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatot a többváltozós strukturális egyenlet modelljeinek segítségével elemeztük. Eredmények: Az alkoholmotivációk átlagértékeinek rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult (szociális > fokozásos > megküzdéses > konformitás). A motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatokat vizsgálva az egyetemisták esetében a fokozásos motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás és a részegség gyakoriságát, a középiskolások esetében a szociális és konformitás motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, a konformitás és fokozásos motivációk pedig a részegség gyakoriságát. A fiatal felnőtt rekreációs populációban is a szociális motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, míg a részegség gyakoriságát mind a négy motiváció megbízhatóan előrejelezte. Az alkoholhasználattal összefüggő problémáknak a megküzdéses motiváció volt minden esetben a szignifikáns magyarázója a fiatal felnőttek között. Ezen kívül a szociális motiváció az iskolai, illetve munkahelyi problémákat, a konformitás motiváció pedig a verekedést jelezte előre. Következtetések: A DMQ-R-SF-HU kiváló statisztikai tulajdonságai és illeszkedési mutatói miatt széles körben, különböző sajátosságokkal bíró mintákon jól alkalmazható kérdőív. Az alkoholmotivációk fontos előrejelzői az alkoholfogyasztás különböző indikátorainak. Az eltérő korosztályokban eltérő motivációk játszanak kitüntetett szerepet, amelyek figyelembe vétele a prevenció során meghatározó jelentőséggel bírhat.

Restricted access

A NEVÉTSEGESSÉ VÁLÁSTÓL VALÓ FÉLELEM (GELOTOFÓBIA) AZ ÖNBECSÜLÉS ÉS A NEGATÍV MEGÍTÉLÉSTŐL VALÓ FÉLELEM TÜKRÉBEN

THE FEAR OF BEING LAUGHED (GELOTOPHOBIA) IN LIGHT OF FEAR OF NEGATIVE EVALUATION AND SELF-ESTEEM

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
DZSENIFER ROXÁNA HÁGER
and
HENRIETTA BOLLÓ

phobia . In Heimberg , R. G. , Liebowitz , M. R. , Hope , D. A. & Schneier , F. R. (Eds), Social phobia: Diagnosis, Assessment, and Treatment (pp. 69 – 93 .). New York : Guilford Press . Coloroso , B. ( 2002 ). The Bully, the Bullied

Open access