Search Results

You are looking at 1 - 10 of 293 items for :

  • "capitalism" x
  • All content x
Clear All

Regime Diversity. What Counts as a Good Cause ? In: Ekiert , G. – Hanson , S. E. (eds.): Capitalism and Democracy in Central and Eastern Europe: Assessing the Legacy of Communist Rule . Cambridge, UK : Cambridge University Press , pp. 49 – 86

Restricted access

(3). Blasi, J. R. — Kroumova, M. — Kruse, D. (1997): Kremlin Capitalism. Privatizing the Russian Economy . Cornell University Press. Boisot, M. — Child, J. (1996): From Fiefs to Clans and Network Capitalism: Explaining China

Restricted access

. Guriev , S. – Rachinsky , A. ( 2005 ): The Role of Oligarchs in Russian Capitalism . Journal of Economic Perspectives , 19 ( 1 ): 131 – 150 . Kornai , J. ( 1980

Restricted access

. Houndmills, Basingstoke, Hampshire: Palgrave Macmillan. Kolodko , G. W. ( 2018 a): Socialism or Capitalism? Tertium datur (in Ukrainian) . Economy and Forecasting , 1 : 7

Restricted access

): Varieties of Capitalism and Varieties of Macroeconomic Policy: Are Some Economies more pro-Cyclical than Others? Max Planck Institute Working Paper 11/6. Available at http://www.mpifg.de/pu/mpifg_dp/dp11-6.pdf (accessed 17 March 2014

Restricted access

A tanulmány a rendszerváltásokkal tarkított XX. századi magyar társadalomtörténet egyfajta szociológiai feldolgozására vállalkozik, megkísérelve értelmezni a századelő „agrártársadalmától” az „ipari”, majd a századvég „szolgáltatói” társadalmáig tartó átalakulási folyamatokat. Ehhez segítségül hív olyan kortársakat, akik elkötelezett támogatói voltak a magyar modernizációnak, így nem csupán a mindenkori leegyszerűsítő politikai-ideológiai társadalom- és történelemképeken léptek túl, de erőfeszítéseket is tettek koruk és a magyar fejlődés sajátosságainak feltárására. Ugyanis, ha esetünkben az „agrárról” az „iparira”, majd onnan a „szolgáltatói” társadalomra való áttérést a körülményekkel adekvátabban szeretnénk leírni, akkor egyfelől olyan megjelöléseket szükséges használni, mint a „feudálkapitalista agrár”, az „államszocialista ipari” és az „újkapitalista posztindusztriális” társadalom. Másfelől az adott időszakot érteni-értelmezni akaró kortársak olyan fogalmakat használtak koruk állapotának adekvátabb leírására, mint „szinlelt kapitálizmus”, „quasi-fejlett” szocialista „ipari” vagy „latin-amerikai” típusú (félperifériás) újkapitalista társadalom. Nos, ezek kétségkívül furcsa és meglepő fogalmak a magyar átalakulás-fejlődés leírására, még azok számára is, akik rendelkeznek ismeretekkel olyan problémák felvetődéséről, mint az iparosodás „megkésettsége”, a „felzárkózás” kényszere, a „szervetlen” fejlődés vagy a „centrum–félperiféria–periféria” viszonyrendszer. Ezek ugyanis szembesítenek bennünket azzal a ténnyel, hogy hazánkban a történetileg jelentős változások a társadalom életébe történő rapid és erőszakos politikai-ideológiai beavatkozások, rendszerváltások nyomán zajlottak a XX. században – minden esetben a világgazdasági-nagyhatalmi változások nyomán –, egy-másfél évtized alatt meglepően gyors (gyökeres) strukturális átalakulásokat mutatva. Meglepőnek azért tartjuk ezeket az „ugrásszerű” változásokat, mert ismereteink szerint nem előzték meg őket sem olyan nagyságrendű évtizedes belső felhalmozások-innovációk, sem olyan külső tőkeallokációk, piacszerzések stb., amelyek alapját képezhették volna ilyen léptékű váltásoknak.

Restricted access

for Global Capitalism . Princeton University Press. Berliner , J. S. ( 1957 ): Factory and Manager in the USSR . Harvard University Press

Restricted access

): Capitalism and Democracy . PS: Political Science and Politics 24 ( 3 ): 467 – 474 . Beetham , D. ( 1993 ): Four Theorems about the Market and Democracy . European Journal of

Restricted access

The structure of state socialism was stifled by totalitarian power yet inequalities persisted. The stratification by the 'character of the work done', a combination of power/authority, knowledge, working conditions etc. was veiled by the official ideology about the near-equality of two 'classes' and about the abolition of poverty. Social inequalities were studied in the 1960s and 1980s in these terms, showing a structure that was shifting upwards in two decades, where social distances decreased in some respects, but where the reproduction of inequalities already started, and the lack of freedom was increasingly keenly felt. The structure of new capitalism seems to b based on capital ownership and the position on the labor market, though the old professional categories still have some validity. The new structure produces much larger inequalities and new forms of poverty. The threat of lasting poverty and exclusion looms large.

Restricted access